Enikő, Melitta2019. szeptember 15., vasárnap
Kultúra

Egyszerre szárad és nő az Aral-tó

National Geographic Magyarország

Bár úgy tűnt, hogy az Aral-tó 2020-ra gyakorlatilag teljesen el fog tűnni, a Világbank és a kazah kormány közös erőfeszítéseinek köszönhetően 2010-re a tó ismét elérheti az egykoron virágzó és hatalmas halfeldolgozó üzemmel bíró Aralszk kikötőjét.

Ma még több mint 40 kilométert kell annak megtennie, aki Aralszk városából indulva vizet szeretne látni a tóban. A kietlen táj rémisztő látványt nyújt a BBC riportere szerint, ám az Aral-tó Kazahsztánhoz tartozó részén mégis felcsillan némi remény: a kazah korány és a Világbank ugyanis gátak építésével próbálja meg újjáéleszteni a tavat. Ha a projekt sikeresnek bizonyul, 2010-re ismét hajózható kikötője lesz az egykor hatalmas kikötővárosnak.

Északon egyre nagyobb a tó kiterjedése

Ehhez persze még sokat kell tenni: elsősorban a kazah kormány közreműködésével megépíteni egy második duzzasztógátat is, amelynek költségeit a Világbanktól kapott 126 millió dolláros kölcsönből fedezik. Az első gát, amely szintén a Világbanktól kapott kölcsönből épült fel 68 millió dollárból, a kilencvenes évek közepén szétválasztotta az amúgy már természetes úton is többé-kevésbé kettévált tavat. Ennek köszönhetően a tó vízszintje lassan ismét növekedni kezdett: az Északi Aral-tó tíz év alatt közel 900 négyzetkilométerrel lett nagyobb, a víz átlagos szintje pedig legalább három métert emelkedett. (A lenti képen a 2003. és a 2006. évi állapot látható.)

A gátépítés és a vízszint növekedése új életet lehelt a kazahsztáni part menti településekbe. A BBC News beszámolója szerint a helyi lakosok ismét bíznak abban, hogy gyerekeik a halászhajókon találnak majd munkát, és hogy a tó ismét biztosítani tudja majd megélhetésüket. Nemrégiben már meglepő mennyiségű és méretű fogásokról számoltak be, ami jó öt évvel ezelőtt még teljességgel elképzelhetetlen lett volna. A gátak és a visszaduzzasztott víz azonban lassan ismét „termőre fordítja” a kihalásra ítélt tavat. Persze az Aral-tó történetének mindez csak az egyik része – egészen pontosan az „északi” része.

A kiszáradt mederben olaj után kutatnak

A kazah kormány ugyanis olyan helyzetben van, hogy megteheti azt, amit a tó déli része fölötti fennhatósággal rendelkező üzbég kormány nem nagyon tud megtenni: Üzbegisztán egyelőre nem tervezi kölcsön felvételét az Aral-tó déli részének helyreállításához. A duzzasztógát déli oldalán továbbra is megállíthatatlannak tűnik a kiszáradás, ám úgy tűnik az üzbég kormányt ez nem nagyon bántja: kétségkívül drasztikusak azok az egészségügyi problémák, amelyet a tó kiszáradása okoz a környék lakóinak, ám ezzel egy időben az üzbég kormány felfedezte azt is, hogy a kiszáradt tómeder alatt egyszerűen kinyerhető kőolajkészletek húzódnak meg.

Éppen ezért tavaly augusztusban egy nemzetközi konzorciummal kötött megállapodást arra vonatkozóan, hogy az Aral-tó kiszáradó déli részén feltárják és kitermeljék a föld alatt lévő olaj- illetve földgázkészleteket.

Hogy a hátrányból valóban erény kovácsolható-e, sokak szemében kérdéses: környezetvédők arra emlékeztetnek, hogy az Aral-tó kiszáradásához is a természet kizsákmányolása vezetett. Ahogy a hatvanas években a központilag tervezett gyapotültetvények miatt elterelt két folyó (a Sir-darja és az Amu-darja) gyorsította fel a harmincas években megindult kiszáradási folyamatot, úgy a mostani „fekete aranyláz” szintén felgyorsíthatja az amúgy is drasztikus száradási folyamatot.

Míg ugyanis az északi részen az utóbbi tíz évben nőtt a vízmennyiség, ugyanezen időszak alatt a gáttal elválasztott déli részen a vártnál jóval gyorsabb ütemben folytatódott a kiszáradás. Ennek oka a tudósok szerint az, hogy a magasabb sókoncentrátumu alsó vízrétegek nem keverednek a felső réteggel, aminek következtében ez a réteg jobban felmelegszik a nyári melegben, és a vártnál gyorsabban párolog.

Délen a helyzet változatlan

Úgy tűnik tehát, hogy az Aral-tó csak részben válhat egy csoda részesévé. A déli területen továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy az amúgy is döbbenetes statisztikai adatok még drámaibbá válnak. Pedig a mostani adatok sem adnak okot derűlátásra: a The Independent című brit lap adatai szerint a tó déli részén élő nők 99 százaléka vérszegénységben szenved, az utóbbi 15 évben a hurutus és az ízületi gyulladásos megbetegedések száma megsokszorozódott.

A várható átlagéletkor 64 évről 51 évre csökkent, a kiszáradt tóból a szél által messzire hordott mezőgazdasági permetezőszerek maradékai pedig toxikus megbetegedésekhez vezetnek a térségben.

A szél már önmagában is nagy úr lett a szárazság miatt: a tófenékről a településekre fújja a port, ezzel fullasztó levegőt teremt a környék lakóinak. Problémát okoz az elhagyatott sziget is, amelyet még 1948-ban víz vett körül, és amelyet a történészek a szovjet rezsim hipertitkos biofegyver-bázisának tartanak. A szigetről éppen titkossága miatt nem sokat lehet tudni, ám annyi bizonyos, hogy valóban végezhettek biológiai fegyver gyártására vonatkozó kísérleteket. A mérgező anyagok szakszerű hatástalanítására azonban esély sem volt, főleg azt követően, hogy 1992-ben végleg felbomlott a Szovjetunió. Hogy a biológiai fegyverek alapanyagaival mi történt, azt egyelőre csak találgatni lehet.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Műholdkép az Aral-tó maradványairól
  • Aral-tó: humán és környezeti katasztrófa

  • Hozzászólások

    Magyar fotós sikerek a neves nemzetközi versenyen

    Magyar fotós sikerek a neves nemzetközi versenyen

    Két hazai fotós is igen rangos elismerésben részesült az IPA idei megmérettetésén.

    Egy kalapmíves emlékére

    Egy kalapmíves emlékére

    Immáron a 24. órán is túl vagyunk, ami a kalapos mesterség élő hagyományként való bemutatását illeti, ugyanis hazánk utolsó kalaposmestere évszázados tudást vitt magával égi műhelyébe.

    Hogyan készültek a holt-tengeri tekercsek pergamenjei?

    Hogyan készültek a holt-tengeri tekercsek pergamenjei?

    A 20. század közepén felfedezett tekercsek nemcsak kulturális, hanem technikai tudást rejtő kincset is jelentenek.

    A magyar eklektikus építészet kiemelkedő alakja

    A magyar eklektikus építészet kiemelkedő alakja

    1919. szeptember 5-én halt meg Schulek Frigyes, a magyar eklektikus építészet kiemelkedő alakja, a Halászbástya és a János-hegyi kilátó tervezője.

    300 éves boszorkány maradványait keresik

    300 éves boszorkány maradványait keresik

    Az 1704-ben elhunyt Lilias Adie a skóciai boszorkányüldözés áldozata volt.

    National Geographic 2019. szeptemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    8 220 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket