Donát2019. február 17., vasárnap
Kultúra

A Titanic megtalálói

National Geographic Magyarország

1986 nyarán végre valóra vált az álma Dr. Robert Ballard geológusnak, tengerkutatónak, aki évtizedeken keresztül arról álmodozott, hogy ő lesz az, aki felfedezi a Titanic roncsait.

1986-ban új fejezet kezdődött a Titanic történetében. A benne szereplő férfiak és gépezetek még nem is léteztek, amikor a Titanic elsüllyedt. A Woods Hall Oceonográfiai Intézettől érkezett az Alvin kutató tengeralattjáró, és Dr. Robert Ballard geológus és tengerkutató. Ballard évtizedeken keresztül arról álmodott, hogy ő lesz az, aki felfedezi a Titanic roncsait.

Július 9-én Ballard expedíciója az amerikai Haditengerészet támogatásával, egy kipróbált víz alatti technológiát vontatva Woods Hall-nál tengerre szállt. Az „aranycsinálás” adottsága, a vágy és a körülmények vezették Ballardot eddig a kalandig. Sokan ostobaságnak nevezték. Egyetlen ember, egyetlen szervezet sem osztozott az elképzeléseiben. Egy évvel korábban, egy részben Ballard vezette francia-amerikai közös expedíció, a Titanic helyét kereste. 390 négyzetkilométernyi területet kutattak át hanglokátoros készülékkel és távirányítású TV kamerákkal, amelyeket a tengerfenéken vontattak végig, több mint 3200 méter mélyen. De a Titanic nem volt ott, ahol gondolták. A képek csak az aljzat egyhangú síkságát mutatták, amit csak néha élénkített föl egy lusta hal, vagy egy üres sörösdoboz.

A legnagyobb, a legfényűzőbb
1910-ben a Belfastban épülő hatalmas hajó páratlan csoda volt egy csodákhoz szokott világban. Úgy tűnt, minden nap feltalálnak valami nagyobbat vagy jobbat. Sohasem volt oly sok és annyira sikeres ember, sohasem találtak annyi örömet a hivalkodásban, ezért nevezték úgy: „Aranykor”. Ebben az időben a legtöbb ember még lovakat használt. De a dolgok gyorsan változtak az új kor gépeinek köszönhetően: a hajtószíjtól a rádióig, a villanykörtétől az automobilig, minden. Fejlődés és siker, pénz és gépek, szinte bármi lehetségesnek tűnt, és gyakran az is volt.

1911. május 31-én a Királyi Postahajó, a Titanic méltóságteljesen siklott be a belfasti kikötőbe. Ez volt a legnagyobb mozgó tárgy, amit ember valaha alkotott. A Titanicot arra tervezték, hogy gazdag utasokat szállítson az Atlanti-óceán északi részén. Nemcsak a legnagyobb óceánjáró volt, hanem messze a legfényűzőbb is. A Titanic fedélzetén könnyű volt elfelejteni, hogy ez valójában egy hajó. Az általa nyújtott élvezeteket hirdetve a White Star Line a Titanicot „úszó palotának” nevezte. A Titanic építői olyan magabiztosak voltak, hogy a próbaút mindössze nyolc órás volt. Szinte mellékesen mondták róla: „elsüllyeszthetetlen”.

Az Expedíció
Ballard Woods Hall-i laboratóriuma hamarosan újra átélte a felfedezés izgalmát. A távirányítású kamera által készített képeket végignézve Ballard közelebbi felvételeket szeretett volna látni. Biztos volt benne, hogy az Alvin tengeralattjáró megközelítheti a roncsot és a Haditengerészet beleegyezett, hogy támogassa az expedíciót.

Egy kicsiny TV kamera szolgál Jason, a robot tengeralattjáró szeméül, amelyet a Haditengerészet számára fejlesztettek ki Ballard laboratóriumában. Jason ideális roncsok felkutatására; mivel felvételeket készít az ember vezette tengeralattjárók számára túl korlátozott és veszélyes helyeken. Jasont négy elektromos motor hajtja. Akár 60 méterre is elmerészkedhet az ember vezette tengeralattjárótól, az Alvintól. Jason olyan mint egy hosszú pórázon lévő kutya, aki gazdája parancsai szerint mozog. A laboratóriumban könnyű irányítani, de mélyen a Titanic roncsán, koromsötétben, az teljesen más.

A Titanic-expedícióra készülve Ballard és pilótája Martin Bowen egy intenzív gyakorlaton vett részt. Martin gyakran csak Jason elektronikus szemén keresztül lát. Mostanra nyilvánvaló, hogy senki sem tudta a Titanic pontos helyzetét elsüllyedésekor. Ez megmagyarázza, miért volt nehéz meghatározni a roncs helyét. Nincsenek tájékozódási pontok, Új-Skócia partjai mintegy 350 mérföldnyire vannak.

Az Alvin legénységi kabinja egy kétméteres, titán kamra, amelybe a felszerelés és három, kényelmetlenül elférő ember zsúfolódik be. Az Alvin egy kipróbált és megbízható szerkezet. Feltérképezett tenger alatti hegyeket, megtalált egy eltűnt hidrogénbombát, és most a modern idők leghíresebb hajóroncsa fölött lebeg. Ha vízre bocsátották, az Alvin független az anyahajótól. A legénység tud kommunikálni a felszínnel, de ilyen mélyen olyan távol vannak a segítségtől, hogy akár a Holdon is lehetnének. Hogy takarékoskodjanak az elektromos energiával, olyan gyorsan merülnek le az óceán fenekére, ahogy csak a gravitáció megengedi. A még így is lassú lemerülés két és fél órát vesz igénybe, ezt az időt az unalom és növekvő várakozás jellemzi.

A roncsnál
Mint nemrég érkezett űrhajósok egy távoli bolygón, az Alvin legénysége úgy tud meg valami újat minden másodpercben.

Csalódás: a Titanic sértetlennek hitt fedélzeteit fafúró organizmusok pusztították el. Ami deszkáknak tűnt, arról kiderül, hogy a hézagolások csíkjai. Egy meglepetés: teljesen egyedül áll a bronz talapzat, amelyre a Titanic kormánykerekét erősítették fel. Úgy fénylik, mintha most készült volna.

Amit szerves képződménynek hittünk, rozsdának bizonyult. A hajó olyan mintha az acél vérezne, az egész oldalán lefelé rozsdásodik. Mindenütt rozsdával van bevonva. Folyót és kis patakokat alkotva folynak le az oldalán, aztán az óceánfenékre. Az Alvin legénységének általánosságban kételyei vannak a robotokkal szemben, Jason-nel szemben különösen. De Ballard nem vesz tudomást a mai problémákról, és azt tervezi, hogy a következő merüléskor mélyen a Titanic belsejébe küldi Jason-t.

„A kémények mind eltűntek Soha nem láttunk egyet sem a roncs területén. Az ötlet lényege, hogy függőlegesen hoznánk le az Alvint, és letennénk egy bizonyos helyen. Természetesen szeretnénk bemenni a hídra, és szeretnénk lemenni a lépcsőn, van egy kellemes „leszállóhely” éppen itt. Sok, sok lépcső vezet lefelé, az lenne a kérdés, milyen mélyre akartál lemenni. De valószínűleg legalább két vagy három fedélzettel lejjebb.”

A következő merülések során, az Alvin fedélzetén lévő különleges kamerák áthatolnak a sötétségen és felülnézetből adnak látványos képet a roncsról: a hajó vége felé haladva, keresztül a rakodótéren és darukon a híd területe fölött, ahol a kormánykerék alapzata áll magányosan, a nyílás felett, ahol valaha az első kémény állt, elég nagy ahhoz, hogy beleférjen egy mozdony.

Amikor a Titanic expedíció véget ért, Bob Ballard egy dísztáblát hagyott hátra, tisztelegve azok előtt, akik itt haltak meg. A Titanic az ő emlékművük, több mint 2 mérföld mélyen a tenger alatt. Ez emlékműve ennek az időszaknak, az önhittség hibájának. Ezek a dolgok mind, egy csomóba kötve most az óceán fenekén vannak. Ez egy nagyon békés, csöndes hely. Ott áll függőlegesen a tengerfenéken, nagyon nemesen és mozdulatlanul.

A témáról bővebben itt olvashat:

  • A Titanic titkai 1. rész
  • A Titanic titkai 2. rész

    Kapcsolódó cikkek:

  • Új expedíció indul a Titanichoz
  • Nemzetközi védelmet kap az elsüllyedt Titanic roncsa
  • A Titanic roncsainak megtalálása
  • Tányér a Titanicról
  • Új megvilágításban a Titanic katasztrófája
  • Tűz ütött ki a Titanicon?

  • Hozzászólások

    Az éjszaka fényei egy szabadtéri múzeumban

    Az éjszaka fényei egy szabadtéri múzeumban

    Régen minden jobb volt! - sokszor gondoljuk ezt.

    Megtalálhatták az egyik utolsó neandervölgyi lábnyomait

    Megtalálhatták az egyik utolsó neandervölgyi lábnyomait

    Néhány tízezer évvel ezelőtt ősi rokonunk az Ibériai-félsziget egyik partján sétálgatott.

    Fiatal lány sírjára bukkantak a piramis tövében

    Fiatal lány sírjára bukkantak a piramis tövében

    Egy nagyjából 13 éves lány maradványai kerültek elő egy 4 600 éves egyiptomi piramis közelében.

    Repülőgép-hordozó roncsaira bukkantak az óceán mélyén

    Repülőgép-hordozó roncsaira bukkantak az óceán mélyén

    Második világháborús roncsok kerültek elő az óceán mélyéről.

    Kulturális örökség lett a kékfestés

    Kulturális örökség lett a kékfestés

    Átadták a kékfestés hagyományát a világ szellemi kulturális örökségévé nyilvánító dokumentumot.

    National Geographic 2019. februári címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    7 800 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket