Móric, Tamás2020. szeptember 22., kedd
Kultúra

Elszívott agyak

2015.10.02.NG
National Geographic Magyarország

A kannabiszra semmiképpen sem vonatkozik a „kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben orvosság” sufnibölcsesség.

Ha több napon át nagy mennyiségben szívják, a „füves cigi” legfőbb hatóanyaga, a hallucinogén THC letarolja az agyi idegvégződések bizonyos receptorfehérjéit, bizonyította 2014 végén egy magyar kutatócsoport.

Az agyi CB1 kannabinoid receptorok nélkülözhetetlenek az idegsejtek közötti kommunikációban. A THC úgy illeszkedik ezekbe a fehérjékbe, mint kulcs a zárba. Ám ha túl sok kulccsal kezdjük nyitogatni, a zárak – mintegy védekezésképpen – megfogyatkoznak.

Kísérletükben a magyar kutatók hat napon át nagy mennyiségű THC-val beoltott egerek agyának változásait értékelték. Mint kiderült, a rágcsálók CB1-receptormolekuláinak közel 85 százaléka eltűnt: jórészt felszívódott, lebomlott, kisebbrészt visszahúzódott az idegsejtek belsejébe. Az egérkísérlet tanulságaiból egyelőre nehéz a marihuánafogyasztók agyában zajló változásokra következtetni. Egyrészt a rágcsálók hasfalába juttatott hatóanyag zöme el sem jutott az agyig, másrészt a használt THC-mennyiség az 1990-es évek marihuánás cigarettáinak, azok 3-4 százaléknyi hatóanyag-tartalmának felelt meg. Azóta azonban nőtt a drogkender THC-tartalma, sőt különlegesen magas hatóanyag-tartalmú fajtákhoz is hozzá lehet jutni. Mindent egybevetve a kísérleti egerek napi adagja 5-7 szál átlagos erősségű és THC-tartalmú marihuánás cigaretta elszívásával volt egyenértékű – a kannabiszt élvezeti céllal fogyasztók legtöbbje ennek ötödét-tizedét sem juttatja szervezetébe.

Hogyan hat a drogkender?

Csupán az utóbbi évtizedekben sikerült kideríteni, hogyan fejti ki hatását a drogkender. Raphael Mechoulam már 1964-ben kivonta legfőbb (pszichoaktív) összetevőit, köztük a THC-t, ám az idegsejtek határhártyájába beépülő fehérjéket, amelyekhez az enyhe hallucinogén kapcsolódni tud, csak két évtizeddel később sikerült megtalálni. Ha szervezetünkben eleve jelen van a kender hatóanyagának fogadására alkalmas zármolekula, akkor saját, belső kulcsunknak is lennie kell. Az anandamidot 1992-ben fedezték fel; három év múlva kiderült, hogy több kulcs is van, és a jelátvitelben nem az anandamid, hanem a 2-arachidonil-glicerol (2-AG) játssza a főszerepet.

Ezzel együtt a receptorfehérjék tömeges lebomlása az embernél is biztosan gondot okoz, szögezi le a kutatócsoport vezetője, Katona István neurobiológus. Ez magyarázhatja a kannabiszt naponta fogyasztók tanulási és összpontosítási nehézségeit, memóriazavarait. Jó hír, hogy az idegsejtek közti kommunikációs csatornákban, a szinapszisokban működő CB1-receptorok újratermelődhetnek. A lebomlott „zárak” regenerálódásához azonban teljes absztinencia kell, és a folyamat így is közel két hónapig tart.

A kannabinoid receptorok működésének megértése révén vált egyértelművé, hogy az idegsejtek közötti kommunikáció nem csak előreható lehet. Létezik visszafelé ható szabályozás is: ez hangolja össze az idegrendszer működését. A „karmester” a kannabinoid-jelzőrendszer, a visszacsatolás kulcsmolekulája pedig a 2-arachidonil-glicerol (2-AG). Ezért is oly fontos a kannabisz és a „belső marihuána” egyik leglényegesebb különbsége: amíg a THC valósággal elárasztja a receptorokat, a szervezet által rendkívül pontosan adagolt 2-AG csak ott és addig hat, ahol és ameddig szükséges.

A cikk a National Geographic Magyarország 2015. júliusi számában jelent meg.

Hozzászólások

120 ezer éves emberi lábnyomokat találtak

120 ezer éves emberi lábnyomokat találtak

Homo sapiensek egy kis csoportja haladt el egy tó partján, a mai Szaúd-Arábia területén.

Ujjnyomok alapján vizsgáltak barlangrajzokat

Ujjnyomok alapján vizsgáltak barlangrajzokat

Az emberiség írásbeliséget megelőző korszakának rendkívül fontos emlékei maradtak ránk barlangrajzok formájában, egy új kutatással arra igyekeztek választ találni, hogy kik is készíthették ezeket az alkotásokat.

Kriptákat és alagutat találtak egy lengyelországi templom alatt

Kriptákat és alagutat találtak egy lengyelországi templom alatt

A sírokat járatokat egy tavaly őszi feltárás során fedezték fel a 13. századi építmény mélyén.

Nem biztos, hogy minden viking szőke volt

Nem biztos, hogy minden viking szőke volt

Úgy tűnik, nem minden viking volt skandináv, sokuknak pedig nem is világos volt a haja.

Az összecsukható ernyő története egy kis magyar faluban kezdődött

Az összecsukható ernyő története egy kis magyar faluban kezdődött

Feiszt Görgy, a szombathelyi levéltár volt igazgatóhelyettese 2007-ben egy különös csomagot kapott.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket