Ervin, Klétusz2019. április 26., péntek
Kultúra

Botticelli freskó Esztergomban

National Geographic Magyarország

Szenzációs felfedezést jelentett be két magyar kutató június elején egy firenzei konferencián: Wierdl Zsuzsanna festő- és restaurátorművész, valamint dr. Prokopp Mária, az ELTE művészettörténész professzora úgy véli, az esztergomi királyi palota egyik freskóját, a Mértékletesség allegóriáját az itáliai korai reneszánsz egyik legnevesebb művésze, Sandro Botticelli festette.

A magyar királyok egykori székhelyén, Esztergomban az 1400-as évek második felében működött a reneszánsz kultúra egyik legjelentősebb közép-európai központja: Vitéz János érsek udvara. Mátyás király egykori nevelője korábban a nagyváradi püspökséget vezette, majd 1465-72 között élt Esztergomban és állt a magyar egyház élén. A szoros itáliai kapcsolatokkal rendelkező, nagy műveltségű humanista főpap a művészetek és a tudományok értő mecénása volt. Híres könyvtárának is helyet adó dolgozószobája azonban áldozatul esett az 1543-1683 között dúló török ostromoknak. Csaknem 340 éven keresztül föld és törmelék borította, mert a palota leomló felsőbb emeletei betemették.

Az 1934-38 között zajló ásatások során azután csodálatos kincs került napvilágra: az a falképsorozat, amely allegorikus nőalakok formájában négy erényt ábrázol: Okosság, Mértékletesség, Erő, Igazságosság.

A képek legfelső felülete ugyan mára visszahozhatatlanul elpusztult, de a megmaradt alapfestés is olyan kiemelkedő minőségű alkotást mutat, hogy a kutatókat immár hét évtizede foglalkoztatja a kérdés: ki, vagy kik voltak e különleges szépségű nőalakok alkotói?

Átláttak a rétegeken

Az 1938-ban kezdett helyreállítási munkákatokat később újabb beavatkozások követték, egészen a legutóbbi, az 1970-es években végzett felületkezelésig. Wierdl Zsuzsanna 2000-ben kapott megbízást az esztergomi Királyi Palota freskóinak újabb kutatására, restaurálására. Az ő kezdeményezésére próbálták ki a világon elsőként ezeken a freskókon a hollandiai Musis cég különleges, számítógépes rétegvizsgálati módszerét még ugyanebben az esztendőben. A hét különböző hullámhosszon működő kamera képes megmutatni az emberi szem számára láthatatlan rétegeket is.

A kutatás túlzás nélkül rendkívüli eredményeket hozott! Tökéletesen elkülöníthetővé váltak az eredeti, illetve a későbbi restaurálások során kiegészített képelemek, így végre biztos kézzel lehetett elkezdeni a felület megtisztítását. A mű a tisztítás során lépésről lépésre „szabadult fel”, folyamatosan „ütött át” rajta az eredeti vonalvezetés ereje, elsöprő tehetsége. Egyre inkább Filippo Lippi műhelyének technikáját fedezték fel a restaurátorok a munka előrehaladtával.

Így fedezték fel, hogy a Mértékletesség fejének vázlatát rövid idő – akár percek – alatt kellett, hogy megrajzolja a művész! E vonalak a reneszánsz művészet egyik legjelentősebb óriásának alkotásaival mutatnak szoros rokonságot – aki nem más, mint Sandro Botticelli. Botticelli nőalakjai közismerten hasonlítanak egymásra, sok rajtuk az azonos, jól felismerhető, karakteres elem. A Mértékletesség szembetűnő rajzi hasonlatosságokat mutat a húsz évvel későbbi, nevezetes női fejek vonalvezetésével, például a talán legismertebb Botticelli alkotás, a Vénusz fejvonalával.

A harmadfélszáz évig a föld alatt lévő falkép sajnos elveszítette legfelső, lazúrokkal teli, befejező rétegét. Amit ma látunk, az egy előrajzolt és előfestett, előkészítő réteg. A Mértékletesség feje és egész alakja erős-feketén, ecsettel van alárajzolva. Nos, a szakértők szerint ugyanez a technikai vonás jellemezte a Lippi-műhely festmény-előkészítő munkáját is.

Hogy került Botticelli Esztergomba?

A magyar humanizmus atyja, Vitéz János a Hunyadiak bizalmasa, Mátyás király nevelője, az akkori világ egyik leghíresebb humanistája volt. Esztergomi udvarában élt a neves csillagász, Regiomontanus, aki az érsek dolgozószobáját is rejtő lakótorony tetejére épített csillagvizsgálóban dolgozott. Vitéz János feltehetőleg többször is járt Itáliában. Könyveit például egy firenzei könyvkereskedőtől vásárolta bibliotékája számára, amely a korabeli Európában a legjelentősebbek közé tartozott.

Firenze abban a korban a korai itáliai reneszánsz művészet egyik fellegvára volt. A művészek fő mecénásai – és egyben a város urai – a neves Medici bankárcsalád tagjai: Cosimo, majd fia, Lorenzo „il Magnifico” voltak.

Sandro Boticelli valamikor 1444-45 táján Firenzében látta meg a napvilágot Alessandro Mariano de Filipepi néven. Apja a kezdetben aranyműves-ötvösséggel foglalkozó fiút az 1460-as évek elején adta be a kor egyik legjobb és legkeresettebb firenzei festőjéhez, Filippo Lippi szerzeteshez tanulni, és valószínűleg 1467-ig dolgozott nála. Társaitól itt kapta a “Botticelli” (hordócska) ragadványnevet, amelyről világhírű lett.

A mester néhány év elteltével olyan tehetségű tanítványokkal, mint Botticelli, megtehette azt is, hogy maga csak kijelölte a helyszínen a munka főbb irányait, a kidolgozást azután teljesen rábízta fiatal munkatársaira. A tehetséges ifjú utóbb már saját műhelyt nyitott, mester és tanítványa azonban továbbra is jó kapcsolatban maradtak. Ezt igazolja, hogy Filippo halála után Botticelli tanította festeni egykori mesterének botrányos körülmények között született fiát, Filippino Lippit.

A történeti körülmények, az alapozó aláfestés módszerének használatában megfigyelhető módszertani párhuzamok, a nőalakok megformálásának és szellemiségének feltűnő hasonlósága, a végső forma megtalálásához vezető próbák hasonlósága, a mű alkotása során, illetve a tágabb környezetében megfigyelt, jól dokumentálható rajzkényszer és játékosság, továbbá a bekarcolt aláírás értelmezése alapján a magyar kutatók úgy vélik, Sandro Botticelli ifjúkori (talán első önálló) művének tekinthetjük az Esztergomban található falfestményt.

A freskó – Magyarország egyetlen, viszonylag épen maradt korabeli falképének – restaurálása 2000-ben kezdődött. Az alkotó személye után folytatott izgalmas nyomozásról, a vizsgálatok részleteiről, valamint a bizonyítékok apránként kibontakozó láncolatáról a National Geographic Magyarország következő, július 4-én megjelenő számában olvashatnak exkluzív képes riportot.

Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum, Esztergomi Vármúzeum; Studiolo restaurátorműhely/Wierdl Zsuzsanna

Hozzászólások

A sör tarthatott fenn egy ősi társadalmat

A sör tarthatott fenn egy ősi társadalmat

Az inkákat megelőző perui birodalom sörfogyasztási és sörfőzési szokásait vizsgálta meg egy amerikai kutatócsoport.

Újabb bizonyíték Leonardo da Vinci kétkezességére

Újabb bizonyíték Leonardo da Vinci kétkezességére

Leonardo da Vinciről köztudott, hogy balkezes volt, azonban egy új olasz kutatás szerint mindkét kezét használta a festés és az írás során is.

Legenda és igaz történet Harkányból

Legenda és igaz történet Harkányból

Néhány régóta ismert gyógyfürdőhöz különleges történetek kapcsolódnak. Egy ilyen legenda szól a Tenkes-hegy lábánál feltörő gyógyító vízről is.

Vizelet árulkodik az anatóliai állattartás kezdeteiről

Vizelet árulkodik az anatóliai állattartás kezdeteiről

A hagyományos régészeti vizsgálatokat kiegészítő kémiai elemzések érdekes adatokkal szolgáltak a háziasítás legkorábbi időszakából.

Zobordarázs varázsa

Zobordarázs varázsa

Az újabb elbűvölő szlovákiai nevezetesség a Zobor-hegy nyugati gerincén található.

National Geographic 2019. áprilisi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket