Bence, Róza, Szidónia2019. augusztus 23., péntek
Kultúra

30 millió lépés őseink nyomában

2013.01.30.NG
National Geographic Magyarország

Paul Salopek, kétszeres Pulitzer-díjas amerikai újságíró, a következő hét évet gyaloglással fogja tölteni.

Forrás: National Geographic/Associated Press

Az apostolok lován jut el Etiópiából Dél-Amerika legdélibb csücskéig, végigjárva azt az utat, amit Afrikából elinduló ember-őseink tettek meg a földkerekségen.
A külföldi tudósítóként sok országot megjárt, ötvenéves Paul Salopek 2013. január 10-én indult útnak az északkelet-etiópiai Herto Bouriból, arról a vidékről, ahol ember-őseink éltek a középső kőkorszakban.

„A paleoantropológusok itt egy különlegesen régi Homo sapiens-fosszíliát találtak, ami talán 160 ezer éves is lehet. Minthogy én is a korai Homo sapiens egy csoportjának a lábnyomait követem végig, ez kiindulópontnak nem is rossz” – mondja Salopek.

Az „Out of Eden” (Az Édenből indulva) elnevezésű vándorlás során körülbelül 30 millió lépést fog megtenni. Salopek külön is hangsúlyozza, hogy vállalkozása nem az extrém sportok valamelyik kategóriájába tartozik – az út során lesz ugyanis épp elég végiggondolnivalója az emberi evolúcióról, miközben cikkeket fog írni, videózik és tvitterezik.

A gyalogtúrát a National Geographic Society szponzorálja, ösztöndíjas kutatói közé fogadva Salopeket. A vállalkozást dokumentáló weblapot a Knight Foundation támogatja.

Az út során az újságíró nem fog minden nap gyalogolni. Lesznek helyek, ahol hetekre vagy éppen hónapokra le fogok tanyázni. „És lesznek olyanok is, ahol szedem a lábam, és átvágok az egészen, amilyen gyorsan csak tudok” – mondta.

Az a kérdés is foglalkoztatja, hogy a vadászó-gyűjtögetők kis csoportjai miképpen hódították meg az egész világot. Szeretné ismét végigjárni az Afrikából 50-70 ezer évvel ezelőtt elindult első emberi diaszpóra ösvényeit, alehető leghitelesebb módon, gyalogszerrel.

Az etiópiai Hasadék-völgytől afar nomádokkal megy majd el a Vörös-tengerig, ott átkel Arábiába, s a nyugati parton észak felé haladva a Közel-Keleten, Jeruzsálemben vagy Ammanban tölti az év végét. Onnan kelet felé halad Eurázsián keresztül, majd Kelet-Ázsiába, Kínát és északon Szibériát érintve. Csak Kína átszelése 14 hónapjába fog kerülni.

A Bering-szoroson hajóval fog átkelni és végigmegy az egész Újvilágon, le egészen a Tűzföldig, ahová elődeink körülbelül 12 ezer éve érkezhettek meg. Ez volt az összes kontinensen az utolsó zug, amit az ember benépesített.

Salopek által választott nyomvonal csupán egy abból a sok, lehetséges ösvényből, amelyen az őseink elhagyták Afrikát és letelepedtek az egész világon.

Az antropológusok egy része is ezt a déli, a Vörös-tengeren át Arábiába vezető útvonalat tartja valószínűnek, magyarázza Toomas Kivisild, a Cambridge-i Egyetem evolúciógenetikai tanára. Mások szerint a kivándorlók inkább az északi útvonalon haladhattak, a Sínai-félszigeten keresztül. Az ember körülbelül 45 000 évvel ezelőtt érhette el Európát (gyalog) és Ausztráliát (csónakon). Valószínűsíthető, hogy Afrikát többször, több hullámban hagyták el – mondja Kivisild. Egy sikertelen, 100 000 évvel ezelőtti útnak indulás nyomai megtalálhatóak a Közel-Keleten. A későbbi, immár sikeres kiáramlás 60 000 évvel ezelőtt kezdődött.

Egy hét évig tartó, világ körüli gyalogtúra szomorúan magányos vállalkozásnak tűnhet, de a pihenési időszakokban Salopeket majd rendszeresen meglátogatja a képzőművész felesége. Útközben pedig tolmácsok és az átszelni tervezett 36 országot ismerő útikalauzok szegődnek melléje.

Ami az „útibatyut” illeti, Salopek nagyon nem szeretne húsz kilónál többet cipelni. „Az út kezdeti szakaszán szeretnék málhás tevéket szerezni, akkor én csak egy hátizsákkal ballagok, vezetve a tevéket. A málha a legalapvetőbb dolgokra korlátozódik. Vannak benne kommunikációs cuccok, hogy el tudjam küldeni a sztorikat és fotókat. Meg a szokásos kemping-felszerelés. És igyekszem, amennyire csak lehetséges, a helyi piacokon és bazárokban beszerezni az élelmiszert és az egyéb, szükséges dolgokat” – tervezi a távgyalogló.

Tolmácsok és kalauzok ide vagy oda, Salopek tisztában van azzal, hogy milyen veszélyt jelentenek számára a tolvajok és a még nagyobb gazemberek. Kelet-Etiópiában nyugati turisták estek emberrablók fogságába, és át kell mennie a Közel-Kelet még mindig háborús térségein is. Örömmel beszél  a tervezet útvonalról, de azt nem szívesen árulná el, hogy pontosan hol is lesz ő egy-egy meghatározott időpontban.

Az eredetileg biológus végzettségű Salopek azt fejtegeti, hogy az evolúció során az ember gyalogtempóban sajátította el a világ megértéséhez szükséges információkat – miután, hárommillió évvel ezelőtt, kifejlesztette a két lábon járás képességét.

Van még egy ok, amiért az újságíró vállalkozik e hossz útra: „Egyszerűen szeretek gyalogolni, mindig is szerettem. Cikkeim írásakor is gyakran közlekedtem így, vagy éppen öszvérháton vagy kenuval. Én kedvelem ezeket a dolgokat. Arra is irányul ez a vállalkozás, hogy kiterjesszük látókörünk határait egy olyan korban, amikor valósággal eláraszt bennünket az információk óriási özöne. A riporterek többségétől manapság megkövetelt gyorszsurnalisztika, minek során elveszítjük a kontextus és az összefüggések szövedékét. Se íze, se bűze így az egésznek! A lassú újságírás mélyebbre tud hatolni, egyszerűen azért, mert így lassabban haladunk keresztül az egész történeten – osztja meg nézeteit Salopek, és vallja, hogy ha sokkal többen és sokkal közelebbről figyeltek volna oda, hogy mi történik az afgán-pakisztáni határ menti menekülttáborokban, ha rászántuk volna az időt, és nem csak ezt a láttuk-messziről- kutyafuttában újságírást műveltük volna, amely már legföljebb csak reagálni tud a problémákra, akkor tényleg kevesebb volna a válság, amelyről most tudósítanunk kell.”

Salopek reméli, hogy hétéves gyaloglása során kapcsolatot teremthet azzal a világgal, amelyből a szemkápráztató szalagcímek és felvételek származnak, tudósíthat olyan láthatatlan embercsoportok, amelyekről ritkán szólnak a hírek, közben pedig elmeséli saját történetét is.

 

Hozzászólások

Megvizsgálták a Csontváz-tó maradványait

Megvizsgálták a Csontváz-tó maradványait

A Himalája indiai részén fekvő Roopkund tó különlegessége, hogy több száz emberi csontváz van szétszórva benne és a környékén. Az állóvizet sokan ezért Csontváz-tónak nevezik.

Bibliai háború bizonyítékára bukkantak

Bibliai háború bizonyítékára bukkantak

A 2800 éves kőoltár egy Izrael elleni felkelésről számol be.

Kőkori hajóépítő műhely maradványait azonosították a tengerben

Kőkori hajóépítő műhely maradványait azonosították a tengerben

A 8 ezer éves fa építmény lehet a legkorábbi ismert hajóépítő helyszín.

Új technológiával olvashatják az egyiptomi papiruszokat

Új technológiával olvashatják az egyiptomi papiruszokat

1906-1908 közti ásatások során jutottak német tulajdonba azok a papiruszok, ezek nagy részét eddig nem tudtak elolvasni.

Kutyapánik a tűzijáték idején

Kutyapánik a tűzijáték idején

Több intézmény és állatvédő egyesületek is a tűzijáték miatti óvintézkedésekre hívja föl a kutyatartók figyelmét.

National Geographic 2019. augusztusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket