Antal, Antónia2019. január 17., csütörtök
Kultúra

Cahokia – indiánok elhordott városa

National Geographic Magyarország

Négy évszázaddal Kolumbusz érkezése előtt az indiánok települést alapítottak a mai Illinois állam területén. De milyen lehetett a hely, a mai Cahokia annak idején, és milyen sorsra jutott az idők során?

Írta: Glenn Hodges
Fényképezte: Don Burmeister és Ira Block

Amióta ismerem a Collinsville-szendvicset, az sem lepne meg, ha pláza épülne Machu Picchu romjaira. Amerika első nagyvárosának közepén állok, Amerika első nagyvárosának közepén állok, az észak-amerikai sarkvidék és a mexikói sivatagok között húzódó térség egykori legnagyobb kultúrájának központjában. Talán nem túlzás azt állítani: ez a város volt az amerikai indiánok legfőbb alkotása. A jelenkor látványa viszont kiábrándító: ronda forradás, négysávos autóút csúfítja el a régi idők maradékát, a becses történelmi helyszínt.
Igyekszem, de nem megy – sehogy sem tudom elképzelni, hogy annak idején indiánok ezrei sürgölődtek a főtéren. Inkább dühöngök: óriási reklámtábla éktelenkedik a tér közepén. Megsajdul az ember szíve, ha belegondol: az Illinois állambeli Cahokia Mounds egyike az Egyesült Államok mindössze nyolc világörökségi helyszínének.

 

Ami azt illeti, Cahokia akár szerencsésnek is mondható – hiszen alig 15 kilométerre nyugatra szinte nyoma sincs már az indiánok emelte domboknak (ezek a földhalmok ihlették Saint Louis 19. századi becenevét: Mound City, azaz „Halmok városa”). Egyetlenegy maradt fenn, meg néhány fénykép és a Mound Street névre hallgató girbegurba autóút. Persze Cahokia sem vészelhette át háborítatlanul a 20. század fejlesztéseit: második legnagyobb halmát 1931-ben teljesen elhordták a helyiek, hogy föltöltsék veteményesüket. Azóta játékbarlang, ház, repülőtér, és ami a legsiralmasabb: autós pornómozi épült a helyén.

 

Szerencsére Cahokia fő tájelemei megmaradtak, sőt ma már szinte mind védelmet élveznek. S bár esztétikailag nem csorbítatlan, 1600 hektárjával (ebből 890 védett állami történelmi helyszín) az Egyesült Államok legnagyobb régészeti lelőhelye a Cahokia Mounds. Jelentősége ugyancsak hatalmas: alapjaiban átformálta a Kolumbusz előtti korok indiánjairól alkotott képünket.Cahokiában teljesedett ki, sőt talán ott is született az úgynevezett „Mississippi kultúra”. Az Államok középnyugati és délkeleti tájain i.sz. 800 táján megtelepedett földművesek a 13. századra már virágzó közösségekben éltek. Ennek ellenére az Európából érkezett telepeseknek eszükbe sem jutott, hogy az indián népség bármi várost építhetett; Cahokia mesterséges dombjairól azt hitték, valami messziről jött nép műve mindegyik. Igazából nem csoda, hogy így vélekedtek, hiszen a legnagyobb cahokiai földpiramis úgy tíz emelet magas, és kevés híján 623 ezer köbméternyi földet foglal magában. Föníciaiak, netán vikingek élhettek itt, vagy esetleg Izrael egyik eltűnt törzse, hümmögtek a bevándorlók. Indián város?! Föl sem merült bennük a gondolat – egészen más kép élt bennük az indiánok életformájáról.

Amúgy Henry Brackenridge jogász és amatőr történész írt elsőként részletesen Cahokia dombjairól. A környező prérit járva, 1811-ben bukkant rá a dombokra és az irdatlan központi halomra: „Csak bámultam hökkenten, valahogy olyasformán, amiként az egyiptomi piramisokra csodálkozik rá az ember. Minő bámulatos földhalom! Ekkora tömeget fölhalmozni több ezer munkásnak is évekbe telhetett.”

 

Reggeli ködbe burkolózik a Monks Mound. Építése idején alighanem ezer meg ezer indián ügyködött a halom körül: 15 millió kosárnyi földet hordtak ide. Az óriásdomb tetején emelt nagy templom (vagy talán palota) minden bizonnyal vallási szertartások színhelyéül szolgált.

 

A felfedezésről beszámoló újságcikkek jórészt visszhang nélkül maradtak. Brackenridge levélben panaszolta ezt föl barátjának, a korábbi elnöknek, Thomas Jeffersonnak. Sajnos keveseket – elnököt se sokat – érdekelt a téma és Cahokia létezése. A befolyásos körök akkoriban épp azzal voltak elfoglalva, hogy egyszer s mindenkorra megoldják az indiánkérdést – dehogyis akartak ők az őslakosok történetével vesződni.

 

Andrew Jackson elnök 1830-ban elrendelte: a keleti vidékek indiánjai költözzenek át a Mississippi nyugati partjára. Végtére is az indiánok nomád vademberek, mondogatták a törvényhozók, úgyse tudnának mihez kezdeni a jó termőfölddel. Nagyon nem jött volna jól, ha kitudódik, hogy néhány száz évvel korábban még hatalmas (a korabeli főváros, Washington méreteivel vetekedő) indián város létezett, sőt virágzott a Mississippi folyó térségében.

A 20. század második feléig alig akadt amerikai felsőoktatási intézmény, amelynek tantervében szerepelt Cahokia és a többi hasonló lelőhely. Támogatott régészeiket is szívesebben küldték máshova az egyetemek – például Görögországba, Mexikóba és Egyiptomba, mert ott kellőképpen távoli és romantikus múltba nyúlhatott vissza a kultúrtörténet kutatója. Cahokia, a szomszédos East St. Louis és St. Louis indiánok hagyta dombjaiért csak egy kicsiny, ügybuzgó és lelkes csapat folytatott szélmalomharcot. Ám hiába igyekeztek; a két utóbbi helyszínt – ahol egykor a mississippi indiánok legnagyobb közösségei éltek – földig rombolták, majd a terepet leburkolták. Cahokia egyik nagy halmát, a Monks Moundot (Szerzetesek dombja; francia barátok laktak a tövében valaha), 1925-ben állami parkká nyilvánították, de attól kezdve is csak szánkázásra, meg a húsvéti tojáskeresési móka helyszínének használták. Ezt-azt építettek rá, ám Cahokia igazából senkit sem érdekelt; az 1960-as évekig csak elvétve, és csekély meggyőződéssel vizsgálták a régészek.

 

A teljes cikket elolvashatja a magazin februári lapszámában.

Hozzászólások

Mátyás király díszkönyvtára, a Corvina Bibliotheca nyomában

Mátyás király díszkönyvtára, a Corvina Bibliotheca nyomában

Felbecsülhetetlen értékű corvinák és reneszánsz díszkódexek az Országos Széchényi Könyvtárban.

Ilyen volt egy ókori egyiptomi házi feladat

Ilyen volt egy ókori egyiptomi házi feladat

Közel 2000 éves táblát a British Libraryben őrzik.

Egy tó mélyén lehet Napóleon elveszett kincse

Egy tó mélyén lehet Napóleon elveszett kincse

A történet úgy tartja, hogy 1812-es oroszországi hadjárata során Napóleon és serege nagy mennyiségű zsákmányt szerzett, melyet aztán visszavonulásuk során elrejtettek.

Vízkereszt – Jézus megjelenésének ünnepe

Vízkereszt – Jézus megjelenésének ünnepe

Vízkereszt napja a legnagyobb és legősibb keresztény ünnepek egyike.

Különleges azték kultikus központot tártak föl Mexikóban

Különleges azték kultikus központot tártak föl Mexikóban

Megnyúzott emberek bőrét viselő papok mutattak be rituálékat.

National Geographic 2019. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket