Gábor, Karina2019. március 24., vasárnap
Kultúra

A légi térképészet 100 éve

2016.09.19.Bakó Gábor
National Geographic Magyarország

Összeállításunkból megismerkedhetnek a légi távérzékeléssel, e népszerű tudomány mérföldköveivel.

Budapest az Erzsébet és a Szabadság (Ferenc József) híd között.
Fotó: Fortepan

Ma már elképzelhetetlen, hogy ne a távérzékeléssel készüljön naprakész térkép, a közigazgatási szektor, vagy a természetvédelem számára. Nézzük meg, hogyan is kezdődött!

1858 – Gasper Felix Tournachon (Nadar) ballonjából kihajolva elkészíti az első légi fényképet.


Stúdiófelvétel Nadarról
Fotó: Wikipedia

1889 – Arthur Batut (1846-1918) elkészítette az első sárkányrepülőre erősített kamerával készült légifelvételt. Az időzített kamerával készített képet egy francia magazin közzétette és a közönség csodálattal fogadta az akkor még szokatlan perspektívából készült felvételt.


Batut sárkánya és felvétele, Labruguière fölött.
Fotó: Wikipedia

1903 – Németországban kisméretű időzített kamerát csatoltak postagalambokra, az időzítőt 30 másodpercre állították. Mint a felvételen is látszik, a kompozíció csak a legritkább esetben volt kielégítő.

Fotó: Wikipedia

1905 – Stomfai Endre hét fényképezőgépből álló, távvezérelhető rendszert dolgoz ki, amelyet ballonra erősít, és így 6-7000 méter magasból nagy területek feltérképezését segíti elő.


A Stomfai féle ballonkamera és felvétele
Illusztráció: Bakó Gábor: Légi fotogrammetria Magyarországon 1922 – 1930 között – Távérzékelési Technológiák és Térinformatika – 2012 /2.

1908 – Wilbur Wright, pilóta (a motoros repülés úttörője) és L. P. Bonvillain fényképész az „első motoros repülőgépről készített távérzékelési felvételt Franciaországban 1908-ban. 1909-ben ugyancsak Wilbur Wright vezette repülőgépről készítették el az első légi mozgóképet Olaszországban.

1915 – John Moore-Brabazon megtervezi és a Thornton Pickard Ltd. segítségével elkészíti az első légi mérőkamerát.

1916 – Magyar repülőgép személyzeteket tüntetnek ki légifénykép-felderítő bevetésekért.

Légi felderítő az első világháborúban
Fotó: Bakó Gábor: Légi fotogrammetria Magyarországon 1922 – 1930 között – Távérzékelési Technológiák és Térinformatika – 2012 /2.

1917 – Megjelenik Jankó Sándor, a selmecbányai magyar királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola tanárának Fotogrammetria című könyve.

1918 – Elkészül az első magyar gyártmányú repülőgépes mérőkamera (Barkász, Grill)

1918 – Az intenzív hadmozgások időszakában a franciák 10.000 légi felvételt dolgoznak ki egy éjszaka alatt. Csupán a Meuse-Argonne offenzíváról 56.000 légi felvételt adnak át az amerikai expedíciós erők számára.

1919 – Létrejött a Magyar Katonai Térképező Csoport, és azon belül az Aerofotogrammetriai osztály.

1919 – Elindul a kanadai erdészeti légifelvétel-térképezés.

1919 – Hoffman elkészíti az első termális infravörös légi felvételeket.

1927 – Légi fotogrammetriai úton kezdik előállítani Magyarországon a folyammérnöki térképeket.

1928 – október 11-én a Légügyi Hivatal megalapítja a Repülő Időjelző Osztályt amely a katonai közelfelderítő század fedő szervezete volt. A Szegeden működő osztályt a Weiss Manfréd gyár által licencében gyártott Heinkel HD 22 típusú repülőgépekkel látták el.

1931 – Neogrády Sándor légi térképész, légifotós nemzetközi érdeklődést vált ki régészeti légi felvételeivel.


Neogrády Sándor repülőgépe
Fotó: Bakó Gábor: Légi fotogrammetria Magyarországon 1922 – 1930 között – Távérzékelési Technológiák és Térinformatika – 2012 /2

1931 – Stevens kifejleszti a közeli infravörös spektrumtartományra érzékenyített filmet, ekkor még fekete-fehérben.

1934 – Megalakul az American Society of Photogrammetry and Remote Sensing elődszervezete és szakfolyóiratot indítanak.


Fotó:ASPRS jelvénye
Fotó: warrelics.eu

1935 – 1935 végére 150-nél is több légi mérőkamera állt rendelkezésre hazánkban.

1939 – Belgium, Csehszlovákia, Dánia, az Amerikai Egyesült Államok, Chile, Finn-ország, Franciaország, Francia Nyugat-Afrika, Kanada, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Nagy Britannia, Német-alföld, Németország, Norvégia, Olasz-ország, Portugália, Románia, Spanyol-ország, Svájc és Svédország már rendelkezik légi fotogrammetriai szervezettel.

1940 – A távolfelderítő repülőgépek mellett vadászgépeket is átalakítanak gyors légifényképező közelfelderítő gépekké.

Közel-felderítők munkában
Fotó: rsgis.hu

1940 – A Légierő Parancsnokság irányítása alatt megalakult a Légi Fényképező és Kiértékelő Csoport.

1940 – Elkezdődik Magyarország első, az ország teljes területét lefedő légifelvételezési programja. A háború miatt a teljes ország lefényképezésére nem kerülhetett sor.

1941 – Az első országos légi fotogrammetriai árvíz és belvízfelmérés.

Heinkel He-70 felderítő repülőgép
Fotó: Fortepan

1942 – A Kodak szabadalmaztatja a közeli infravörös tartományra érzékenyített filmet.

Színes Közeli infravörös légifelvétel
Fotó: ARGOS Stúdió

1946 – Október 24-én elkészült az első űrfelvétel Dr. Wernher von Braun programja keretében a Németországtól zsákmányolt V-2-rakétáról, amelyet az új-mexikói White Sands-en lőttek fel.

Az első űrfelvétel
Fotó: USGS

1950 – Megvalósul az első, a teljes ország területét lefedő katonai légi fényképezés, amely nagyjából egy évtized munkája. Az országos légi felméréseket a honvédség térképészeti szervezete végzi.

A lakihegyi Kossuth torony 1950. szeptember 14-én készült légifelvételből előállított ortofotón
Fotó: MH Geoinformációs Szolgálat – Interspect Kft.

1954 – Westinghouse Electronic Systems Group kifejlesztette az első oldalra tekintő légi radarrendszert (SLAR)

1954 – A levegőbe emelkedik az első U-2, amely az amerikai légi megfigyelés egyik legmeghatározóbb repülőgép típusa lesz az elkövetkező ötven évben. A NASA a mai napig használja a típust.

U2 kémrepülőgép és az alkalmazott kameraóriás
Fotó: airforce-technology.com

1960 – Az első sikeres kémműhold bevetése a CORONA 18. fellövési kísérlete volt. A program, melynek során 141 Corona műholdat lőttek fel, 1972-ig tartott, és 102 esetben tért vissza a földre használható fényképnegatívokat tartalmazó kapszula. A fényképezés végén ejtőernyőn ereszkedő Corona kapszulákat repülőgéppel fogták be és szállították vissza. A program teljes költségét az inflációval átszámítva több, mint két billió dollárra becsülik.

1962 – Elkészítik a Zaitor and Tsuprun kilenc fényutas multispektrális mérőkamerát. A műszert a mai napig az egyik legmegbízhatóbb multispektrális fényképezőgépként tartják számon.


Zaitor and Tsuprun multispektrális mérőkamera
Fotó:: tankonyvtar.hu

1966 – Hadrendbe állítják a Lockheed SR–71 Blackbird nagy hatótávolságú stratégiai felderítő repülőgépet, amely több mint 30 évig uralta a gyors és titkos amerikai légi felderítési projekteket. Pankromatikus felvételei panoráma üzemmódban 60 km szélességű földfelszínt örökítettek meg egy pásztával 24 km magasságból. Ugyanebből a magasságból 55 %-os átfedésű üzemmódban 2730 km hosszúságú pászta fényképezésére elegendő film fért el a fedélzetén. Akár 15 cm terepi felbontást is elérhettek közvetlenül a repülőgép alatti területről. Természetesen a felbontás a pászta külső szélei felé rohamosan csökkent.

SR-71 kémrepülőgép
Fotó: Wikipedia

1966 – Légifelvételek alapján valósul meg a Badacsony-hegy vegetációjának feltérképezése. A térképet Jakucs Pál készíti.

1967 – Megalakul a Földmérési és Távérzékelési Intézet. A honvédség térképészeti szervezete mellett a légi fotogrammetriai felméréseket hamarosan az intézet, a repüléseket a MÉM Repülőgépes Szolgálat végzi.

1972 – Fellövik az első energiaforrásokat és a Föld nyersanyag-készletét kutató műholdat (ERTS-1), valamint a LANDSAT-1-et.

Landsat-1

1972 – Elkezdődik a területhasználati és felszín-borítási térképek rutinszerű előállítása az űrfelvételekről.

1973 – Az első magyar pilóta nélküli repülőgépről történő légitérképezési kísérlet. Magyarországon rádióirányítású repülőgépmodellbe épített fényképezőgéppel 1973. augusztus 27-én készült először légifénykép-pár, 6 x 6-os filmre.

1974 – Az Országos Vízügyi Főigazgatóság létrehozza a később ARGOS néven hírnevet szerző légifényképező és vízügyi filmstúdiót, saját repülőgépekkel és az a NASA által a Holdra-szállást is megörökítő legmodernebb Hasselblad és Canon fényképezőgépekkel, filmkamerákkal. Ezzel kezdetét veszi a hazai nagyfelbontású környezetvédelmi és vízügyi légi távérzékelés. A stúdió a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Távérzékelési Osztályaként működik, és nem csupán árvizek, nemzeti parkok, erdők légi felmérését, a felvételek kiértékelését végzi, de a nagyfelbontású települési légi felvételek elkészítése is a feladatai közé tartozik.

1976 – Május 3-án elkészültek Magyarország első multispektrális légi felvételei a Vízügyi Szol-gálat és Vizy Zsigmond jóvoltából. A felvételek a Balatont ábrázolják. Hazánkban is kezdetét veszi a nagyfelbontású multispektrális környezetvédelmi és vízügyi távérzékelés.

A nyolcadik magyar multispektrális légi felmérést is különböző szűrőkkel ellátott Hasselblad fényképezőgépekkel hajtja végre Vizy Zsigmond, 1976. augusztus 25-én. A felvételek fenékpusztai romokat mutatnak be. Fotó: Bakó Gábor gyűjteményéből

1977 – Útjára indul az európai időjárás megfigyelő műholdak sorozata a Meteosat-1-gyel.

1977 – Ráday Ödön geológus sürgetésére elkészül az első színes infravörös nagyfelbontású légitérkép Hévízről. A július 13-án fényképezett sorozatot számtalan, a közeli infarvörös tartományban is rögzítő multispektrális légi felmérés követi.

1977. július 13-án a Hévízi-tóról készült színes infravörös légifelvétel-mozaik.
Fotó: ARGOS – Licskó Béla gyűjteményéből.

1979 – Hadrendbe áll a General Dynamics F-111 Aardvark típusú repülőgép felderítő változata. Az ausztrál RF-111C típus számos mérőkamerát hordozott, így különböző munkamagasságokon is kiváló felvételeket készíthettek akár egy felszállással is.

1981 – Kezdetét veszi az első sikeres űr-radar program a SIR-A sikerével a NASA hamarosan elkezdi a Föld felszínének háromdimenziós feltérképezését.

1982 – Az Amerikai Egyesült Államok egy SR-71-es kémrepülőgép felvételeivel sikeresen bizonyítja állításait.

1986 – Kezdetét veszi a francia SPOT program.

Az első SPOT műhold
Fotó: en.cite-espace

1988 – Elindul az indiai műholdprogram.

1991 – Fellövik az európai radar-műholdat, az ERS-1-et. Hamarosan sikeres műhold-programokkal büszkélkedhet Japán, Kína és Izrael is.

1999 – Az első a teljes belvizes területeket lefedő országos légi belvíz-térképezési program alföldi felvételeit az ARGOS Stúdió (Arday András pilóta, Sziklay Gábor fényképész, Licskó Béla felmérésvezető) készíti el. Az ARGOS megbízásából kiegészítő felvételeket készít a Telecopter Kft. (Takács Attila pilóta, Váradi Zsolt fényképész, Váradi Sándor felmérésvezető).

2000 – Az SRTM űrsikló projekt: elkészül a globális terepmodell.


A Shuttle Radar Topography Mission (SRTM) projektet felvételezési részét az Endeavour űrsikló fedélzetéről hatják végre. A felvételek feldolgozása később ment végbe.

2000 – Magyarország első, a teljes ország területét egy éven belül készített légifelvételekkel lefedő ortofotó programja. A felvételeket az Eurosense Kft. készítette. Az RC-20 mérő-kamerával készített felvételeket digitalizálták, majd 1:10.000 méretaránynak megfelelő, 50 cm terepi felbontású digitális ortofotót állítottak elő belőlük.

Az első egy éven belül lezajló országos ortofotó program eredményeként 50 cm terepi felbontású ortofotó-mozaik készült.

2005 – A Google Inc. könnyen elérhetővé teszi a nagyobb városok Quickbird felvételeit, majd később más műholdak felvételeit is beépíti szolgáltatásába.

2008 – Szeptember 6-án felbocsátják a jelenleg legnagyobb terepi felbontással rendelkező polgári műholdcsalád első tagját. A GeoEye-1 szenzoraival már 41 cm terepi felbontású fekete-fehér és 161 cm terepi felbontású színes felvételeket is lehet készíteni.

2009 – Elkészül az első magyar fejlesztésű digitális légi mérőkamera és szeptemberben terepi felbontás rekordot állít fel. 2010-ben, a vörösiszap-katasztrófa felmérésekor készült el az első digitális multispektrális légifelvétel magyar gyártmányú mérőkamerával.

INTERSPECT IS 2, az első magyar digitális multispektrális mérőkamera és a vörösiszap-katasztrófáról készült felvételeinek részlete
Fotó: Interspect Kft./interspect.hu

2010 – A NERC-ARSF Dornier 228 repülőgépével LiDAR és hiperspektrális légi felméréssel felvételezi a Balaton térségét (nagyjából 60×10 km területet.) Ezzel a projekttel bemutatkozik a nagy területet átfogó lézeres domborzatfelmérés és a hiperspektrális fotogrammetria hazánkban.

A Balaton térségéről készült LiDAR felvétel részlete
Fotó: RS&GIS –  2011 / 2.

2012 – Március 8-án elkészültek az első felvételek a magyar mikro-műholdról.

A MASAT és felvételei
Fotó: BME

2012 – Az Interspect IS4 MS II. magyar fejlesztésű légi mérőkamerával elkészítették a világ legnagyobb terepi felbontású repülőgépről készített ortofotó-térképét. A pákozdi Katonai Emlékpark június 15-én került felvételezésre egy Pa-32 típusú repülőgépről.

INTERSPECT IS 4 mérőkamera és felvétele
Fotó: arialrecord.com

2015 – Megvalósul az első digitális országos légi felmérés 35 cm terepi felbontással, a felvételezést elsősorban az Eurosense Kft. végzi.

A légi fényképekből készülő térképészeti termékeknek és a szakma száz éves történetének állít emléket egy kiállítás és nemzetközi konferencia, 2016. október 20-21-én.

Bár a kiállítás tovább is megtekinthető, ebben a két napban az Óbuadi Egyetem Bécsi út 96. főépületében találkozik a légi felmérő, repülőgépes, drónos és tudományos közösség. A részleteket a nemzetközi ACRSA által szervezett konferencia honlapján találják.

Hozzászólások

Holics városa – nem mindennapi látnivalókkal

Holics városa – nem mindennapi látnivalókkal

A mai Szlovákia és Csehország határán fekvő Holicson több olyan látnivaló van, amelyekért érdemes felkeresni ezt a várost.

A magyar kritikai realizmus előfutára

A magyar kritikai realizmus előfutára

Arany László költő, műfordító, közgazdasági és politikai író, akadémikus, a Kisfaludy Társaság tagja 1844. március 24-én született.

Magyarország legboldogabb városai a Dunántúlon találhatóak

Magyarország legboldogabb városai a Dunántúlon találhatóak

Magyarország legboldogabb megyeszékhelye Tatabánya, legboldogabb nagyvárosa pedig Győr.

Elfelejtett istenség nyomára bukkantak

Elfelejtett istenség nyomára bukkantak

Egy kétezer éves bronztáblán a szakértők egy korábban ismeretlen istenség, Athtar Ḥarman nevét azonosították.

Kossuth Lajos halálának évfordulója

Kossuth Lajos halálának évfordulója

1894. március 20-án halt meg torinói száműzetésében Kossuth Lajos, a „turini remete", az 1848-49-es szabadságharc vezetője.

National Geographic 2019. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket