Orsolya, Zsolt2019. október 21., hétfő
Kultúra

Lord Byron halála

National Geographic Magyarország

180 évvel ezelőtt halt meg Lord Byron. Műveiben szakított a kor prüdériájával, szellemi zsarnokságával és az angol felsőbbrendűséggel egyaránt.

A költő azonban nemcsak írásaival okozott botrányt, hanem egész életvitelével is. Ezzel lehetetlenné tette, hogy megkülönböztessék egymástól az alkotót magát, illetve műveinek szereplőit..

Családja egészen Hódító Vilmosig visszavezethette származását, a XVIII. századra azonban inkább kétes hírnevük miatt váltak ismertté. A lordi címet tízéves korában öröklő költő őseit a nép a „Gonosz lord”, „Vihar Jankó” és az „Őrült Jack” néven emlegette. A nemesi cím már nem takart valódi gazdagságot, apja, John Byron kapitány eltékozolta minden vagyonát, és hitelezői elől folyamatosan menekülni kényszerült.

Anyja, Catherine háromezer fontos örökséget hozott a házasságba. Kezdetben Aberdeenben, Skóciában élt a család. Amikor a hozományt is sikerült elherdálniuk, a feleség Londonba költözött, és itt szülte meg gyermekét, George-ot 1788. január 22-én. A költő nyomorék lábbal született, nagy szegénység közepette. Édesapját hároméves korában elvesztette, anyja pedig vagy majomszeretetével üldözte, vagy éppen gyűlölte: „Szegény anyám általában naponta őrjöngött, és engem is szinte a tébolyig csigázott, különösen olyankor, ha magáról megfeledkezve, testi hibámat hányta szememre.” Minderről Tótfalusi István „Byron világa” című könyvében olvashatunk.

Tanulmányai

A schoolhilli tanintézet volt az első iskolája, ahol nem sokat tanult, de rengeteget olvasott. Négy év múlva, nagybátyja halála után örökölte a lordi címet és a családi vagyont is. Ez ugyan nem jelentett sok pénzt számára, de legalább jobb iskolában folytathatta tanulmányait. Harrow az angol arisztokrácia kedvelt iskolája volt (Eton mellett), Byronnak nem kellett nagyon megerőltetnie magát, inkább színházba és mulatni járt. Hamarosan az iskola vezérévé vált, már ekkor felfigyelhetünk rendkívül szenvedélyes természetére, amellyel barátait ostromolta. Leveleiben szinte szerelmes ódákat írt társaihoz, kapcsolatai nem nélkülözték az erotikát sem. Később sem volt mentes tőle a fiatal fiúkhoz való vonzódás. Ám nemcsak plátói vonzalom fűtötte: már talán Harrow-ban is, de később Cambridge-ben biztosan belekeveredett biszexuális afférokba.

A cambridge-i Trinity College jelentette az utolsó állomását tanulmányainak. Az iskolai fegyelem itt sem lehetett nagyon erős: „A züllést én sem tudom elkerülni, jóllehet gyűlölöm, én vagyok a legkomolyabb a kollégiumban.” Évi ötszáz fontból gazdálkodhatott, ennek ellenére állandóan adóságokkal küzdött. A kollégium falai között most se sokat időzött, ha mégis ott találták, akkor egy medvével az oldalán sétálgatott (kutyák tartását tiltotta a szabályzat). Egyedül a szónoklat érdekelte, többi idejét bokszolással, vívással, úszással és természetesen olvasással töltötte ki. Valóságos csoda, hogy megkapta a Master of Arts címet, amit két év elvégzése után mindenkinek megadtak.

Első versei

1806-ban jelent meg első kötete a „Tünékeny darabok” címmel, a kötetet saját barátai között osztotta szét, akik néhány versét túl cinikusnak és erotikusnak találták. Visszakérte a könyveket, és átdolgozás után – minthogy cenzúrázta magát – „A tétlenség órái” címmel adta ki őket. Londonba és Cambridge-be is küldött néhány kötetet, amely nem keltett különösebb feltűnést, néhány biztató kritikán kívül. A „Lord Byron kiskorú” megjelenése azonban valóságos vihart kavart, a kritikusok ízekre szedték a művet és Byron önérzetét is: „ilyet tíz emberből kilenc produkál Angliában… a tizedik pedig jobbat.”

A megsértett ifjú bosszúra vágyott, az éppen készülő művéhez, angol költészet kritikájához további sorokat fűzött, amely a kritikusokat figurázta ki. Ezt a művet később jelenteti meg „Angol bárdok, skót ítészek” néven. Sok barátot nem szerzett írásával, adóságai miatt is valósággal menekült az országból.

Keleti utazások

A korabeli divathoz csatlakozva Byron is utazásra szánta rá magát. A folyton anyagi gondokkal küzdő lordon segített a szerencse, barátja kártyanyereményén hajót bérelt és elindulhatott a Földközi-tenger partvidékére:

„Tűnt kéjt siratni rest vagyok,
s bár utam vészt ígér,
csak az fáj, hogy mit itt hagyok
még egy könnyet sem ér”

Albánia, Görögország és Törökország volt utazásának célpontja. Az akkor még alig ismert táj és népek magával ragadták az ifjú költőt, csodálta az albánokat, megszerette a görögöket és megvetette a törökök zsarnokságát. Az útnak több irodalmi eredménye lett, megszületett a „Minerva átka”, amelyben Lord Elginen keresztül (ő vásárolta és szállította a Parthenon frízét Angliába) átkozza el a brit merkantil gondolkodást, amely minden szépséget árucikké silányít le. Az igazi népszerűséget azonban a „Childe Harold zarándokútja” szerezte meg neki. (Lord Elgin vásárlásai ma is diplomáciai problémákat okoznak Angliának: Görögország ugyanis folyamatosan kéri, hogy visszakaphassa a Parthenon remekműveit. A görög kérést különösen aktuálissá teszi a 2004-es olimpia megrendezése.)

„Egy nap arra ébredtem, hogy híres vagyok”

Két év múlva érkezett vissza hazájába. Otthon szomorú hírek fogadták, édesanyja és két gyermekkori barátja meghalt. Édesanyja ravatalánál sűrű könnyek között vádolta magát és kért bocsánatot halott szülőjétől. A mindig szerepet játszó költő érzelmeinek tisztaságában mégis kételkedhetünk, a koporsót sem kísérte el a kriptáig, helyette barátjával boksztréningbe kezdett. A megjelenő Childe Harold hatalmas sikert hozott, a sikernek több összetevője volt, az egzotikus környezet, a kalandos útleírás, a költő botrányos híre. A főhős közönye, a csömör, a tettek hiábavalósága és a világfájdalom olyan érzésvilágot fogalmazott meg, amely később végigsöpört Európán. A kritika is inkább a szabados, senkit nem tisztelő tartalma miatt támadta a szerzőt. A könyv sikere megnyitotta előtte az arisztokrata szalonok ajtaját is, csodálatukat szívesen fogadta, de nem tartotta sokra.

Nagykorúsága együtt járt a Lordok Házának tagságával is. Parlamenti szereplését is inkább a feltűnési kedv határozta meg, felszólalásai csak megütközést keltettek, de eredményre nem vezettek. Legnevezetesebb felszólalása a luddisták (géprombolók) érdekében történt. A törvényjavaslat halállal kívánta büntetni a felkelő munkásokat, ezért szólalt fel Byron: „Jártam Törökország legelnyomottabb tartományaiban, de a hitetlenek legdespotikusabb kormányzása alatt sem láttam olyan iszonyatos nyomort, mint hazatérve itt, … Az éhező nyomorult, aki szembeszállt bajonettjeikkel, vissza fog rettenni bitóiktól?” Még egy felszólalása érdemel figyelmet, amit az írek védelmében mondott el, de maga is belátta, a politikában nem terem neki babér.

Nők és házasság

Byron barátnőinek számát sem igen tudni, csak a kivételes botrányokat jegyezte fel az utókor. A legnagyobbat Lady Caroline Lamb okozta, akinek a féltékenysége az őrületig fokozódott, tőle menekült Byron egy még rosszabb kapcsolatba, Anne Isabella (Annabella) Milbanke-hoz, akit 1815 elején feleségül is vett. Az angol puritán erkölcsöket valló nő nem sok boldogsággal tudta megajándékozni Byront, aki saját nővérét tüntette ki bizalmával. (Augusta Leigh egyébként „csak” a féltestvére volt, s először 1802-ben, Lord Byron 14 éves korában találkoztak egymással. Ha volt is valami Augusta és a Lord között, az valószínűleg korábban, tehát nem Byron házassága alatt történt, Byron azonban részegen fecseghetett valamit feleségének, aki gyorsan elhidegült tőle.)

Az elhanyagolt Annabella egyre távolabb került Byrontól, ennek okát a két testvér kapcsolatában látta, akiket vérfertőzéssel vádolt meg, s csupán hab volt a tortán az a vád, amely szerint a költő hirtelen érzelmi válságai egy elmebetegség tünetei. Bár egyik sem bizonyosodott be, a gyanú elterjedt a szalonok világában – Byron kitaszítottá vált.

Svájc és Itália

Byron magára hagyta feleségét és 1815-ben megszületett kislányát, Adát. Valósággal elmenekült a szigetországból. Hosszabb ideig tartózkodott Svájcban, a Genfi-tó mellett, ahol az angol turisták figyelték őt a mai paparazzik módszereivel. Az állandó zaklatás ellenére termékeny irodalmi korszaknak bizonyult a svájci tartózkodás. Shelley, angol költő társaságában járta be a környéket és írta meg a „Manfred”, „A Chilloni fogoly” című költeményeit. Byron ekkor Claire Clairmonttal folytatott viszonyt, amelynek nyomán egy törvénytelen lánya is született. A főszereplők reménytelen harcai már kozmikus méreteket öltenek ezekben a művekben.

Lord Byron tehát szorgalmasan írt ekkoriban, azonban még Shelley barátnője, Mary sem maradt tétlen: a tivornyázás, ópiumszívás közepette született meg talán a híres horrortörténet, a Frankenstein, amely az angol hölgy nevéhez fűződik.

A baráti társaság a Genfi-tó partjáról Itáliába vonult tovább. Velencében ismerkedett meg a gyönyörű Margita Cognival, akinek féltékenységét Byron így jellemzi: „Othello méla ökör hozzá képest.” Szertelen élete tovább folytatódott, a szabados itáliai szellemi légkör megjelent írásaiban is, megalkotja a „Beppo” című művét. Szakít a romantikával, vidám, könnyed, csípősen humoros stílusa a „Don Juan”-t vetíti előre. A két remekmű hatalmas felháborodást keltett hazájában, bírálták erkölcstelenségéért és vallásellenességéért, viszont nyelvezete csodálatot keltett mindenkiben.

Harc a görög szabadságért

Ravennai tartózkodása alatt ismerkedett meg az olasz szabadságharcosok szervezetével, a carbonari mozgalommal. „A legnagyszerűbb látvány lesz, ha az olaszok a barbárokat és minden nációt hazakergetnek.” Az osztrák titkosrendőrség is felfigyel a különc idegenre, aki fegyverrel és pénzzel támogatta a készülődő felkelést. A szervezkedés ellenére jut ideje a költészetre is, megírja a romantika egyik legnagyobb hatású művét, a Káint. A szatíra műfajában is remekművet alkotott, ismét szülőhazájának viszonyait vette tolla hegyére, mikor megírta az „Ítéletnapi látomásokat”. 1821-ben halt meg legjobb barátja, Shelley, aki egyetlen megértő társa volt a „száműzetés” alatt. A hajótörést szenvedett ifjú holttestét máglyán égette el.

A görög szabadságharc kitörésekor Angliában segítő társaságok alakultak és a Görög Bizottság tagjává választotta Byront. A költő azonnal cselekvésre határozta el magát, hajót bérelt és nagy mennyiségű fegyverrel, gyógyszerrel felszerelkezve indult megsegíteni a felkelőket. A görög szabadságharc azonban nem volt egységes, nem volt elismert vezetője a mozgalomnak. Byron ekkor egy ötszáz fős zsoldossereg élén akarta megostromolni Lepanto városát.

A harcra azonban nem került sor, a költő súlyos rohamok után, 1824. április 19-én végleg távozott az élők sorából.

Hozzászólások

Páratlan állapotú szarkofágokat találtak

Páratlan állapotú szarkofágokat találtak

Legalább 20 darab színes, remek állapotban fennmaradt szarkofágra bukkantak Egyiptomban.

Műkincsek kerültek elő Lord Elgin 1802-ben elsüllyedt hajójáról

Műkincsek kerültek elő Lord Elgin 1802-ben elsüllyedt hajójáról

Páratlan arany ékszereket, értékes ókori tárgyakat találtak búvárrégészek Lord Elgin 1802-ben elsüllyedt hajójának roncsában.

Kivételes freskó került elő egy pompeji bordélyban

Kivételes freskó került elő egy pompeji bordélyban

A város időszámítás szerinti 79-es pusztulásával egy valóságos időkapszula jött létre, a helyi leletek sokat elárulnak a korabeliek életéről.

13. századi bestseller részlete került elő

13. századi bestseller részlete került elő

A szakértők a 13. század legnépszerűbb történetének legkorábbi példányát azonosították.

Da Vinci zsenialitását igazolja elfelejtett terve

Da Vinci zsenialitását igazolja elfelejtett terve

A polihisztor kora legnagyobb hídjának tervét is elkészítette.

National Geographic 2019. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket