Előd, Szalóme, Kordélia2019. október 22., kedd
Kultúra

Hogyan jut a Dunából a fürdőkádba a víz?

National Geographic Magyarország

Mi a csáposkút? Mikor épült alagút a Duna alatt a Szentendrei-szigetre? Miért kerül mustármag a pohárba? Érdekességek arról, hogyan jut el Budapesten a csapunkig az ivóvíz.

Széles körben ismert a mondás, miszerint „Ki a Duna vizét issza, saját vizét issza vissza”. Mint a legtöbb szólás-mondásnak, ennek is van némi valóságalapja, de a valóság ennél sokkal árnyaltabb. Budapest és az agglomeráció valóban a Dunából kapja az ivóvizet, de csak közvetett módon. A csapunkból folyó víz ún. parti szűrésű víz, amelyet a Duna mentén lévő kutakkal termelnek ki.

A parti szűrésű víz tulajdonképpen a talajvíz egy fajtája, amely a folyó által évszázadok során lerakott kavicsos, homokos üledéken keresztül a Duna felől áramlik a part mentén fúrt kutakba. A folyó felől érkező víz a mederágyon átszivárogva fizikai, kémiai és biológiai tisztuláson megy keresztül. A tisztulás mértéke függ az üledék szerkezetétől, valamint a folyó szennyezettségétől.

Természetes szűrő

A fővárosi és az agglomerációba jutó ivóvíz mintegy 65 százalékát az északi vízbázis szolgáltatja, amely a Szentendrei-sziget és a Duna bal partján, Káposztásmegyeren lévő kútsorból származik. Itt a természetes szűrőként szolgáló kavicságyon áthaladó vizet nem kell tisztítani, vagyis ez a víz fertőtlenítés (klórozás) után közvetlenül kerül felhasználásra.

Ezzel szemben a déli vízbázisba jutó víz szennyezettebb. A főváros alsó részén a Dunába jutó nagy mennyiségű tisztítatlan szennyvíz miatt a Csepel-szigeti kutak vizében vas- és mangánszennyezés mutatható ki, ezért ezt a vizet előbb ózonkezeléssel tisztítják, majd klórral fertőtlenítik, és csak azután kerül a fogyasztóhoz, elsősorban a pesti oldalra. Ebből is láthatjuk, hogy a fent említett mondás legrosszabb esetben is legfeljebb a déli vízbázishoz tartozókra igaz.

A telepekről a víz a víztározókba jut, majd onnan tovább a fogyasztókhoz. Az egyik ilyen igen látványos víztározó medence a Gellérthegy oldalában található. A nagyközönség számára is látogatható medencébe egy üvegfalon át pillanthatunk be: a hatalmas mennyiségű ivóvíz, a víz megfelelő áramlását biztosító különös formájú oszlopok a megvilágított medencében pazar látványt nyújtanak.

Egykor szivattyúház állt a Kossuth téren

Az intézményes vízellátás 1868-ban kezdődött Pesten. A mai Kossuth téren állt az első szivattyúház, az ellennyomó víztároló medence, pedig a kőbányai Ihász utcában épült. A kezdeti szakaszban 23 kilométer vízvezeték-hálózat épült ki, ma mintegy 4000 kilométeres csőlabirintus fut a város és az agglomeráció alatt.

A századfordulón Káposztásmegyerre helyezték át a főtelep kútjait. Az aknakutak összegyűjtött vizét gőzgépek hajtotta szivattyúk nyomták a fogyasztói hálózatba. Ma ez az épület ipari műemlék.

A következő fejlesztési szakaszban a Szentendrei-sziget keleti oldalán épültek aknakutak. A vizet pedig a Duna alatti ún. bújtatón juttatták át a parti gépházba.

 Az ipari műemlék gépház

Az ipari műemlék gépház

1934 és 1936 között továbbfejlesztették a telepet, és egy-egy alagutat építettek a bújtatók mellett. Így ma már két helyen is át lehet kelni száraz lábbal a Duna bal partjáról a Szentendrei-szigetre. A félhomályos folyosón a két hatalmas csővezeték mellett haladva nem is tűnik keskenynek ez a Duna-ág. A Csepel-szigeti kutak telepítése csak később, az 1970-es években kezdődött el.

A Szentendrei-szigeté a főszerep

„A vízellátást jelenleg több mint hétszáz kút biztosítja, ennek többsége a Szentendrei-szigeten, kisebb része pedig a Csepel-szigeten, Káposztásmegyeren, valamint a főváros belterületén helyezkedik el.” – mondta Debreczeny László, a víztermelési osztályvezető-helyettes a Fővárosi Vízművek nyílt napján.

Kezdetben cső- illetve aknakutakat telepítettek, a nagyobb vízhozamú csápos kutak csak az 1960-as évektől jelentek meg. Ez utóbbiakat olyan helyekre telepítették, ahol vastag kavicsréteg van. Mint nevük is mutatja, a függőleges csőből oldalirányba 30-40 méter hosszú csövek, ún. csápok nyúlnak ki. Ezeknek a felületén lévő kis nyílásokon szivárog be a talajvíz a csőbe.

Míg egy csáposkút közepes vízhozama 300-500 köbméter/óra, csőkutaknál (ennek a legkisebb a kapacitása) ez az érték csak 20-30 köbméter/óra. Ahol a kavicsréteg vastagsága megengedi, két sorban is elhelyezkedhetnek a csápok: a nagy kutaknak 8-10, a kicsiknek 2-3 csápja van.

 Alagút a Duna alatt

Alagút a Duna alatt

12 ezer vízmintát vizsgálnak évente

A mintegy 2 millió fogyasztó teljes napi vízfogyasztása közel 550 ezer köbméter, de nyáron ez akár a 700 ezer köbmétert is elérheti. A vízminőséget folyamatosan ellenőrzik. Egy mintavevő kocsi heti rendszerességgel vesz vízmintát a város számos pontján: a kutakból, a vezetékekből, a medencékből és a vízkezelő művekből. Évente mintegy 12 000 vízmintát elemeznek, és fizikai, kémiai, mikrobiológiai, bakteriológia, radiológiai jellemzők alapján minősítik.

Major Éva, a vízművek vízminőségi és környezetvédelmi osztályának vezetője elmondta, hogy a budapesti víz keménysége (kalcium-oxid mg/liter aránya) közepes német keménységi (nk) foknak felel meg, vagyis 5-30 nk határérték között mozog. Míg az északi vízbázisból származó víz lágyabb (14-16 nk), a déli keményebb (16-17 nk).

Major Éva hozzáette, hogy a vízkeménységre vonatkozó gyakori lakossági panaszok oka, hogy az emberek nem veszik figyelembe, hogy más keménység jó az emberi szervezetnek és más a háztartási gépeknek, berendezéseknek. Míg ivásra a jobb ízű, keményebb víz előnyösebb, a mosógépbe, vízforralóba kedvezőbb a lágy víz.

A vízmintákon szerves- és szervetlen kémiai, bakteriológiai, mikroszkópos biológiai és toxikológiai vizsgálatot végeznek, ez utóbbi részét képezik a kagylótesztek, haltesztek és csiranövény-tesztek. A 4, 8, 24, 48 órás teszteknél csíranövénynek a mustármagot alkalmazzák, a halteszteknél zebra dániót (Brachydanio rerio) használnak az egyes szennyező komponensek azonosítására.

 Halteszt

Halteszt

A laboratóriumi vizsgálatok mellett a hálózat több pontján 24 órás automata vízminőség-vizsgálat is zajlik, ám így csak néhány komponenst, a klór-, mangán- és vastartalmat, valamint a zavarosságot vizsgálják.

A rendszerben lévő több mint 700 kút, 83 gépház, 54 medence, 14 klórozó és 2 vízkezelő üzemeltetését egyetlen irányítóközpontból végzik 24 órás ügyeletben.

Fotók: Németh Dániel

Hozzászólások

Hogyan kerültek az Akropolisz kincsei Londonba?

Hogyan kerültek az Akropolisz kincsei Londonba?

1801-ben egy skót diplomata több athéni műemléket is megcsonkíttatott.

A világ legrégibb igazgyöngyét találták meg Abu-Dzabi közelében

A világ legrégibb igazgyöngyét találták meg Abu-Dzabi közelében

A pár milliméter átmérőjű igazgyöngy az Abu-Dzabitól

Páratlan állapotú szarkofágokat találtak

Páratlan állapotú szarkofágokat találtak

Legalább 20 darab színes, remek állapotban fennmaradt szarkofágra bukkantak Egyiptomban.

Műkincsek kerültek elő Lord Elgin 1802-ben elsüllyedt hajójáról

Műkincsek kerültek elő Lord Elgin 1802-ben elsüllyedt hajójáról

Páratlan arany ékszereket, értékes ókori tárgyakat találtak búvárrégészek Lord Elgin 1802-ben elsüllyedt hajójának roncsában.

Kivételes freskó került elő egy pompeji bordélyban

Kivételes freskó került elő egy pompeji bordélyban

A város időszámítás szerinti 79-es pusztulásával egy valóságos időkapszula jött létre, a helyi leletek sokat elárulnak a korabeliek életéről.

National Geographic 2019. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket