Enikő, Melitta2019. szeptember 15., vasárnap
Kultúra

Afrika déli részét is elérhette a középkori fekete halál

National Geographic Magyarország

Európa, Ázsia és Afrika északi régiói a fekete halál járványai idején, a 14. században jelentős átalakuláson mentek keresztül a nagymértékű népességcsökkenés miatt, azonban eddig meg voltak róla győződve a történészek, hogy a járvány nem jutott el a Szaharától délre eső területekre. Új bizonyítékok azonban átírhatják a fekete kontinens középkori történelmét.

A képen is ábrázolt Szent Sebestyén imádatát a 15. századra átvette az etióp egyház.
Forrás: Science, CLAIRE BOSC TIESSE, ANAÏS WION

Európa. Ázsia és Afrika északi régiói a fekete halál járványai idején, a 14. században jelentős átalakuláson mentek keresztül a nagymértékű népességcsökkenés miatt, azonban eddig meg voltak róla győződve a történészek, hogy a járvány nem jutott el a Szaharától délre eső területekre.  E területek igen gyéren létező írott emlékeiben nem tesznek említést járványról, az európai pestis-tömegsírok is hiányoznak innen (legalábbis az európainál jóval hézagosabb régészeti vizsgálatok során nem akadtak ilyenre), és a 15-16. századi európai felfedezők sem említenek járványokat, holott Európában ekkor még voltak fellángolásai a pestisnek.

Nemrégiben azonban olyan régészeti, történelmi és genetikai bizonyítékok összességére leltek, amelyek alapján feltételezhető, hogy mégsem kímélte meg a fekete halál Afrika szubszaharai régióit, a felfedezéseket március 6-án a Science hasábjain foglalták össze.

Ha bebizonyosodik, hogy igazuk van a kutatóknak, azzal alaposan megváltozhatnak a korabeli kereskedelmi viszonyokról alkotott elképzeléseink is. A pestis ma is jelen van, többek közt e régiókban is, azonban eddig azt feltételezték, hogy csupán a 19. század során érte el a térséget a kórokozó.

Egy francia régész, aki még a 2000-es évek elején kezdett ásatásokba Ghána déli vidékének lelőhelyein, számos olyan jelet talált, amelyek hirtelen elnéptelenedő településekre utaltak. A korabeli ghánai településeket földsánc- és árokrendszerrel vették körbe, ezek egyikét, az i.sz. 700-ban alapított Akrokawa-t vizsgálták részletesebben a feltárások során. A település folyamatosan lakott volt, lakossága mezőgazdasági tevékenységet folytatott, azonban a 14. században hirtelen elnéptelenedett. A kutató érdeklődését felkeltette a helyzet, és számos további ghánai településmaradvány esetében pontosabb kormeghatározási adatokat gyűjtött. Ezek eredményei alapján a teljes régió hasonló átalakuláson ment ekkor keresztül, s számtalan sánccal-árokkal körbevett települést hagytak el korabeli lakói.

Burkina Faso egy szintén e korból származó régészeti lelőhelyén, Kirikongo-ban egy amerikai régészcsoport talált hasonló bizonyítékokat. Az i.sz. 100-ban alapított települést több mint ezer éven át folyamatosan gyarapították a mezőgazdálkodást, állattenyésztést és vasművességet használó lakói, majd a 14. század második felében hirtelen, minden külső ok nélkül felére csökkent a település mérete. A kerámiatárgyak kisebbé és egyszerűbbé váltak, és a szomszédos Mali korabeli primitívebb kultúrájára hasonlított eztán a város. A régészeket a változások arra emlékeztették, amiket még a Justinianus császár korában a Brit szigeteket elérő első európai pestishullám ott okozott a településszerkezetekben.

Hasonló település-szerkezeti és méretváltozásokra számtalan további helyszínről vannak adatok, s ezek időszaka is hasonló, így nem alap nélküli a feltételezés, hogy a pestis hatására alakulhatott át a szubszaharai afrikai társadalom is.

Etiópiában 13-15. század közti írásos történelmi emlékek újabb vizsgálatai során találtak olyan szövegeket, amelyekben hatalmas járványt említenek, Európából ismerős hatásokkal: „olyan sokan haltak meg, hogy nem maradt, aki eltemesse a halottakat”. A járványról nem világos, hogy milyen betegség lehetett, azonban az etióp kopt egyház a 15. századra már átvette az európai pestis-szentek, Szent Rókus és Szent Sebestyén imádatát.

<!– [if IE 9]><![endif]–>

A Yersinia pestis baktérium mikroszkópos felvétele
Forrás: Wikipedia

 

Egy 2016-os genetikai vizsgálat alapján a kelet- és közép-afrikai területeken ma megtalálható Yersinia pestis baktérium egy olyan törzs közeli leszármazottja lehet, amely az európai-ázsiai fekete halál 14. századi járványait okozta, a napjainkban a bolygón létező pestisbaktérium-törzsek közt ez áll genetikailag legközelebb a középkorihoz. Ez persze csak igen közvetett bizonyíték, ahhoz, hogy teljes bizonyossággal állíthassák, a korabeli szubszaharai régióra is lesújtott a fekete halál, az ideális az volna, ha régészeti lelet DNS-vizsgálata során találnák meg a baktérium nyomait. Ennek jelenleg nem sok az esélye, mivel a meleg klíma hatására a DNS igen gyorsan lebomlik, azonban talán fogakból kivonható megfelelő minőségű minta.

Annyi bizonyos, hogy számos területen azonos korban néptelenedtek el a települések, s ezt követően nem nyerték vissza korábbi virágzó állapotukat. Talán a kutatások alapján további régészcsoportok is kedvet kapnak a 14. századi afrikai leletek alaposabb vizsgálatához, és még tovább nőhet a bizonyítékok száma, és talán a perdöntő genetikai adatokra is rábukkanhatnak.

A kutatási eredményeket egy áprilisban, Párizsban megrendezendő antropológiai konferencián ismertetik majd részleteiben.

Forrás: Égen-Földön-Föld alatt 

Hozzászólások

Magyar fotós sikerek a neves nemzetközi versenyen

Magyar fotós sikerek a neves nemzetközi versenyen

Két hazai fotós is igen rangos elismerésben részesült az IPA idei megmérettetésén.

Egy kalapmíves emlékére

Egy kalapmíves emlékére

Immáron a 24. órán is túl vagyunk, ami a kalapos mesterség élő hagyományként való bemutatását illeti, ugyanis hazánk utolsó kalaposmestere évszázados tudást vitt magával égi műhelyébe.

Hogyan készültek a holt-tengeri tekercsek pergamenjei?

Hogyan készültek a holt-tengeri tekercsek pergamenjei?

A 20. század közepén felfedezett tekercsek nemcsak kulturális, hanem technikai tudást rejtő kincset is jelentenek.

A magyar eklektikus építészet kiemelkedő alakja

A magyar eklektikus építészet kiemelkedő alakja

1919. szeptember 5-én halt meg Schulek Frigyes, a magyar eklektikus építészet kiemelkedő alakja, a Halászbástya és a János-hegyi kilátó tervezője.

300 éves boszorkány maradványait keresik

300 éves boszorkány maradványait keresik

Az 1704-ben elhunyt Lilias Adie a skóciai boszorkányüldözés áldozata volt.

National Geographic 2019. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket