Vilhelmina, Januáriusz, Dorián2020. szeptember 19., szombat
Kultúra

Hol a határ bolygónk kizsákmányolásában?

2005.02.15.Admin
National Geographic Magyarország

Túl nagy lábon élünk, átgondolatlanul és pazarlóan bánunk természeti kincseinkkel, mintha kifogyhatatlanok lennének. Holott a Föld készletei végesek, ám mi jelenleg mégis 20 százalékkal több természeti erőforrást használunk el, mint amennyi képes lenne megújulni – áll a WWF sajtóközleményében.

A WWF 1970 óta vizsgálja a Föld természeti kincseivel, erőforrásaival való gazdálkodást, a természetes ökoszisztémák állapotát. 2004-ben ötödik alkalommal készítette el az Élő Bolygó Jelentést, amely a Föld állapotát, valamint a bolygónkra gyakorolt emberi hatásokat méri fel. Az eredmények, nem meglepő módon, ezúttal is igazán aggasztóak.

Egy ember vagy egy adott terület népességének a természetre gyakorolt hatását egy hektárban kifejezett mutatószámmal, az ökológiai lábnyommal lehet leírni. Az átlagos, egy főre eső ökológiai lábnyom 2004-ben 2, 2 hektár volt, 2, 5-szer nagyobb, mint 1961-ben. Ám ha megnézzük, hogy a Földön 11, 3 milliárd hektár biológiailag aktív föld- és tengerfelület van és 6, 1 milliárd ember, akkor kiszámítható, hogy valójában minden emberre csak 1, 8 hektár jut.

Az ökológia lábnyom

Az ökológiai lábnyom számszerűsíti, hogy életmódunk mekkora hatással bír a természetre. Minden egyén ökológiai lábnyoma hat elemből áll össze. Az első az a terület, amelyen a táplálkozáshoz szükséges élelem megtermelhető, a második annak a legelőnek a nagysága, amely az általa elfogyasztott hús előállításához nélkülözhetetlen. A harmadik a fa- és papírfogyasztásának megfelelő nagyságú erdőterület, a negyedik a hal, rák, kagyló stb. fogyasztásával arányos tenger, az ötödik a lakáshoz szükséges földterület, végül a hatodik annak az erdőterületnek a nagysága, amely kinek-kinek egyéni energiafogyasztásával arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez szükséges.

A világ különböző részein élő emberek különböző hatással vannak bolygónkra. Míg egy átlagos afrikai vagy ázsiai fogyasztó ökológiai lábnyoma 1, 4 hektár, addig egy nyugat-európaié 5, 0, míg egy észak-amerikaié 9, 6. Az egy főre eső ökológiai lábnyom nagyságának tekintetében a világ élmezőnyében az Egyesült Arab Emirátusok, az Egyesült Államok és Kuwait állnak 9, 5-9, 8 közötti értékekkel. Hazánk a középmezőnyben foglal helyet 3, 8-cal. Ha a szerényebb fogyasztású országok rohamos gazdasági fejlődésnek indulnak (mint ahogy ennek egyre több jele van), és nő a fogyasztásuk, az újabb nyomást fog jelenteni természeti javainkra és tovább nő az átlagos ökológiai lábnyom. Pl. Kínában az egy főre eső érték most még alig 1, 5 hektár, ám gondoljunk bele mi történne, ha a világ legnagyobb népességű országában annyira megnőne a fogyasztás, hogy ez az érték többszörösére nőne.

Az ökológiai lábnyom összetevői közül különösen az energialábnyomunk növekedése ad okot aggodalomra: 1961 és 2000 között 700%-kal nőtt. Ez elsősorban a fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz) elégetésének számlájára írható. A vízfelhasználás mutatói is nyugtalanítóak. Az egy főre jutó vízfelhasználás a közép-ázsiai országokban a legnagyobb, holott Földünk egyik vízben legszegényebb régiójáról van szó. Kiemelkedően magas Türkmenisztán vízfelhasználása, csaknem 5300 m3 jut egy főre évente, majd követi Üzbegisztán és Kazahsztán 2400 m3-rel. Ez az öntözéses mezőgazdasági kultúrának az eredménye. 1960 óta a Föld vízfelhasználása a duplájára nőtt, a globális átlagfogyasztás évi 550 m3.

Mi maradt a természetből?

A Föld természetes ökoszisztémáinak állapotát jelző indikátor az Élő bolygó mutató, amelyet több száz emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfaj populációjának változása alapján számolnak ki. Az eredmény riasztó: az elmúlt 30 évben 40 százalékkal csökkent a szárazföldi, édesvízi és tengeri fajok állománya.

Az 555 szárazföldi, 323 édesvízi és 267 tengeri faj vizsgálata során kiderült, az édesvízi fajok sínylették meg legjobban az elmúlt évtizedeket: állományuk 50 százalékkal csökkent, míg a szárazföldiek és a tengerieké 30-30 százalékkal. Az élővilág ilyen mérvű csökkenése mellett ez idő alatt a világ népessége 65 százalékkal növekedett.

Sorsdöntő évtizedek

A Föld lakossága 2050-ig várhatóan további 50 százalékkal növekszik és meghaladja majd a kilencmilliárdot. A globális éghajlatváltozást előidéző szén-dioxid kibocsátás alakulásával kapcsolatban a szakértők két lehetséges változatot jeleznek előre. A fosszilis energiahordozók növekvő felhasználása miatt a szén-dioxid kibocsátás 2030-ig mindkét esetben tovább nő (éves szinten elérheti a 12 milliárd tonnát). De míg az első esetben ez a folyamat nem áll meg, a második lehetséges változatban – technológiaváltás révén – fordulat következhet be, és 2050-re csak a jelenlegi szint 130 százalékát érjük el.

A szakemberek más területeken is a fogyasztás növekedésére számítanak. Várakozásaik szerint 2050-ig a gabonafélékből 66, az erdők termékeiből 120, húsból és halból 100 százalékkal több kell majd az igények kielégítéséhez. Ehhez pedig újabb és újabb területeket és tartalék erőforrásokat kell elrabolnia a természettől, melyek következménye beláthatatlan. A WWF szerint a kormányok még visszafordíthatják a kedvezőtlen folyamatokat, ha a fenntartható fejlődés útjára vezetik az emberiséget.

Vörös Lista 2004

Már 15 589 fajt fenyeget a kihalás veszélye, az IUCN természetvédő világszervezet Vörös Lista 2004 című publikációja szerint. A lista felsorolja és attól függően mennyire veszélyeztetett, három kategóriába rendezi a kipusztulás szélén álló fajokat. Eszerint jelenleg 7266 állat- és 8323 növényfaj található a listán. A XVI. század óta 784 faj halt ki, és további 60 már csak fogságban található.
A riasztó eredmények szerint édesvízi teknősök fele, a kétéltűek 32 százaléka, az emlősök 23 százaléka és a madarak 12 százaléka tűnhet el a Föld színéről az elkövetkezendő évtizedekben. Az élővilág ugyan folyamatosan változik, fajok halnak ki és újak jelennek meg (gondoljunk csak például a dinoszauruszokra), de a természet elszegényedésének mértéke hihetetlenül felgyorsult, a normális szint ezerszeresére nőtt.

A pusztulás fő oka az élőhelyek csökkenése az emberi tevékenységek hatására, de a klímaváltozás is egyre nagyobb kockázati tényező. A 2003-as Vörös Listához képest több változás is van. A fajok nagy része veszélyeztetettebb kategóriába került át (például a Hawaii varjú vadon élő állományát kihalttá nyilvánították), és csak kevés olyan említhető, amelynek helyzete javult (ilyen az európai vidra, amelynek állománya örvendetes növekedésnek indult). Magyarország legveszélyeztetettebb gerinces állatai közé tarozik a rákosi és a parlagi vipera, a túzok, vagy a hazánkból egyszer már eltűnt hiúz, melynek hazai állománya nehezen tud újra megerősödni. A növények közül ide sorolható az Alföld valaha egyik leggyakoribb fafaja, a fekete nyár.

A felmérés kimutatta, hogy Brazíliában, Kínában, Ausztráliában, Indonéziában és Mexikóban található a legtöbb veszélyeztetett faj. A biológiai sokféleség megőrzésében nagy szerepe van a nemzetközi összefogásnak, hiszen éppen azok az országok rendelkeznek különösen gazdag és védelemre szoruló természeti környezettel, ahol kevés az egy főre jutó nemzeti jövedelem (ilyen Brazília, Kamerun, Kína, Kolumbia, Ecuador, India, Indonézia, Madagaszkár, Peru és a Fülöp-szigetek).

Forrás: WWF Magyarország

Hozzászólások

Kriptákat és alagutat találtak egy lengyelországi templom alatt

Kriptákat és alagutat találtak egy lengyelországi templom alatt

A sírokat járatokat egy tavaly őszi feltárás során fedezték fel a 13. századi építmény mélyén.

Nem biztos, hogy minden viking szőke volt

Nem biztos, hogy minden viking szőke volt

Úgy tűnik, nem minden viking volt skandináv, sokuknak pedig nem is világos volt a haja.

Az összecsukható ernyő története egy kis magyar faluban kezdődött

Az összecsukható ernyő története egy kis magyar faluban kezdődött

Feiszt Görgy, a szombathelyi levéltár volt igazgatóhelyettese 2007-ben egy különös csomagot kapott.

400 éves hajóroncsot találtak a Balti-tengerben

400 éves hajóroncsot találtak a Balti-tengerben

Az újkori hajó lenyűgöző állapotban konzerválódott a tenger sötét mélyén.

Egy álmot követve indult a Szigetvár elleni ostromra Szulejmán

Egy álmot követve indult a Szigetvár elleni ostromra Szulejmán

Újabb titkokról lebbentette fel a fátylat szeptemberben a Zrínyi-Szulejmán Kutatócsoport.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket