Tünde, Jusztinusz2020. június 01., hétfő
Kultúra

Miért vélte Stein Aurél, hogy rokonaink Belső-Ázsiából származnak?

National Geographic Magyarország

Noha a huszadik század egyik legkiemelkedőbb orientalistája, Stein Aurél neve keveseknek cseng ismerősen Magyarországon. Sokak szerint ez részben azzal magyarázható, hogy ázsiai expedícióinak java részét már angol állampolgárként hajtotta végre. Másrészt viszont nézetei is meghökkentették kortársait: úgy vélte, rokonainkat nem az Urál mentén, hanem Belső-Ázsiában, Kína eldugott vidékein kell keresni.

Stein 1879-ben Budapesten, a fasori evangélikus főgimnáziumban érettségizett. Iranisztikai és indológiai tanulmányokat folytatott Bécsben és Lipcsében majd miután 1883-ban Tübingenben bölcsészdoktori címet kapott, Trefort Ágoston kultuszminiszter hathatós segítségével Londonban, Cambridge-ben és Oxfordban kutatott.

Mivel tanulmányai befejeztével Magyarországon nem kapott képzettségének és érdeklődésének megfelelő állást, visszatért Angliába, ahol Duka Tivadar, egykori negyvennyolcas honvédtiszt egyengette karrierjét, hozzásegítve az ifjú tudóst ahhoz, hogy a brit gyarmatvilág legnagyobb országába, Indiába is eljuthasson.

Jól jöttek a Ludovikán szerzett térképészeti ismeretek

Stein innen indult útnak első expedíciójára, a mai Turkesztán területére Curzon indiai alkirály támogatásával 1900-ban, hogy az egykori Selyemút mentén elhelyezkedő homokba temetett városokat felfedezze a világ számára. Ezekről aztán Homokba temetett városok címmel megjelent könyvében is beszámolt. Az egykori Selyemút városai az éghajlatváltozás következtében teljesen lakatlanná váltak, és amikor Stein a Ludovika Akadémián szerezett térképészeti ismeretei segítségével megérkezett a Karakorum magas vonolatain át a Tarim-medence sivatagos területeire, akkor leginkább egy holdbéli tájra emlékeztető környezet fogadta.

Stein annak idején – első útján még magyar, később pedig már angol állampolgárként – a Takla Makán homoksivatag északi és déli peremét járta végig. A hajdanvolt nyüzsgő települések többségének csak a romjai maradtak fenn. A Selyemút fénykorában kő és egyéb tartós építőanyag hiányában agyagból emelték a lakóépületeket, szentélyeket és katonai figyelőtornyokat, amelyeket az állandó homokviharok akkora már szinte teljesen eltüntettek. A megváltozott útvonalak miatt ezek az egykori városok távolra kerültek a mai településektől, így Steinnek nem volt egyszerű dolga, amikor kutatásait elkezdte.

Az első nyomtatott könyv megtalálója

1906 és 1909 között Stein második expedíciója alkalmával Kelet-Turkesztánban folytatta kutatásait. A Kína nyugati csücskében elhelyezkedő Kasgarból elindulva kelet felé vette útját, és a kínai nagy falat követve felfedezte a híres Jadeit kapuját. Rátalált az egykori Miran városára: a romok alól angyal-ábrázolások, buddhista freskók és szobortöredékek tucatjai kerültek elő.

Stein expedíciójának legfontosabb felfedezése mégis a Tarim medence keleti végén elhelyezkedő Tunhuanghoz fűződik. A településre Budapesten Lóczy Lajos földrajztudós hívta fel a figyelmét, aki még az 1870-es évek végén látogatta meg az ottani barlangokat, melyeket egykor buddhista szerzetesek használtak. A helybéliek között az a szóbeszéd járta, hogy a barlangokban kézirattekercsek rejtőznek, amelyeket egy fal leomlásakor fedeztek fel, ám később visszafalazták őket. Stein tanulmányozta a barlangtemplomok freskóit és szobrait, de figyelmét az írásos emlékek felkutatására összpontosította. A tekercsek lelőhelyét végül egy taoista szerzetes árulta el neki. Mintegy 3000, régi írásokat tartalmazó tekercset és több mint 6000, többnyire indiai eredetű írással teleírt egyéb dokumentumot talált. Ezek az addig ismeretlen népek, az indoiráni tokárok és szakák történelmét tárták fel.

 A Gyémánt Szútra

A Gyémánt Szútra

A mára is megmaradt csaknem félezer barlang – amit egy szűk völgy függőleges homokkő-falaiba véstek bele – a világ legnagyobb szabadtéri galériájának számít. A Stein Aurél által felfedezett 45 ezer négyzetméternyi freskó élénk színeit a száraz sivatagi levegő jól megőrizte, ahogy a világ első nyomtatott könyvét, a 868-ban (mintegy 600 évvel Gutenberg könyve előtt) készült Gyémánt Szútrát is szinte teljes épségben találta meg Stein. A felbecsülhetetlen értékű kincsek azonban sajnos nem Magyarországot gazdagították, mivel Stein ekkorra már angol állampolgárságot nyert, a megtalált tárgyak pedig a British Museumba kerültek.

Magyarok Belső-Ázsiában?

Sokak szerint legjelentősebb ásatása a hajdani ujgur főváros, Asztana (Ilihot vagy kínai nevén Gaucsong) temetője volt, ahol az 500 körül keletkezett sírokban olyan emberek voltak eltemetve, mint akik Árpád népével a Kárpát-medencébe érkeztek. Szintén innen olyan „halotti szemüvegek” és részleges lótemetkezési szokásra utaló jelek kerültek elő, mint a magyarországi honfoglalás kori sírokból. „Hiszem – írta Stein Aurél –, hogy azokat, akik Árpáddal együtt jöttek be a magyar földre a belső-ázsiai törzsökös türkök közé sorolhatjuk.”

Hogy ez alapján bizonyítható-e a magyarok belső-ázsiai származása az mások szerint kétséges, ám mindez Stein érdemeiből semmit nem vesz el. A század elején ugyanis olyan felfedezéseket tett, melyekre a világ közvéleménye is felfigyelt. Életművének fényében így aztán még nagyobb veszeteségnek tűnik, hogy a monarchia-korabeli Magyarországon nem volt olyan intézmény vagy magánszemély, mely anyagi támogatás révén nemcsak Stein Aurélt, hanem Stein Aurél szenzációs felfedezésein keresztül a magyar kultúrát is gazdagíthatta volna.

A Magyar Keletkutatás Alapítvány kutatócsoportja 2003-ban mintegy tizenhatezer kilométeres úton követte Stein nyomát a Selyemút mentén. Utazásukról a National Geographic Magazin legfrissebb, decemberi számában számolnak be.

Hozzászólások

120 éves roncsot fedett fel egy vihar a Nagy-sóstóban

120 éves roncsot fedett fel egy vihar a Nagy-sóstóban

A Utah államban fekvő sekélyvizű Nagy-sóstóból egy több mint százéves, kis méretű hajó maradványai bukkantak elő.

Pünkösdi királytól a színevesztett kalapig

Pünkösdi királytól a színevesztett kalapig

„Bensőséges ünnepet tartottak pünkösd vasárnapján a szegedi bőripari munkások” – számolt be a Délmagyarország munkatársa 1937. május 19-én.

Korallokkal borított roncsot találtak

Korallokkal borított roncsot találtak

A hajót Manuel Polancónak nevezték el, arról a halászról, aki felfedezte.

Jane Goodall mesél egy csimpánzcsaládról

Jane Goodall mesél egy csimpánzcsaládról

Dr. Jane Goodall etológus a járvány idején elkezdte az általa írt gyerekkönyveket felolvasni, és videóra rögzíteni.

Ismét gazdagodott a Hungarikumok Gyűjteménye

Ismét gazdagodott a Hungarikumok Gyűjteménye

A kulturális hagyományok mellé bekerült a szőregi rózsatő és tiszavirágzás is a gyűjteménybe.

National Geographic 2020. májusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket