Négyezer éves tésztára bukkantak Kínában
A papírról, a puskaporról, a selyemről és a porcelánról már eddig is tudtuk, hogy Kínában találták fel, egy most megtalált leletre hivatkozva azonban az ázsiai ország régészei azt állítják: tésztát is Kínában készítettek először.
A tészta eredetét illetően eddig eléggé megosztott volt a tudomány: egyesek arab eredetűnek vélték, mások már eddig is egyértelműen ősi kínai ételnek hitték, voltak azonban akik Itália őslakosainak tulajdonították az első tészta elkészítését. Bár a kínai tudósok érdekes felfedezéséről kétségkívül egy igen elismert és színvonalas tudományos szaklap, a Nature számol be, kétségek mindenestre így is maradnak azt illetően, hogy valóban Kínában találták-e fel a tésztát. Egyes külföldi lapok kommentátorai szerint ugyanis az sem elképzelhetetlen, hogy a világpolitikában egyre komolyabb szerepet játszó Kína immár öntudatára ébredve minden dologról be kívánja bizonyítani, hogy az alapvetően kínai eredetű.
Hatalmas szerencse és finom munka
Jelen esetben persze kézzelfogható bizonyítékkal rendelkezik a Houyuan Lu vezette kutatócsoport.
Beszámolójuk szerint ugyanis a Kína észak-nyugati részén található Lajia városa mellett több mint négyezer éves, épségben maradt tésztamaradványra bukkantak.
A metélttésztára hasonlító ételmaradvány a képek tanúsága szerint valóban jó állapotban maradt fenn egy feje tetejére állított zárt tárolóedényben három méterrel a föld felszíne alatt.
Különböző tényezők szerencsés összjátékának köszönhetően a tárolóedényben vákuum keletkezhetett, amelyben aztán mindenféle károsodás nélkül épen fennmaradt a tészta. A most megtalált ételmaradék különlegessége továbbá, hogy igen komoly kézügyességre vall a tészta vékonysága. Patrick McGovern, a University of Pennsylvania múzeumának szekértője szerint már csak a tészta megformáltsága miatt is lenyűgöző leletről van szó. „A táplálékkészítés kifinomultságára utal mindez” – nyilatkozta McGovern a National Geographic angol nyelvű internetes kiadásának.
Pompeji Kínában
„Mostani felfedezésünk azt bizonyítja, hogy tésztát először Kínában gyártottak” – mondta Houyuan Lu, a Kínai Tudományos Akadémia Geológiai és Geofizikai Intézetének vezetője a BBC-nek. A tudós szerint egyébként a tárolóedényt minden valószínűség szerint egy hatalmas áradás előtt ásták el jó mélyre, így próbálván átmenteni az áradást követő nehéz időszakokra az ételt. „Lajia ezért igen érdekes régészeti leleteket tartogathat még. Bizonyos szempontból akár Kína Pomepji-ének is nevezhetnénk” – tette hozzá Lu.
A mostani leletet radiokarbonos vizsgálatnak vetették alá, hogy megállapítsák korát, majd pedig formáját és vegyi összetételét vizsgálták meg. Ez utóbbi során a tésztában talált keményítő elemzése révén megállapították, hogy minden valószínűség szerint kölesből gyártották az első, általunk is most már ismert tésztát az ázsiai ország területén. A régióban élő kínai muszlim kisebbség egyébként manapság is kölesből készült tésztát eszik, így a kutatócsoport vezetői megerősítve látják kutatásuk eredményét.
Kié is az elsőség?
A mostani felfedezést megelőzően egyébként sok tudós azért tartotta kínai eredetűnek a tésztát, mert egy Kr.u. első században íródott kínai könyvben már elkészítésének receptje is megtalálható volt. Sok kínai szerint a Han dinasztia korából származó könyv a bizonyíték arra, hogy Marco Polo Kínából vitte magával Itáliába a tészta receptjét. Ugyanakkor azt kétségkívül mindenki elismeri, hogy a nyugati világban az olaszok terjesztették el.
Más vélemények szerint tésztát először a Közel-Keleten, az arab országok valamelyikében gyártottak és Itáliába is az arabok hozták be. Gary Crawford, a University of Toronto kanadai professzora a National Geographic honlapjának nyilatkozva elmondta: őt nem lepte meg, hogy Kínában immáron régészeti lelettel is bizonyítani tudják a tésztagyártás elsőségét. Szerinte közismert, hogy a kínaiak táplálkozásában mindig is fontos szerepet játszott a tészta.
A megtalált tészta ugyanakkor nem búzából készült még, noha régészeti leletek azt is bizonyítják, hogy Kínában a búza négyezer évvel ezelőtt szintén jelen volt. A búza népszerűvé mégis csak a Tang dinasztia idején, a Kr.u. 7-8. században vált, szemben a kölessel, amelyet már hétezer évvel ezelőtt is széles körben termesztettek.