Malvin, Teréz2020. október 01., csütörtök
Kultúra

A berlini fal megnyitása

2004.11.09.MTI/NG
National Geographic Magyarország

1989. november 9-én megnyitották a berlini falat, mely sok százezer német számára lehetővé tette a törvényes átkelést.

A fotó 1989. november 9-én készült.
Forrás: Alain Nogues/Sygma/Sygma via Getty Images

Ezen az éjszakán az egyik ünneplő a következőket nyilatkozta: „..most átmegyek a határon, iszom egy sört, és utána visszajövök, és ezentúl ezt akár minden nap megtehetem.”

A második világháború után kialakult hidegháborús helyzet egyik legtöbbet szenvedő országa, a háborúból vesztesen kikerült Németország volt. A szocialista blokkot vezető Szovjetunió és a kapitalista világ vezető erejeként számon tartott Egyesült Államok egyaránt fontosnak érezte, hogy az ország területén saját táborát erősítse. A háborúban vesztes Németországot és annak fővárosát, Berlint a győztes szövetséges nagyhatalmak (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió) megszállási övezetekre osztották. A szovjet zóna közepén fekvő Berlin keleti, szovjet része az 1949-ben létrejött Német Demokratikus Köztársaság (NDK) fővárosa lett, a nyugati szövetségesek által ellenőrzött részén jött létre Nyugat-Berlin (az NSZK fővárosa 1949 és 1990 között Bonn volt).
A két városrész között többé-kevésbé szabadon lehetett közlekedni, ennek következtében 1949 és 1962 között két és félmillió ember – többségük jól képzett szakember – távozott végleg nyugatra.
Az NDK egyre jobban sérelmezte állampolgárai számának fogyatkozását és a nyugati oldalra ingázók által okozott hatalmas gazdasági veszteséget. Jóllehet Walter Ulbricht, a keletnémet államfő-párttikár 1961 júliusában még azt mondta, senki sem akar falat építeni, ám augusztus 11-én a kelet-berlini parlament teljes felhatalmazást adott a kormánynak az ország védelmében szükséges intézkedések meghozatalára.
1961. augusztus 13-án hajnalban „az NDK államhatárának biztosítása céljából” a hadsereg és a rendőrség egységei szögesdróttal zárták le Kelet- és Nyugat-Berlin határát, két nap múlva pedig megkezdték a betonelemekből álló fal felhúzását.

A berlini fal egy részlete 1962 augusztusában.
Forrás: Press/Getty Images

A fal nem az ellenség távoltartására, hanem a lakosság helyben tartására épült, de hivatalosan „antifasiszta védműként” emlegették. Az addigi 80 szektorátlépő közül csak 12 maradt nyitva. A 155 kilométer hosszú, egész Nyugat-Berlint körülvevő, folyamatosan erősített, végül már 3,5 méter magas fal a várost 44 kilométer hosszan szelte át, vonalán 302 figyelőtorony és 20 földalatti bunker volt. Keletnémet területen 100 méterrel beljebb egy szögesdrótrendszer is húzódott, s még ennek megközelítése is szigorúan tilos volt. A két kerítés közötti „halálzónába” eső házakat elbontották, helyükre aknamezőt, vizesárokrendszert, kutyák futtatására szolgáló sávot telepítettek, a határőrök mindenkire lőttek, aki belépett a zónába.

A fal első áldozata egy 59 éves nő lehetett, aki 1961. augusztus 22-én az épülő fal határán álló lakása erkélyéről akart a nyugat-berlini utcára átugrani, de a kidobott matracok helyett a betonra zuhant. Pár nap múlva, 1961. augusztus 24-én, menekülés közben halt meg a fiatal szabó, Günter Litfin, aki már egy ideje Nyugat-Berlinben dolgozott, és éppen akkortájt akart végleg odaköltözni, amikor felhúzták a berlini falat.
Günter a Humboldt kikötőnél próbált átszökni, a szemfüles határőrök azonban a híd alatt úszó fiút nyomban észrevették. „… 16 óra 15 perc körül egy ismeretlen férfi a Spree folyóban a nyugati szektor felé úszott (…) Miután a személy nem reagált a felszólításokra, figyelmeztető lövéseket adtunk le, de a férfi csak tovább úszott. Ezt követően P. elvtárs célzott lövéseket irányzott rá, és a demokratikus Berlin partjaitól 10 méterre úszó ismeretlen fekete nadrágos, 25 év körüli férfi elsüllyedt a vízben”- áll a tragikus esetről szóló hivatalos jegyzőkönyvben.
Az utolsó áldozat egy 33 éves férfi, 1989. március 8-án saját maga készítette hőlégballonnal akart átjutni a fal fölött, de lezuhant, és halálra zúzta magát.

A fal egyetlen éjszaka családokat szakított szét, kelet-berliniek ezreit hagyta munka és megélhetés nélkül. Az első órákban számos atrocitásra került sor, a szigorú biztosítás ellenére az építkezés alatt 85 keletnémet katona és 800 civil szökött nyugatra. A nyugat-berliniek tiltakoztak, de az Egyesült Államok tudatta Moszkvával, hogy „a nemzetközi élet tényeként” elfogadja a fal létezését.

Ezek után nem csoda, hogy az 1989-es novemberi politikai eseményeket – a németek mellett – az egész világ egy emberként ünnepelte. A berlini fal felhúzása után 28 évet kellett arra várni, hogy eljöjjön 1989. november 9-e, és a fal végre leomoljon – megnyíljanak a határok. A fal ledöntését és a két német terület újraegyesítését több millióan „határtalan” boldogságban élték meg.

A kelet-berlini határon először csak pár százan jelentek meg, majd estére több ezer ember üdvrivalgását lehetett már hallani. Éjfélre minden berlini sorompó és átjáró megnyílt. A város örömmámorban úszott, három nap leforgása alatt kétmillió kelet-német utazott nyugatra.

A berlini fal hivatalos lebontására azonban még egy bő félévet várni kellett. 1990. június 13-án 13 buldózer, 55 kotrógép, 65 daru kezdte meg a fal eltakarítását, melynek törmelékeit 175 tehergépkocsi szállította folyamatosan. A munkálatok 1991 novemberéig tartottak, tehát két évre volt szükség ahhoz, hogy 28 év látható fájdalmát eltüntessék. A betonfalat feldarabolták és útépítéseknél hasznosították. 250 faldarabot pedig elárvereztek, hat rövid szakasza maradt meg mementóként.

Hozzászólások

Kőkori kutya sírjára bukkantak

Kőkori kutya sírjára bukkantak

Az állatot egy emberrel, talán gazdájával együtt temették el egy ősi település közepén.

Mesterséges intelligencia rekonstruálta a császárok arcát

Mesterséges intelligencia rekonstruálta a császárok arcát

A művész a mesterséges intelligenciát hívta segítségül, hogy élethű képeket alkothasson a római császárokról.

Különleges őskori nyughelyet tártak fel

Különleges őskori nyughelyet tártak fel

A kivételes felfedezés az újkőkori ibériai populációk szertartásairól árulkodik.

A vártnál jobban hatottak az emberiségre a vulkánok

A vártnál jobban hatottak az emberiségre a vulkánok

Úgy tűnik, az elmúlt kétezer évben a tűzhányók a véltnél is nagyobb hatást gyakoroltak az éghajlatra és az emberiségre.

Megújult Strobl Alajos egyik legkedvesebb alkotása

Megújult Strobl Alajos egyik legkedvesebb alkotása

Strobl Alajos lenyűgöző alkotását, a Nemzeti Hauszmann Programban felújított Mátyás kútját 2020. szeptember elején adták át a Hunyadi udvarban.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket