Lázár, Olimpia2018. december 17., hétfő
Kultúra

A világ egykor legnagyobb selyemmanufaktúrája

2018.10.29.Kisgyörgy Éva
National Geographic Magyarország

A Tokiótól északnyugati irányban bő száz kilométerre fekvő Tomioka Selyemgyár több mint egy évszázadon keresztül üzemelt, míg végül 1987-ben bezárták.

Selyemhernyók

Amikor 1872-ben megnyílt a selyemmanufaktúra, az állami vezetők nekiálltak munkatársakat toborozni. Döbbenten tapasztalták, hogy a meglehetősen kedvező bérek és akkoriban kifejezetten előnyös munkakörülmények ellenére senki nem jelentkezik. Nem értették a helyzetet, de hamar fény derült a titok nyitjára. Amikor megkérdezték ugyanis, miért nem engedik a családok a lánygyerekeket szakmát tanulni, mindig ugyanazt a választ kapták: a gyárat üzemeltető francia mérnökök vért isznak. Később kiderült, a japánok a számukra addig ismeretlen vörösbort gondolták vérnek, de nehéz volt meggyőzni őket a tévedésről. Végül Junku Odaka, az üzemet vezető japán menedzser a saját 14 éves lányát vette fel először, hogy eloszlassa a félelmet. Ezt látva lenyugodtak a kedélyek, egymás után érkeztek a munkások és három hónap késéssel végre beindulhattak a gépek.

A hatalmas üzemcsarnok

Selyemszál-tekercselő

1987-es bezárása után a hajdani gyárépület múzeumként működik, sőt világörökségi helyszín is, ugyanis kiemelkedő szerepet játszott a mai modern Japán kialakulásában. Az ország a Meidzsi korszakban (1868–1912) lépett az iparosodás útjára, amikor is felismerték, tömegtermelésre alkalmas gyárat kell építeni az ország legfontosabb exportcikkének. Tulajdonképpen a selyem tette fel az országot a világkereskedelem térképére és alapozta meg az elkövetkező évtizedek nagy léptékű gazdasági fejlődését.

A kormány francia tanácsadókat kért fel az üzem megtervezésére és felépítésére. Az igazgató Paul Brunat lett, aki először körbeutazott a fővároshoz közeli Gunma, Nagano és Szaitama prefektúrákban, hogy alkalmas helyet találjon az üzemnek. Tomioka több szempontból is előnyösnek bizonyult. A környéken megfelelő mennyiségű selyemhernyót lehetett nevelni, volt alkalmas földterület, a helybéliek nem emeltek kifogást a külföldiek által igazgatott gyárépítés ellen, volt elegendő friss folyóvíz, valamint szén is a gőzgépek fűtésére. A Yokohama kikötő közelsége is kedvező volt, hiszen ide könnyen el tudták juttatni a termékeket. Ez volt az a kikötő, amely 1895-ben elsőként bekapcsolta az országot a világkereskedelembe, miután a késő Edo korszakban Japán elkezdett kereskedni más országokkal. Európában akkoriban egy járvány, a pébrine betegség tizedelte a selyemhernyó állományt, így a selyemgubókra és nyers selyemre hatalmas kereslet volt. Ezt az addig kézműves üzemek nem tudták megfelelő minőségben kielégíteni, így a legjobbkor jött a gyár megnyitása. A sietségre jellemző, hogy a teljes üzem, a világ akkori legnagyobb selyemgyára másfél év alatt felépült, jórészt helyi nyersanyagok felhasználásával – mindössze a hatalmas ablakokhoz szükséges üveget és fémkeretet kellett külföldről hozatni.

A francia gyárigazgató egykori otthona

Női munkásszállás

Az igazgatónak szokatlanul tágas villát építettek a folyóparton, az üzemi épületek közt, ez a mai napig áll. Miután ő elköltözött, a gyönyörű, verandával körbeölelt épületben iskolát rendeztek be, ahol a munkatársak írni, olvasni, varrni tanulhattak. Ez ugyanúgy a védett komplexum része, mint azok a korszerű munkásszállások, ahol az elsősorban 15-25 év körüli női alkalmazottak éltek. A mintegy 400 fiatal lány a gyárban tanulta ki a finom kézi munkát igénylő mesterséget, de sokan közülük utána saját városukban adták tovább a tapasztalatokat. Tomioka ugyanis egyfajta modellként is szolgált, melynek mintájára országszerte számos selyemtekercselő üzem nyílt. Sok vállalkozó szellemű üzletember érkezett a gyárba, hogy ellesse a folyamatot és rajzokat készítsen a szükséges épületekről, gépekről, munkamenetről.

A munkakörülmények meglehetősen előremutatóak voltak. Az alkalmazottak 7 óra 45 percet dolgoztak, a vasárnap szabadnap volt, a havi bér pedig teljesítménytől függött. Nemcsak munkásszállást kaptak ingyenesen, de orvosi ellátást is.

Bármennyire is ügyeltek a költségekre és igyekeztek minél magasabb színvonalú terméket gyártani, az üzem folyamatosan veszteséget termelt. 1893-ban privatizálták, később többször gazdát cserélt.

Az egykor nyüzsgő és hangos gyárban ma már legfeljebb az idegenvezetők hangja töri meg a csendet, szinte kísérteties a hangulat a hatalmas csarnokokban. A gépek mozdulatlanul állnak az eredeti helyükön, nejlonfóliák védelme alatt. A hatalmas ablakokon akadálytalanul áramlik be a fény, így az egykori dolgozók nagyszerűen megvilágított csarnokban végezhették munkájukat. Ugyancsak előremutató volt a terem tetőszerkezete, melyet olyan ügyesen terveztek meg, hogy az óriási teret sehol nem kellett megtörni belső oszlopokkal.

A szuvenírbolt egyik terméke

Áll még a hatalmas kémény is, ahol a gőzgépek működtetéséhez szükséges szenet égették, valamint a raktárak, ahol ma látogatóközpont és szuvenírbolt várja a látogatókat. Utóbbiban néhány faágon selyemhernyókat is megfigyelhetünk, de a munkatársak időnként az egyik tekercselő gépet is beindítják.

A 115 évig folyamatosan működő gyár a mai napig kiváló állapotban van, köszönhetően mind az aktív üzemelés, mind pedig az azt követő múzeumi időszak gondos fenntartási munkálatainak. A látogatásom idején is épp zajlott az egyik épület karbantartása, de megfelelő védőöltözetben ennek látogatását is lehetővé tették.

Külföldiek viszonylag ritkán vetődnek erre a környékre, hacsak nem hozzám hasonló világörökség-vadászok. Pedig az ilyen nagy múltú üzemek felkeresése is ugyanolyan érdekes Japán megértése szempontjából, mint a nagyvárosok fényreklámjai vagy a zen-kertek nyugalma. Ha valaki a mélyére akar ásni, hogy lett Japán a világ egyik vezető gazdasága, a kutakodást itt érdemes elkezdeni.

Írta és fényképezte: Kisgyörgy Éva – travellina.hu

Hozzászólások

Mamutcsontból készült tiarára bukkantak

Mamutcsontból készült tiarára bukkantak

A 35-50 ezer éves lelet a Gyenyiszova-barlangból került elő.

3500 éves temetőt találtak Egyiptomban

3500 éves temetőt találtak Egyiptomban

A szakértők szerint a lelőhely a 18. dinasztia korszakából származik.

Hundertwasser, az extravagáns művész

Hundertwasser, az extravagáns művész

Friedensreich Hundertwasser a 20. század egyik legkülönösebb képzőművésze.

Négyezer éves társasjátékra bukkantak

Négyezer éves társasjátékra bukkantak

A kivételes lelet egy azerbajdzsáni barlangban került elő.

Egy kicsiny falu gigabetleheme

Egy kicsiny falu gigabetleheme

Egy Somogy megyei kis faluban látható Európa legnagyobb betleheme.

National Geographic 2018. decemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 200 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket