Drogosok amerikai régészeti lelőhelyeken
A régészek gyakran tesznek bejelentést arról, hogy ásatásuk helyszínéről fosztogatók régiségeket loptak el, de az Egyesült Államokon kívül sehol nem fordul elő, hogy a lelőhelyeket metamfetamin-függők dúlnák fel.
Fotó: dreamstime
Etruszk sírok Olaszországban, ókori piramisok Egyiptomban, Angkor Wat temploma Kambodzsában: évszázadokon keresztül a világörökség ősi helyszíneit rablók fosztogatták. Egy legújabb felmérés szerint a fosztogatás továbbra is széles körben elterjedt.
A térképen szürkével látható az a 18 állam, ahol drogos bandák fosztogatását jelentették
Fotó: JCCJ; USGS
Az őslakosok készítette tárgyakra vadászó hobbi cserépedény-gyűjtők, akik eladás céljára vagy egyszerű gyűjtőszenvedélyből keresik a lelőhelyeket, már eddig is sok fejfájást okoztak az amerikai régészeknek. Az utóbbi időben azonban pszichotikus szerek hatása alatt állók dúlásáról keringő anekdoták okoznak fejtörést a szakembereknek.
A régészeti terepmunka egyre veszélyesebb foglakozás lett világszerte, egy felmérés szerint, a 15 ezer kutatónak kiküldött kérdőívre 2358 régész válaszolt, ami 16 százalékos válaszadási arány. A visszaküldők 79 százaléka a régészeti lelőhelyek fegyveres fosztogatóiról is említést tett, világszerte. 24 százalékuk elmondása szerint a jelenség egyre gyakrabban fordul elő saját ásatási helyszínükön. A felmérésről a különös bűnügyi kérdésekkel foglalkozó Journal of Contemporary Criminal Justice folyóirat számolt be.
A metamfetamin a pszichoaktív gyógyszeranyag, függőséget okozó stimuláns drog. Fogyasztás után pár másodperccel vagy egy-két perccel eufóriát és izgalmi állapotot vált ki; a fiziológiai tünetek a hirtelen stresszhez hasonlítanak. Ez az állapot 4-8 órán keresztül tart. Hosszan tartó (több napos) fogyasztása esetén nyugtalanságot, remegést, félelmet, paranoiát, szorongást, hidegrázást okozhat. Kényszeres cselekvéshez is vezethet, mint takarítás, kézmosás stb. Erős pszichikai függést válthat ki.
A válaszadók közül egyedül amerikai régészek beszélnek metamfetamin függőkről, akik visszatérően kirabolják a lelőhelyeket. Az eset 18 államban fordult elő. A jelenségről az Egyesült Államok Földgazdálkodási Hivatala (BLM) egy 2005-ös jelentésében már beszámolt, és 2009-ben egy régészeti szaklap, az Archeological Magazine is említést tett. A felmérést közreadó Blythe Bowman Proulx, a Virginiai Commonwealth Egyetem (VCU) hallgatója az okot az elhagyatott területeken gyakrabban előforduló amfetamin-laboratóriumok és a szintén a lakott területektől távol eső lelőhelyek véletlen földrajzi egybeesésével magyarázza. Az általa említett másik ok a metamfetamin függőknél ismert kényszeres viselkedés: a lelőhelyeken való ásás is egyfajta kényszeres cselekvés lehet.
A drogbűnözéssel foglalkozó szakemberek azonban, köztük a UCLA egyetem munkatársa, David Farabee, fenntartással fogadta a jelentést, az alacsony válaszadási arány miatt. Csupán tizennégy régész adott részletes leírást a fosztogatásról. „A fosztogatást a drogokkal összefüggésbe hozó provokatív végkövetkeztetés csak anekdotákból származik. Nincs valódi alapja” – mondta Farabee.
Az FBI ugyan hetente ad híradást metamfetaminnal kapcsolatos letartóztatásokról és ítéletekről, a szövetségi drogfelmérés adatai alapján azonban a szert használók aránya 2006 és 2008 között a felére csökkent. Tavaly 1,17 millió ember fogyasztott illegális metamfetamint a szövetségi Drog Végrehajtási Ügynökség (DEA) szerint.
Forrás: usatoday