Eleonóra, Zelmira, Péter2019. február 21., csütörtök
Kultúra

Ősember a Bükkben: száztizenhat éve kezdődött a százéves történet

National Geographic Magyarország

Évfordulót ünnepel a magyar ősrégészet: éppen száz esztendeje, 1907-ben találta meg az első olyan leleteket Kadiè Ottokár a Lillafüredhez közeli Szeleta-barlangban, amelyek arról tanúskodtak, hogy ősember használta a barlangot. Ám a sikeres megtalálás története tizenhat évvel korábban kezdődött.

1891-et írtak ugyanis, amikor Miskolcon, az Avas lábánál húzódó Rákóczi utcán, Bársony János házának építésekor furcsa kövekre lettek figyelmesek a kitermelt földben.

A férfitenyérnél nagyobb, lapos, végükön csúcsosodó szikladarabokon pattintásnyomokat lehetett látni, mintha megfaragták volna a köveket.

A később híressé lett Bársony-házi szakócák (három darabról tudunk) a kor egyik leghíresebb, ráadásul a Bükkhöz ugyancsak kötődő polihisztorához, Herman Ottóhoz kerültek.

A politikus-tudós némi vizsgálódás után kijelentette: a kőeszközök léte bizonyíték arra, hogy éltek ősemberek Magyarország területén.

A ma már triviálisnak tűnő megállapítás a tizenkilencedik század utolsó évtizedében nagy vihart kavart, hiszen korántsem felelt meg az akkori tudományos közvélemény álláspontjának. A tizenkilencedik század végének hivatalos tudományos álláspontja ugyan nem vitatta, hogy léteztek ősemberek, azt azonban elutasította, hogy nyomaik meglelhetők lennének a Kárpát-medencében.

Az Avastól a Szeletáig

Herman Ottó kijelentése így meglehetősen komoly vitát indított el, s a polihisztor tudta, csak egyféleképpen győzheti meg vitapartnereit: ha újabb bizonyítékokat talál. Így arra bíztatta a kutatókat, hogy vizsgálják át a Bükkben található barlangokat az ősemberek nyomai után.

 Ringer Árpád ősrégész professzor

Ringer Árpád ősrégész professzor

Groteszk vonása a történetnek, hogy barlangokban – mégpedig viszonylag közeliekben is, például az Aggtelek melletti Baradlában – már évekkel korábban sok-sok őskori leletre bukkantak. 1871-ben Nagysáp mellett egy koponya került elő, majd az elkövetkező években több eredményes barlangi ásatásra is sor került. Hiába hoztak azonban napvilágra az állati csontmaradványok mellett kőeszközöket is, a rétegek vizsgálata és kormeghatározás hiányában nem lettek megfelelően datálva, a hivatalos tudomány általában csupán néhány száz évesnek tartotta azokat. Más volt a helyzet a barlangi medve és oroszlán csontmaradványokkal, amelyekről már a középkorban is megemlékeztek: ezeket korábban sárkánycsontoknak hitték, és csak a 18. században hangzott el olyan vélemény, hogy mára már kihalt állatok maradványai.

Kudarc, kudarc után

Herman Ottó mindenesetre munkához látott. Vitákban védte álláspontját és pénzt is szerzett a földművelési minisztériumtól, így az Állami Földtani Intézet megkezdhette a kutatást. 1906-ban Herman megbízta Kadiè Ottokár fiatal geológust, hogy kutassa fel a jégkori (és az azelőtti) ember nyomait a Miskolchoz közeli barlangokban. Kadiè – aki korábban írt már értekezést egy horvátországi barlangi lelet kapcsán – a Kecskelyukban kezdett kutatni, azonban csak neolit kori nyomokat talált.

A következő célpont a Büdöspest volt, ahol szintén nem ért el eredményt. Végül a Szeleta-tető másik oldalán, a Szeleta-barlangban próbálkozott 1907. kora tavaszán. Egy hét munka után egy medve gerinccsigolya és hozzátapadva egy darab faszén került elő. Kadic Bécsbe vitte a leleteket, ahol részben lehűtötték a lelkesedését: az udvari múzeum nagynevű szakemberei a csontmaradványról kijelentették, hogy aligha érdekes, ám a faszén miatt a munka folytatására bíztatták Kadièot, aki visszatért a Szeletába. Az újrakezdődő ásatás első napjáról később így írt a geológus: „a barlang bejáratában egy próbagödröt leásattam, a humusztakaró alatt fekvő világosszürke barlangi agyagból pompásan megmunkált mandulaalakú lándzsahegy került a kezembe. Ez volt életem egyik legörvendetesebb eseménye, barlangkutató törekvéseimnek első jelentős eredménye, tudományos fáradozásaimnak első jutalma!”

 A Szeleta-barlang

A Szeleta-barlang

Megvolt hát az első lelet, amit Kadiè még aznap este megmutatott a Lillafüreden nyaraló Hermannak. És ugyan kezdetben többen kétségbe vonták, hogy az ezután nagy számban előkerülő kőeszközöket valóban ember pattinthatta (még Kadièot is megvádolták hamisítással), az apró szikladarab tudományos lavinát indított el. Néhány év alatt felvirágzott Magyarországon a barlangi régészet, szinte valamennyi jelentősebb sziklaüreg feltárása elkezdődött, özönlöttek a leletek – csak a Szeletában tíz nagyszabású feltárás volt 1947-ig –, és megszületett a magyar ősrégészet.

A Szeleta-barlangban talált lándzsahegyek, kőpengék meglehetősen sajátságosak babérlevélre emlékeztető alakjukkal, mindkét oldalon megmunkált felületükkel. Az ötvenes évek eleje óta azokat a csoportokat, amelyek ezeket pattintották (körülbelül 40 ezertől 22 ezer évvel ezelőttig) Szeleta-kultúraként tartja számon a nemzetközi őskorkutatás. A kultúrához tartozó leletek Magyarországon is több helyen kerültek elő az elmúlt száz esztendőben, és Szeleta-lelőhelyre bukkantak Romániában, Szlovákiában és Lengyelországban is.

A Szeleta-barlang egyébként többet rejtett mint a róla elnevezett kultúrát: a helyenként tíz méter vastag üledék átvizsgálása során kiderült, hogy több mint százezer évvel ezelőttiek az első emberhez kötődő leletek, s megszakításokkal egészen 22 ezer évvel ezelőttig használták a sziklaüreget.

A Szeletától vissza az Avashoz

Paradigmaváltás következett be az ősrégészetben tizenöt-húsz évvel ezelőtt – mondta el a National Geographic Online-nak Ringer Árpád, a Miskolci Egyetem Ős- és Ókortörténeti tanszékének vezetője. Az ősrégész professzor – aki október közepén a száz éves bükki ősemberkutatásra emlékező tudományos konferenciát szervezett – hozzátette: megdőlt az a nézet, hogy az ősember lakóhelyként használta a barlangokat. Ezek a többnyire ugyancsak nyirkos üregek aligha szolgálhattak hosszabb időn át állandó tartózkodási helyként, hiszen néhány hónapon belül megbetegedtek volna. Így a különböző őskori kultúrák képviselői rossz idő esetén behúzódtak ugyan a sziklaüregekbe, ám mindennapi életük a szabad térségben folyt. Éppen ezért az utóbbi években a barlangi ásatásokról a külvilág, a szabad ég alatti lelőhelyek felé fordult az ősrégészek figyelme.

Az is megváltoztatta az őskorról kialakult képet, hogy ma már tudjuk: sokkal komolyabb, jelentősebb volt a korszak kulturális, szellemi, technikai és kereskedelmi élete a korábban feltételezettnél – tette hozzá Ringer Árpád. Némelyik paleolitból fennmaradt tárgy esztétikusabb, finomabban kidolgozott, nagyobb művészi érzékről tanúskodik, mint a neolit leletek egy része. Vagy ha a kőeszközöket nézzük, láthatjuk, hogy némelyik több száz kilométert tett meg a kibányászás helyétől, míg gazdáihoz került. Komoly kereskedelmi útvonal vezetett például észak felé a Bükk térségéből.

A neolit-forradalom mintájára létezett paleolit-forradalom is – állítja a professzor. Igaz, a leletek kisebb száma miatt még csak mostanság kezdenek kibontakozni a szemünk előtt az őskori élet finom részletei.

 Ásatás az Avason

Ásatás az Avason

Ilyen mérföldkő a paleolit technikai forradalmát jelző avasi kovabánya is, amelyet néhány éve kutatnak a Miskolci Egyetem régészei. A Bársony-háztól alig néhány száz méterre lévő bányában külszíni fejtéssel nyerték a követ hetvenezertől harmincezer évvel ezelőttig. Sajátságos volt a kovafejtési technika – mondta el Ringer professzor. A sziklarétegre homokot hordtak, azon kiszárított csontokból tüzet gyújtottak. Ahhoz, hogy a kova kellőképpen kitermelhető, majd jól megmunkálható legyen, a tűznek legalább húsz órán át egyforma intenzitással kellett égnie. Hogy miként gondoskodtak a tűz megfelelő szellőztetéséről, nem tudjuk – ez is egyike még az őskor megfejtésre váró kérdéseinek.

Fotók: Kovács Olivér (1, 2, 4, 5), Beregi-Nagy Edit (3)

Hozzászólások

Nő volt az egyik leghíresebb viking harcos

Nő volt az egyik leghíresebb viking harcos

Szakértők egy csoportja egy 140 éve felfedezett, 10. századi viking harcos sírját vizsgálták.

A National Geographic óriási sikere az Instagramon

A National Geographic óriási sikere az Instagramon

A NatGeo az Instagramon üzleti profilként elsőként érte el a százmilliós követőtábort.

Az éjszaka fényei egy szabadtéri múzeumban

Az éjszaka fényei egy szabadtéri múzeumban

Régen minden jobb volt! - sokszor gondoljuk ezt.

Megtalálhatták az egyik utolsó neandervölgyi lábnyomait

Megtalálhatták az egyik utolsó neandervölgyi lábnyomait

Néhány tízezer évvel ezelőtt ősi rokonunk az Ibériai-félsziget egyik partján sétálgatott.

Fiatal lány sírjára bukkantak a piramis tövében

Fiatal lány sírjára bukkantak a piramis tövében

Egy nagyjából 13 éves lány maradványai kerültek elő egy 4 600 éves egyiptomi piramis közelében.

National Geographic 2019. februári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket