Az üldözési mániás VIII. Bonifác halála
1303. október 11-én hunyt el VIII. Bonifác pápa, akinek hét különböző udvari orvosa volt, és akik mellett elixíreket szedett és mágiához is folyamodott, csakhogy minél tovább élhessen. Élete utolsó egy hónapjában az a rögeszme kínozta, hogy mindenki, aki betér Rómába, azért érkezett, hogy őt megölje.
1235 körül született Anagniban Bendetto Caetani, közismertebb nevén VIII. Bonifác pápa. Az 59 éves korában a katolikus egyház fejévé választott Caetanit kortársai szerint csak három dolog érdekelte: a hosszú élet, a pénzszerzés és családjának gazdagsága. Kevés figyelmet szentelt hivatalának, viszont annál többet foglalkozott az egészségével. Hét különböző udvari orvosa volt, de elixíreket is szedett, ugyanakkor fékezhetetlen falánkság jellemezte. Egyszer például főszakácsát azért teremtette le nagyon keményen, mert böjti napon az „csak” hat fogásos húsételt tálalt fel.
A betegesen becsvágyó, túlzottan büszke és kapzsi Bonifác annak ellenére, hogy tényleges hivatásbéli teendőit elhanyagolta, és inkább a világi életformának szentelte minden figyelmét, tekintélyelvűként a pápai hatalom legharcosabb képviselője volt. VII. Gergely szellemiségét őrző tanokat hirdetett, miszerint a legfőbb hatalom a pápáé, és minden világi kormányzat az ő befolyása alá tartozik. Természetesen IV. Szép Fülöp francia király határozottan fellépett Bonifáccal szemben.
Kettejük konfliktusa 1296-ban robbant ki, amikor az uralkodó megadóztatta az egyházat. Idegölő közjátékok után végül úgy tűnt, hogy a pápa meghátrálásra kényszerült. 1303 tavaszán azonban kiátkozta a királyt, mire ő először egy merénylettel akart a nemkívánatos egyházfőtől megszabadulni, majd annak kudarca után Guillaume de Nogaret vezetésével csapatokat küldött a pápa ellen Itáliába.
VIII. Bonifácnak sikerült ugyan a támadást visszavernie, de élete utolsó egy hónapja maga volt a pokol. Az események hatására az a rögeszme kínozta, hogy mindenki, aki betér Rómába, azért érkezett, hogy őt megölje.
A fizikálisan és lelkileg megtört VIII. Bonifác 1303. október 11-én halt meg, utódja V. Kelemen lett, aki 1309-től Avignonba tette át székhelyét. Ezzel a király teljes mértékben győzedelmeskedett a pápai hatalom felett.