Marihuánadíler lehetett egy bronzkori nomád törzs
A Jamna-kultúra - azaz a gödörsíros kurgánok népének kultúrája - a mai Oroszország és Ukrajna egyik legjelentősebb bronzkori civilizációja volt.
Az Oroszország területén talált arany edényeket kannabisz és ópium tárolására használták.
Fotó: Youtube
A népesség értett a fémmegmunkáláshoz, lótenyésztéshez, földműveléshez, sőt a legkorábbi kelet-európai kerék is tőlük származik. A történészek szerint azonban a népcsoport más értékes terméket is behozott a régióba, mégpedig a Kaukázus legjobb minőségű marihuánáját. A Német Régészeti Intézet újonnan megjelent tanulmánya pedig egyenesen azt állítja: a bronzkori nomád nép a korszakban egész Eurázsia drogdílere volt.
Marija Gimbutas, litván-amerikai régész híres hipotézise szerint a civilizáció egyike volt azoknak, amelyek a mai Európa alapjait rakták le – így mind nyelvükkel, genetikájukkal és fémeszközeikkel komoly nyomot hagytak az öreg kontinensen. Nagy valószínűséggel az indoeurópai alapnyelvet beszélték, ami a ma indoeurópainak nevezett nyelvek őse lehetett, DNS-állományuk pedig napjaink nemzeteiben is felfedezhető – a norvégok genetikájának például nagyjából 50 százaléka származik a Jamna-kultúrától.
Az ilyen népek megjelenésével kezdődött meg Európában a bronzkor, igaz a civilizáció eközben a Távol-Keleten is terjeszkedni kezdett. Ezzel egy időben pedig a marihuána is eljuthatott a messzi tájakra. Számtalan régészeti bizonyíték van arra, hogy a Jamna-kultúrában bevett volt a kábítószer-fogyasztás, sőt arra is, hogy a kannabisz bódító hatású fajait évezredeken át termesztették Eurázsia-szerte. A kínai Hszincsiang-régióban konzerválódott, sámánszertartásokhoz használt marihuánát találtak; Szibériában pedig 5000 éves kurgán sírokban fedezték fel a növény magjait.
A kábítószer fogyasztásról még ókori görög források is vannak. Hérodotosz például a „skythák” szokásainak leírásakor a következőt állapította meg: „Ezen a vidéken olyan kender terem, mely igen hasonlít a lenhez, csakhogy sokkal vastagabb és magasabb; e tekintetben ugyanis a lent nagyon fölülmúlja. Vadon is, meg mivelve is terem… Ennek a kendernek a magját úgy is használják a skythák, hogy takarók alá bújnak, s azután tűztől izzó kövekre dobják a magot, mely odavetve füstölög és olyan nagy gőzt szolgáltat, hogy egy görög gőzfürdő sem múlhatná fölül; a skythák pedig a gőzfürdőt ujjongva élvezik. Ez pótolja náluk a fürdőt, mert testüket egyáltalában nem fürösztik meg.” (Ford.: dr. Geréb József)
A Hehszi-folyosó térképe
llusztráció: Wikipedia
Bár a marihuána igazán a bronzkor idején terjedt el, könnyen elképzelhető, hogy az emberiség már azelőtt is használta ezt a kábítószert – a „hagyomány” tehát akár 10 000 éves is lehet. A kutatók úgy gondolják, hogy a kender elterjedésében nagy szerepe volt a kereskedelemnek a Jamna-kultúra bronzkori időszakában. Abban az időben a gandzsa, a Selyemútnál is jóval régebbi útvonalon, a Hehszi-folyosón áramolhatott szét Eurázsia minden irányába. Tengwen Long a berlini Freie Universität paleontológusa, az új tanulmány egyik szerzője elismerte, hogy elméletük még nem áll igazán szilárd lábakon. „Ez egy hipotézis, amelyet további bizonyítékokkal kell alátámasztani” – mondta. A szakértő azt is hozzátette, hogy a növény robbanásszerű elterjedése arra is utalhat, hogy a marihuána a bronzkorban fizetőeszközként is működött.
Mára a kannabisz számtalan változatát ismerik világszerte. Igaz, hogy Európa legtöbb országában mind termesztése, mind fogyasztása illegális, a régészeti bizonyítékok mégis arra utalnak, hogy a növény használatának a kontinensen is komoly hagyományai vannak.
Forrás: Motherboard