Gerzson, Margit, Zétény2020. február 22., szombat
Kultúra

A régészet 21. századi módszerei

2016.10.12.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

A régészet úttörői szinte csak az ásót és az ecsetet használták. A múlt tárgyi emlékeit a terepen kutatók eszköztára azonban mára jelentősen kibővült.

Drón készíti a légi fotókat, majd 3D modell is készül belőlük
Fotó: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet

Hogy néz ki egy 21. századi ásatás? Az első kapavágás – vagy még inkább a felső humuszréteg munkagéppel való eltávolítása – előtt már számos ismerettel rendelkezik a területről. Az adatokat részben az évek, sőt évtizedek alatt megtett terepbejárásokból, azaz a felszínen talált leletek térképezésével gyűjtött információkból, részben pedig a legmodernebb lelőhely-diagnosztikai műszerek alkalmazásából nyerik. Ahhoz például, hogy egy területen egy fűszál megbolygatása nélkül benézzenek a föld alá, az esetek többségében roncsolásmentes, geofizikai módszereket alkalmaznak.

„Intézményünkben az elmúlt években olyan roncsolásmentes eszközparkot tudtunk felépíteni, ami nemzetközi szinten is versenyképes” – mondta Oross Krisztián, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos titkára.

A régészet azért manapság sem nevezhető éppen szobatudósi munkának: a műszert kezelő régész minél kevesebb fém elemet tartalmazó ruhában kezeli a kétkerekű eszközt a mezőn, és próbál nem halálra rémülni a gazból az utolsó pillanatban felröppenő fácánoktól. Eredménye azonban egy olyan képet kap, amelyen a sötét csíkok jelzik az egykori ház mellett futó árokszerű gödröket, a kerek foltok pedig a különböző funkciójú más gödröket vagy például az oszlophelyeket. Ezek alapján lehet tudni, hogy ott emberi település nyomai, esetleg épületmaradványok találhatók.

A roncsolásmentes diagnosztikához nem kell a talajszinten maradni. Egy területet drónról körbefotózva, a képeket célszoftverrel feldolgozva olyan terepmodelleket lehet létrehozni, amelyeken sokkal feltűnőbbek azok a felszínformák, amelyeket egy 2D kép alig mutat meg. A drónfotókból összerakott kép ráadásul jóval nagyobb felbontású, mint bármilyen, kereskedelmi forrásból beszerezhető felvétel.

Az MTA BTK Régészeti Intézete a közelmúltban beszerzett, a mágneses térnek a környezethez viszonyítva kis változásait is kimutató magnetométert, illetve professzionális drónját a nyáron több ásatáson is használta. A drón egy újkőkorból származó, oszlopszerkezetes, nyeregtetős épület részletének feltárása során játszott komoly szerepet Tolna-Mözs település határában. A mágneses tér mérésére szolgáló magnetométer pedig a Pest megyei Valkón végzett első tesztek után a mözsi feltáráson ismét fontos szerepet kapott, ahol korábban német–magyar nemzetközi együttműködés keretei között már nagy felületen folytak magnetométeres felmérések. A készülék képes érzékelni az emberi tevékenység nyomán keletkezett hatások eltérő mágneses adatait. Ezáltal kimutathatóak például a föld alatt lévő házak, gödrök, árkok vagy akár sírok. A mözsi helyszínen az ásatások előkészítéséhez szükséges információkat talajfúrásokkal egészítették ki a kutatócsoport tagjai.

Régész magnetométerrel
Fotó: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet

„A feltárás több szempontból is kísérleti volt. Az elmúlt húsz évben az autópályák építését megelőző ásatások során nagyon nagy területeken dolgoztak régészek. Ennek köszönhetően számos régészeti korszak tekintetében megsokszorozódott az ismert települések és temetkezési helyek száma. Míg például a kilencvenes évek elején mindössze tucatnyi, a Kr. e. 6. évezred második feléből származó oszlopszerkezetes épületről tudtak a régészek, 2010-re ez a szám mintegy háromszázra emelkedett, amelyek ötven korabeli településen helyezkedtek el. Csak Balatonszárszó mellett több mint ötven házmaradványt találtak az M7-es autópálya építésekor” – mondta a mözsi ásatást vezető Oross Krisztián.

Ezek az ásatások jóval nagyobb – többhektáros – területen zajlottak, mint az azt megelőző időszak néhány száz négyzetméterre kiterjedő feltárásai. Míg a korábbi kutatások legfeljebb egy-két házmaradványra korlátozódtak, az infrastrukturális fejlesztésekhez köthető feltárások során már egykori települések komoly szeletei is előkerültek, településszerkezeti megfigyeléseket is lehetővé téve. Hasonló eredményeket hozott a Tolna megyei, az M6-os autópálya építését kísérő ásatássorozat is.

„Egy részben a domborzati viszonyok által meghatározott emberi gondolkodás folyamatának lehettünk tanúi munkánk során. Az autópályát tervező mérnök sokszor hasonlóképpen döntött, mint a nyolcezer évvel ezelőtt élt elődje. Az ősi kor embere pontosan azokat a teraszokat részesítette előnyben, mikor a házát építette, mint ahová a mérnök ma az út nyomvonalát tervezi.”

A több hektáros megelőző feltárások, a roncsolásmentes módszerekkel begyűjtött adatok és a meglevő, múzeumi adattárakból származó információk összefésülésével újfajta régészetre nyílt lehetőség. „Egy ideje már nem csak szép tárgyakat veszünk ki a földből, melyeket időrendi kontextusba helyezünk, aztán berakjuk a vitrinbe, hogy megmutassuk a nagyközönségnek. Fokozatosan olyan régészetet kezdünk művelni, amellyel egyrészt teljes közösségek életét próbáljuk rekonstruálni, életterüket, környezetüket is vizsgáljuk, és megpróbálunk olyan nagyobb léptékű folyamatokat felvázolni, amelyek adott esetben egész Európa történetét befolyásolhatták” – mondta Oross.

A Balaton és a Dráva közé eső terület, ahol az MTA BTK Régészeti Intézet a területileg illetékes múzeumokkal együtt több mikrorégióban is folytat kutatásokat, izgalmas és mozgalmas múltra tekint vissza. A Kr. e. 6. évezred egyes időszakaiban az Észak-Balkánra jellemző anyagi kultúra előfordulásának északnyugati peremvidéke, de egyúttal Közép-Európa kulturális értelemben vett legdélebbi zónája is. Ez volt az az időszak, amikor a vadászó-gyűjtögető közösségeket olyan letelepedett embercsoportok váltották fel, amelyek háziállatokat kezdtek tartani, kultúrnövényeket termesztettek, és masszív, oszlopszerkezetes házakat építettek.

„Döbbenetes életmódbeli váltás volt ez. Technológiai újítások történtek később is – az első földművelőknek például még nem voltak fémtárgyaik –, de a mezőgazdasághoz, az állattartáshoz kötött létfenntartási stratégia egészen a 18. századig, az ipari forradalomig nem változott” – mondta Oross.

Az emberi közösségek már akkor is gyakran cserélődtek, változtatták helyüket. Az archeogenetikai vizsgálatok Anatóliára, a földművelés egyik korai centrumára jellemző mintákat mutattak ki például a Kárpát-medencében, Közép-Európa más területein pedig Kárpát-medenceieket. Úgy tűnik, a további vizsgálatok akár el is dönthetik azt a több évtizedes vitát, hogy a közösségek pusztán technológiát adtak át egymásnak, vagy gyors, két-három generáción belül lezajló migráció történt, illetve hogy ezek milyen mértékű kombinációja alakította ki a legkorábbi élelemtermelő közösségeket. Magyarázatot kaphatunk arra, hogyan jelentek meg az Észak-Balkánra jellemző kulturális elemek a Kárpát-medence déli részén, és hogyan terjedt el egy jól azonosítható oszlopszerkezetes háztípus a Mecsektől egészen a Párizsi-medencéig.

A Balaton és a Dráva közé eső terület vizsgálatával arra is keresik a választ a régészek, hogy elég sűrű volt-e a településhálózat ahhoz, hogy egy ilyen méretű migrációs hullám demográfiai alapját adhatta volna. A kérdés megválaszolásához a fentebb említett tudományterületeken túl archeozoológusok, geológusok, sőt fizikusok, illetve matematikusok szakértelmére is szükség van.

A mözsi lelőhely nagyon részletes, manuális eszközökkel történő feltárásának egy másik fontos kérdésre is választ kell adnia. Arra, hogy a nagy területen végzett autópályás ásatásokhoz képest mennyi többletinformációt lehet összegyűjteni. Mi veszhetett el amiatt, hogy egy többhektáros megelőző feltáráson egészen más módszerekkel kell dolgozni, mint egy kisebb, célzott tervásatáson a tolnai gabonatábla közepén? Azt már tudjuk, hogy a nagy felületű kutatásoknak több száz házmaradványt, több tucat települést és egészen újfajta szemléletet köszönhetünk, ideje azonban megismerni az érem másik oldalát is.

Valószínűnek tűnik, hogy a fent említett módszerrel a régészek megtalálták egy oszlopszerkezetes ház belső járószintjét. Ez már olyan eredmény, amely nemzetközi szinten is érdeklődésre tarthat számot, amennyiben a következő évi feltárás nagyobb felületen is igazolja a feltevést. Közép-Európában korábbi kutatások során hasonló megfigyelésre még nem nyílt lehetőség. Mindeközben pedig az ásatás közben kétnaponta körülrepültük a területet drónnal, felszállásonként több száz légi fotót készítve – mondta Vágvölgyi Bence régész, a csapat térinformatikusa és egyik drónpilótája. Ezekből és a talajszinten készített fotókból állnak össze azok a 3D modellek, amelyek lépésről lépésre bemutatják az ásatás teljes folyamatát.

Ahhoz, hogy a régészek nyugodtan dolgozhassanak, a területileg illetékes múzeumok és kormányhivatalok segítségére is szükség van. Emellett elengedhetetlen, hogy az adott településeken élőkkel is jó kapcsolatot alakítsanak ki. „Ők a terület mai gazdái, valamilyen formában mindenképp az első földművelők utódai, csak közben eltelt röpke 250-300 emberi generáció. Nem feltétlenül közvetlen biológiai kapcsolatra gondolok. Azt ma még az archeogenetika eszköztárával sem tudjuk megtenni a Kárpát-medencében, amely például a Brit-szigeteken szerencsés esetben lehetséges, nevezetesen, hogy egy vaskori tőzeglápban fennmaradt holttest vizsgálata után a szomszéd falu iskolaigazgatójában felleljék valószínű leszármazottját – mondja Oross. – A kapcsolat valahogyan mégis megvan. A feltárások helyszíneinek mai művelői rendre minden segítséget megadtak, hogy egy ásatás létrejöhessen. Az az általános tapasztalat, hogy az embereket érdekli a közvetlen környezetük múltja. Az M7-es autópálya mentén végzett feltárásokról készült ismeretterjesztő kötetnek kimondottan széles olvasótábora volt a balatonszárszói ásatás munkásaitól a szakmai közönségig.” Valószínűleg az is érdekelni fogja a dél-dunántúliakat, kik használták a mezőiket nyolcezer évvel korábban, és meddig jutottak el. A válasz már egészen közel van.

Hozzászólások

Új leleteket tártak fel a Franklin-expedíció egyik roncsánál

Új leleteket tártak fel a Franklin-expedíció egyik roncsánál

A szakértők új maradványokat azonosítottak a HMS Erebusnál.

Nevéhez kötődik az első magyarországi népszámlálás

Nevéhez kötődik az első magyarországi népszámlálás

1790. február 20-án halt meg II. József német-római császár és magyar király.

Ókori társasjáték árulkodik az egyiptomiak hiedelemvilágáról

Ókori társasjáték árulkodik az egyiptomiak hiedelemvilágáról

A szakértők az ókori egyiptomi játék, a szenet egyik készletét tanulmányozták.

Faragott monolitot azonosítottak Skóciában

Faragott monolitot azonosítottak Skóciában

A sziklát a piktek készítették, a népcsoport életében a harc kiemelten fontos volt.

Vadállatoknak nincs helyük a Los Angeles-i partikon!

Vadállatoknak nincs helyük a Los Angeles-i partikon!

Többé nem lehet egzotikus állatokkal, zsiráfokkal, tigrisekkel vagy elefántokkal feldobni a hollywoodi partikat.

National Geographic 2020. februári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket