Enikő, Melitta2019. szeptember 15., vasárnap
Kultúra

Legendás rockfesztiválok I.

National Geographic Magyarország

A nemrég befejeződött 2008-as Sziget Fesztivál apropóján érdemes visszatekinteni, és megemlékezni a rocktörténet mérföldköveit jelentő egykori nagyszabású szabadtéroi rockfesztiválokról.

Monterey Popfesztivál

Az első jelentős nemzetközi szabadtéri rockfesztivált 1967. június 16-18. között rendezték meg a kaliforniai Monterey városa mellett. A legtöbb mai szakértő szerint ekkor kezdődött meg az Egyesült Államokban a “rock tömegrendezvények kora” (1967-1973). A háromnapos rendezvény máig is a hippi “ellenkultúra” reprezentatív eseményeként él a köztudatban, azonban üzleti szempontból is rendkívül ügyesen bonyolították le.

Az ABC televíziós társaság kamerái végig jelen voltak a helyszínen, és hatalmas mennyiségű anyagot forgattak le, amelyet később egy mozifilmmé vágtak össze. A társaság a film jogdíjáért cserébe finanszírozta a rendezés költségeit. A fellépő sztárok a hippimozgalom világmegváltó hangulata által megérintve, a “szennyes anyagiakat” megtagadva ingyen vállalták a szereplést. Az összesen 400 ezer dolláros szervezési költség a mozifilm forgalmazása által busásan megtérült, és a kilátogató közönség ingyen (a belépő ára jelképes összeg, egy dollár volt) láthatta a korszak legnagyobb rocksztárjait. A közönség létszáma Montereyben mintegy 90 ezer fő volt, ami a későbbi nagy rendezvényekhez képest nem volt sok.

A fellépők között olyan nagy nevek voltak, mint pl. az Animals, Simon and Garfunkel, a Jeffersson Airplane, a Byrds, Janis Joplin, a Mamas and the Papas (az ő egyik énekesük, John Phillips volt, a fesztivál fő szervezője), a Who és természetesen Jimi Hendrix. Mint a névsorból látható, a résztvevő művészek túlnyomó részben fehér amerikai és brit zenészek voltak. Az afroamerikaiakat Hendrix mellett Otis Redding soul-énekes képviselte. Érdekes “világzenei” (ezt a fogalmat akkor még természetesen nem használták) színfoltot jelentett Ravi Shankar indiai szitárművész műsora. A Monterey Popfesztivál legemlékezetesebb pillanatát Jimi Hendrix szolgáltatta, amikor a fellépése végén felgyújtotta, és összetörte a gitárját. A monterey-i esemény nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az 1967-es év nyarát a sajtóban máig is “a szerelem nyaraként” emlegetik.

Woodstock

A monterey-i fesztivál óriási szakmai és közönségsikere után a szervezők a következő évben, 1968-ban is szerették volna megtartani az összejövetelt, de a 30 ezres lakosságú kisváros önkormányzata megtagadta az engedélyt. Így az 1968-as évben nem került sor rockfesztiválra, viszont 1969-ben az USA keleti partján, a New York állambeli Woodstock közelében létrejött a rocktörténet legnagyobb hatású szabadtéri fesztiválja. Woodstock – ez a szó a mai napig is egyet jelent a hippivilággal, a kábítószerekkel, az ellenkultúrával és a szexuális forradalommal.

 A Woodstock Fesztivál plakátja

A Woodstock Fesztivál plakátja

A legendás rendezvény monterey-i mintára szintén három napig tartott, augusztus 15-17. között. A rendezvényt megelőző marketingkampány azonban jóval felülmúlta a két évvel azelőttit. A legendás fesztivál összköltsége elérte a 2, 5 millió dollárt, bár a szereplő művészek csak néhány ezer dolláros fellépési díjat kaptak. Montereyhez hasonlóan a szervezők számára a bevétel oroszlánrészét a lemez- és filmforgalmazási jogok képezték. Woodstockban már komolyabb összeget kellett volna fizetni a belépőkért is (24 dollárt), de a szervezők így is bíztak a 200 ezer fős látogatói létszámban.
A nézők létszáma azonban a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta. Több, mint 400 ezer fiatal özönlött a helyszínre, akik elsodorták és letaposták a kerítést. Ezután már érthetően senki nem akart belépőt vásárolni, így a Woodstock Fesztivál is “ingyenes” lett. A rendezvényt biztosító szolgálat főnöke később ezért magyarázkodni kényszerült a rendezőknek: “Mit tehettünk volna? Magyarázzam meg 200 ezer embernek, hogy vége, többen nem jöhetnek be? Abból biztos, hogy zavargások lettek volna.” Végül maguk a biztonsági őrök is részt vettek a kerítés lebontásában. Az élelmezés és az egészségügyi ellátás katasztrofális volt. A környékbeli farmerek árusítottak élelmiszert, a hadsereg pedig helikopterekről szórt le a tömegbe konzerveket. A kábítószer-fogyasztás és árusítás zavartalanul folyhatott.

A fellépő zenészek és a közönség megérezték, hogy Woodstock nem csak méreteiben lenyűgöző, de légkörében, szellemében is különbözik minden hasonló rendezvénytől. Az ismertebb fellépők: Janis Joplin, a Creedence Clearwater Revival, a Who, a Jefferson Airplane, Joe Cocker, a Ten Years After, a Blood Sweat and Tears, a Crosby, Stills, Nash and Young, és záró attrakcióként Jimi Hendrix. Az egzotikumot Carlos Santana (latin-rock) és ismét Ravi Shankar (indiai zene) képviselték.

Altamont

Mick Jagger, a Rolling Stones frontembere is értesült a woodstock-i fesztiválról készülő filmről, és azt is tudta, hogy a forgalmazó Warner Brothers cég nagy pénzekkel reklámozza a filmet, ennek érdekében táplálja a hippik “nemzedéki öntudatát”, és mindent elkövet a fesztiválimázs köztudatba pumpálásáért. Jagger üzleti érdekből a Woodstock-film bemutatóját meg akarta előzni egy “saját” rockfesztiválról forgatott produkcióval. Elhatározta, hogy 1969 decemberében, a Stones amerikai koncertkörútjának végén néhány amerikai rocksztárral (Carlos Santana, a Jefferson Airplane, valamint a Crosby, Stills, Nash and Young) karöltve rendeznek egy évtized-búcsúztató ingyenes fesztivált, és az ott készült filmet még a Warner Bros-féle Woodstock-produkció előtt bemutatják. Dick Carter, egy kaliforniai üzletember ingyenesen felajánlotta az Altamont város közelében fekvő autóverseny-pályát a fesztivál helyszíneként.

Az 1969. december 6-án megtartott koncert azonban tragikus fordulatot vett, és nagy mértékben hozzájárult a rockfesztiválok és a hippikultúra elleni konzervatív amerikai közvélemény kialakulásához. A 250 ezer főnyi altamonti koncertlátogató közönség megoldhatatlan feladatot jelentett a rendfenntartás szempontjából. Jagger a rendezvény biztosítását a kemény motoros rockerekből álló Pokol Angyalaira (Hells Angels Motorcycle Club) bízta. Ez a motoros banda a rasszizmusról, garázdaságról, a nemi erőszakról és a drogkereskedelemről volt ismert, ráadásul gyűlölték a hippiket. Az Angyalok nem tudták irányítani a több százezres tömeget, sőt élen jártak a kábítószer- és alkoholfogyasztásban (állítólag a rendezvénybiztosításért járó összeg nagy részét sörben fizettették ki előre). A koncert folyamán egyre többször “teremtettek rendet” baseball-ütőkkel.

Az altamonti közönség ugyanis korántsem volt olyan békés mint a woodstocki, a verekedések folyamatosak voltak. Carlos Santana visszaemlékezése szerint “a fellépésünk közben egyszer csak látok a színpadon egy fickót, a kezében kés volt, láthatóan meg akart szúrni valakit. De mindenfelé láttam hasonló jeleneteket. Késeltek, ütöttek, koponyák törtek be.” A Jefferson Airplane fellépése alatt egy színpadra felmászott fekete fiút kezdtek rugdosni az Angyalok. Marty Balin, az együttes énekese szólt, hogy hagyják abba a “megtévedt” néző bántalmazását, erre ő is kapott az arcába egy ütést egy baseball-ütős Angyaltól. Balin ájultan összeesett. A Rolling Stones fellépése alatt egy másik fekete fiú közeledett a színpadhoz, kezében revolverrel. Az Angyalok rávetették magukat, egyikük kést rántott és belevágta a fiú hátába. A revolveres fiatallal együtt az altamonti fesztiválnak öt halálos áldozata volt, a rendezvényt félbe kellett szakítani.

 Mick Jagger Altamontban

Mick Jagger Altamontban

A hetvenes évek

Az altamonti botrányt követően egyre nehezebb lett az Egyesült Államokban a rockfesztiválok rendezőinek helyzete, a balhéktól tartó önkormányzatok nehezen adtak engedélyt hasonló rendezvényekre. Ráadásul a hatvanas évek végének hippi-generációja “kiöregedett” a koncertlátogatásból, a hetvenes évek új fiatal nemzedéke pedig más mentalitást képviselt. A 60-as évek kollektivista légköre után az individualista gondolkodás jellemezte az amerikai ifjúságot. 1970 után a fesztiválüzletnek bealkonyult, az 1970-es évek elején rendezett összejövetelek többsége rosszul szervezett, botrányos és veszteséges volt.

A legendás rockfesztiválok ideje jelképesen 1973. július 28-án zárult le, amikor mintegy a hippimozgalomtól való búcsúzásként New York államban megrendezték a Watkins Glen Summer Jam fesztivált. Ez a rendezvény tartja az USA-ban valaha összegyűlt legnagyobb tömeg Guinness-rekordját, mintegy 600 ezer nézővel. Érdekes módon a Watkins Glen fesztiválon fellépő zenekarok inkább az akkori második vonalba tartoztak (Grateful Dead, The Band, Allman Brothers Band). Természetesen 1973 óta is rendszeresen rendeznek Amerikában és Európában is szabadtéri rockfesztiválokat, azonban ezek már nem számítanak “össznépi ünnepeknek”, inkább csak rendszeresen ismétlődő kiemelt rendezvények. A legendás fesztiválok egykori életérzése már nem vibrál a levegőben.

D.F.

Hozzászólások

Magyar fotós sikerek a neves nemzetközi versenyen

Magyar fotós sikerek a neves nemzetközi versenyen

Két hazai fotós is igen rangos elismerésben részesült az IPA idei megmérettetésén.

Egy kalapmíves emlékére

Egy kalapmíves emlékére

Immáron a 24. órán is túl vagyunk, ami a kalapos mesterség élő hagyományként való bemutatását illeti, ugyanis hazánk utolsó kalaposmestere évszázados tudást vitt magával égi műhelyébe.

Hogyan készültek a holt-tengeri tekercsek pergamenjei?

Hogyan készültek a holt-tengeri tekercsek pergamenjei?

A 20. század közepén felfedezett tekercsek nemcsak kulturális, hanem technikai tudást rejtő kincset is jelentenek.

A magyar eklektikus építészet kiemelkedő alakja

A magyar eklektikus építészet kiemelkedő alakja

1919. szeptember 5-én halt meg Schulek Frigyes, a magyar eklektikus építészet kiemelkedő alakja, a Halászbástya és a János-hegyi kilátó tervezője.

300 éves boszorkány maradványait keresik

300 éves boszorkány maradványait keresik

Az 1704-ben elhunyt Lilias Adie a skóciai boszorkányüldözés áldozata volt.

National Geographic 2019. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket