Lenke, Brigitta, Apollinár2019. július 23., kedd
Kultúra

Az építész, aki először tervezett amerikai konyhát

2019.04.09.MTI
National Geographic Magyarország

Frank Lloyd Wright amerikai építész, szakíró, a 20. század egyik legújítóbb építésze, az organikus építészet atyja, 1959. április 9-én halt meg.

Frank Lloyd Wright építészről 1938-ban készült prtré.
Forrás: Profimedia, Everett

A Wisconsin állambeli Richland Centerben született 1867. június 8-án. Kisgyermekként sokat játszott a geometriai tömbökből álló építőkockákkal, és később azt írta, hogy ezek az úgynevezett Fröbel-kockák ragadták el képzeletét, s ennek a játékszernek köszönheti tervezői készségének kialakulását.
1885-től a Wisconsini Egyetem folytatott műszaki tanulmányokat, közben egy helyi építésznél inaskodott. Két év múlva elhagyta az egyetemet, amely ennek ellenére mintegy hetven év múltán, 1955-ben képzőművészeti díszdoktori címmel tüntette ki.
Chicagóba ment, a kor híres építészirodájába került, és a felhőkarcolókat tervező Louis Sullivan asszisztense lett. Magáévá tette a mester “a forma követi a funkciót” elvét, és ebből kiindulva bontakoztatta ki az organikus építészettel kapcsolatos nézeteit.

1889-ben megnősült. 1893-ban önálló irodát nyitott, első műve, egy lakóház nagy sikert aratott. A közép-nyugati amerikai építészet sajátos formáit kereste, és a modern építészet egyes alapelveit a nagy európai építészekkel egyidejűleg dolgozta ki. Az úgynevezett préristílus (Prairie House) képviselőjeként új szemléletet honosított meg a lakásépítésben: előregyártott elemeket és szerelvényeket alkalmazott, nagy, egybefüggő tereket alakított ki, központi padlófűtéssel. Házai tökéletesen illeszkedtek a chicagói környezetbe.

1904-ben építette a nyitható ablakok nélküli, légkondicionált Larkin-irodaházat Buffalóban, 1909-ben pedig a Taliesin nevű stúdiólakását Spring Greenben; otthonát a 6. századi walesi költőről nevezte el, akinek neve “fénylő homlokot” jelent. 1905-ben járt először Tokióban, tíz évvel később megtervezte az ottani Imperial Hotelt, azon kisszámú épületek egyikét, amelyek átvészelték az 1923. évi földrengést. 1914-ben éppen Chicagóban dolgozott, amikor egy őrült meggyilkolta élettársát, Mamah Cheneyt, az asszonyt, akiért elhagyta családját. A tébolyult gyilkos Mamah két gyermekét is megölte, és a házban tartózkodó további négy emberrel is végzett, majd felgyújtotta a Taliesint.

Nehezen heverte ki a csapást, csak 1920-ban épített jelentős együttest, a mai hollywoodi Városi Képtárat Kaliforniában. 1923-ban újra megnősült, de a kapcsolat hamar megromlott, négy év múlva elváltak. Ekkor már ismerte Olgivanna Hinzenberget, akivel 1928-ban házasodtak össze. 1925-ben az újjáépített Taliesin ismét leégett, de újra felépítette. Anyagi helyzete meglehetősen bizonytalanná vált, bankja lefoglalta a házát, csak tisztelői segítségével sikerült új céget alapítania, amely átvállalta adósságait. 1929-ben műteremként szolgáló betonmagos-konzolos toronyházat tervezett, amely csak 1956-ban épült meg Bartlesville-ben (Oklahoma) Price Tower néven.

A gazdasági válság idején – mivel kevesebb volt a megrendelés – előadásokat tartott, megírta önéletrajzát és első urbanisztikai könyvét, Az eltűnő várost (1932), valamint megindította Taliesin építésziskoláját. A harmincas években középosztálybeli családoknak tervezett egyszerű, de elegáns és praktikus házakat, ezeket Usoniannak nevezte el. A konyhát egybenyitotta az étkezővel, s ezzel megszületett az amerikai konyha.

1937-ben Arizonában, Phoenix mellett gyakornokaival megkezdték a Taliesin West tervezését, amely az ösztöndíjasoknak biztosított stúdiót a téli hónapokra. Az épület ma a nevét viselő Alapítványnak, valamint Építészeti Főiskolának ad otthont. Új lakóháztípusa egyszintes és lapos tetejű volt: Jacobs-ház (Wisconsin), Winckler-Goetsch-ház (Michigan).

Leghíresebb épülete a Vízesés-ház (1935-1939, Pennsylvania), amelyet egy gazdag kereskedő számára tervezett. Konzolos része egy zuhatag fölé nyúlik ki. A ma múzeumként működő épület az organikus építészet iskolapéldája.

Vízesésház
Forrás: Wikipedia

A Johnson-irodaépületet Wisconsinban felülről megvilágított terek alkották, gombafödémmel. 1947 és 1950 között pedig az Usonian házak mintájára megtervezte az első unitárius központot, a House Madisont. Az arizonai Phoenixben tervezett fia számára egy házat 1950-ben, amely 2012-ben csaknem áldozatául esett egy beruházási ötletnek, de egy vállalkozó megmentette, ma oktatási központnak és amfiteátrumnak ad helyet. A különleges, spirális alakú épület a New York-i Guggenheim Múzeum előfutárának tekinthető.

A Guggenheim Múzeum, kései munkái közül a leghíresebb épület egy lefelé keskenyedő csonkakúp, egyetlen tér, amely spirális rámpán járható be. Kilencvenévesen még maga vezette a múzeum építését. Bár az átadáskor ellentmondásos kritikák érték a valóban nem mindennapi építményt, ma New York egyik legszebb, emblematikus épületeként tartják számon, amely 1959 októberében, fél évvel az építész halála után nyitotta meg kapuit.

New York-i Guggenheim Múzeum
Forrás: Wikipedia

Az organikus, azaz szerves építészet az egész világon elterjedt, inkább filozófia, mint építészeti stílus, melynek egyik legfőbb jellegzetessége, hogy az épület összhangban van a környezetével és lakóival, természetesen nő ki környezetéből, kötődik hagyományaihoz. Wright az irányzatot az Organikus építészet című könyvében ismertette.

A huszadik század egyik legizgalmasabb építésze és talán legellentmondásosabb egyénisége, ízig-vérig modern ember volt. Több mint nyolcszáz épületet tervezett, és többször is megújította a huszadik századi építészetet. Városépítészeti elgondolásait Az eltűnő város (The Disappearing City, 1932) című könyvében fejtette ki.
Frank Lloyd Wright Phoenixben hunyt el 1959. április 9-én.

Hozzászólások

A sertészsír lehetett a Stonhenge építésének titka?

A sertészsír lehetett a Stonhenge építésének titka?

Egy új kutatás megerősíti azt az elképzelést, mely szerint a megalit építői zsírral bekent szánkókkal szállíthatták a nagyobb köveket.

Ősi templomot rejt az orosz erődítmény

Ősi templomot rejt az orosz erődítmény

Szakértők egy csoportja a dél-oroszországi Derbent rejtélyes, föld alatti építményét vizsgálta.

A japán kultúra hazánkban, a 19. század fordulóján

A japán kultúra hazánkban, a 19. század fordulóján

A magyar-japán kapcsolat 150 éves történetéből mutatunk be néhány érdekességet.

Hogyan népesült be a Japán szigetvilág 30 ezer éve?

Hogyan népesült be a Japán szigetvilág 30 ezer éve?

Japán szigetvilágát legalább 30 ezer éve lakták be az emberek, a hogyan azonban kérdés, ezért korabeli technikát imitálva mai emberek megismételték a feltételezett egykori utat.

Hajdani uralkodó eredeti sírhelyét találhatták meg Pécsett

Hajdani uralkodó eredeti sírhelyét találhatták meg Pécsett

Minden valószínűség szerint előkerült Orseolo Péter király eredeti sírhelye a pécsi székesegyház altemplomában az elmúlt hónapokban zajló régészeti feltárás során.

National Geographic 2019. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket