Diána, József2020. szeptember 18., péntek
Kultúra

Vadonatúj főváros a tervasztalról

2019.05.21.Kisgyörgy Éva
National Geographic Magyarország

A 2,5 milliós Brazíliaváros (Brasília) különleges története.

A brazil Nemzeti Múzeum
Forrás: Kisgyörgy Éva

„Öt év alatt ötven év fejlődés” – hirdette meg Juscelino Kubitschek, Brazília 1956-ban megválasztott új elnöke. Nem is teketóriázott sokáig, hanem egyből nagy fába vágta a fejszéjét: új fővárost emelni az ország közepén. A pénz nem számított, mint ahogy a hellyel sem kellett takarékoskodni, így a tervezők fantáziájának semmi sem szabott határt. A feladat vonzó volt, így nem csoda, hogy 5500 jelentkező volt a projektre. Négyen kapták meg a megbízást: Lúcio Costa lett felelős a városkép kialakításáért, közeli barátja, Oscar Niemeyer a fontosabb középületek megtervezéséért, Roberto Burle Max a tájépítészetért, míg a szerkezetmérnöki feladatokat Joaquim Cardozóra bízták.

1960. április 21-re, alig 41 hónap alatt készült el az új főváros – míg a legnépesebb Sao Paulóban az első metróvonalat sem sikerült ennyi idő alatt befejezni. Igaz, ehhez napi 24 órában, három műszakban dolgozott hatvanezer munkás, egymillió köbméter betonra és százezer tonna acélra volt szükség.

Az ország belsejébe költöztetett főváros ötlete nem volt újkeletű. Már az 1891-ben elfogadott brazil alkotmány kimondta, hogy a tengerparti Rio de Janeiro helyett új fővárost kell építeni, majd a következő évben épp ide vizionálta azt Louis Cruls, a brazil kormány megbízásából dolgozó csillagász. A sok aktatologatás után Kubitschek ambíciója kellett ahhoz, hogy a régóta halogatott terv megvalósuljon, méghozzá hihetetlen ütemben.

Ahogy a repülőtérről akadálytalanul suhant a taxim a belváros felé a széles, hatsávos országúton, úgy éreztem, mintha egy tudományos-fantasztikus filmbe csöppentem volna. Különös, izgalmas formájú épületek közt haladtunk el, de minden kicsit idegen hangulatú volt, hiányzott az utcákról az élet nyüzsgése. Hamarosan kiderült, miért.

Légi felvétel Brazília fővárosáról
Forrás: Getty Images

A települést kereszt formájúra tervezték, bár sokakat inkább repülőgépre emlékeztet a városszerkezet. A pilótafülkében kaptak helyett a legfontosabb állami szervezetek merész épületei. A gép törzsében, a hatsávos, szokatlanul széles sugárút két oldalán sorakoznak a minisztériumnak helyet adó, hatalmas, kissé unalmas betontömbök. A szárnyakban helyezték el a funkció szerint elkülönített szektorokat, azaz egy kupacban vannak a bankok, a hotelek, a lakóházak és a bevásárlóközpontok. A funkciók éles elkülönülése leginkább egy esti repülőgép landolásakor látszik – egyes városnegyedek olyankor már teljes sötétségbe burkolóznak, és csak a lakó-, valamint vásárlókörzetekben vannak fények.

A szektorok kialakítása logikusnak tűnik, és könnyen kivitelezhető, csak épp a lakosok – és turisták – érdekeit nem tartja szem előtt. A szellősen elszórt épületek közt órákat gyalogoltam a tűző napon, de a dolgozók sem jártak jobban. A minisztériumok alkalmazottai sehova nem tudnak kiugrani ebédelni, vagy épp elintézni ebédidőben ügyes-bajos dolgokat postán vagy bankban, hiszen azok az épületek a város egész más részében vannak. Ha komolyabb vendéglátóhelyeknek nem is hagytak helyet, néhány büfékocsi tanyát ütött a betonkolosszusok közt, hogy legalább üdítőt, fagylaltot, pár egyszerűbb fogást áruljanak. Ugyanilyen káosszal törték meg a lakók a város pedáns rendjét a buszpályaudvar körül, ahol igazi zsibvásár zajlik a lepukkant bódérengetegben.

Bár Brazíliaváros kiesik a turisták fő csapásirányából, a világörökségek és építészet iránt rajongóknak igazi csemege. Az összes fontosabb közintézményt, mint az elnöki palotát, a parlament épületét, a katedrálist, a nemzeti múzeumot a zseniális építész, Niemeyer tervezte. Ezek nemcsak építészeti klasszikusok, de laikusok számára is hihetetlenül izgalmas épületek. Bár vakolatuk itt-ott lepereg, a műanyag vödrök pedig helyenként beázásokról tanúskodnak, a sztárépítész alkotásai vitathatatlanul újszerűek még így 60 évesen is.

Hosszabb utazások során néha elfásul az ember, és már úgy érzi, egyik templom olyan, mint a másik. Nos, ez semmiképp nincs így Brazíliában, ahol egy egészen bámulatos katedrálissal találkoztam. Bár a baloldali Niemeyer maga nem volt hívő, mégis megadta a módját a városi katedrális tervezésének. Már kívülről is sokat ígér az épület, de igazán a belső tér az, ahol a csodálattól szótlan marad a látogató. Úgy maradt meg ünnepélyes hangulatú, vallási pátoszt sugárzó építmény, hogy közben ízig-vérig modern, szellős, korszerű.

Nehezen szakadtam el a látványtól, de a szomszédos Nemzeti Múzeum épülete sem kevésbe meghökkentő. A hófehér félgömb, a rajta körbefutó rámpákkal mágikusan tükröződött a mellette fekvő kis dísztó vízében.

Egy csodálatos, de kissé élettelen várost ismertem meg. Még talán azzal is vitatkozni lehet, hívhatjuk-e egyáltalán városnak, hiszen sokkal inkább emlékeztet egy hatalmas egyetemi kampuszra.  Braziliavárosban többet közt utcanevek sincsenek, betűkkel és számokkal jelzik a házak pontos elhelyezkedését. A lakónegyedekbe Costa, három- és hatemeletes egyenházakat tervezett, mindössze 2-3 típusú lakással, mert eltökélt célja volt, hogy a város lakosai közt ne legyenek nagy anyagi különbségek. Meg se fordult a fejükben, hogy itt majd valódi szegények is előfordulnak, pedig a város peremén már megjelentek az első favellák. Ennek az is az oka, hogy az új főváros túlságosan sikeres lett. Az eredetileg tervezett félmillió lakos helyett ugyanis ötször annyian élnek itt, így a pedánsan megtervezett lakónegyedeket a gazdagabbak foglalták el, míg a szegény rétegek kiszorultak az ütött-kopott külvárosokba.

Míg az elmaradott környék lakóinak hatalmas áldás az új főváros a maga egyre növekvő munkalehetőségeivel, az addig Rióban dolgozó állami tisztségviselők és nagykövetségi alkalmazottak bizonyára nem szívesen költöztek el színes, vidám, tengerparti városukból.

Szokatlansága, idegensége és a kivitelezési hibák ellenére mára egyértelművé vált, hogy a főváros költöztetése mellett érvelőknek lett igazuk. Bár irtózatos pénzt és munkát tettek kiépítésébe, Brazíliaváros nagyon kedvező hatással lett az ország belsejének gazdaságára. Az addig kihasználatlan, egyre hanyatló pusztaságba visszatértek a korábban elköltözött lakók, és nemcsak a városok indultak fejlődésnek, de a mezőgazdasági termelés (különösen a szója és a gyapot) is új erőre kapott.

Míg az 1960-as alapításkor a költözés és bevándorlás nyomán 140 ezer lakossal avatták fel az új fővárost, 2010-ben már közel 2,5 millióan éltek itt, és ezzel Sao Paulo, Rio de Janeiro és Salvador után Brazíliaváros a negyedik legnépesebb brazil település lett. Sőt, ami talán még többet jelent – a 20. század végére ez a hely lett a világ legnagyobb olyan városa, amely egyáltalán nem létezett a 19. század elején. Lehet szeretni vagy nem szeretni, az azonban vitathatatlan, hogy se korábban, se azóta ilyen mértékű és ilyen haladó szellemű vadonatúj város nem született.

Hozzászólások

Nem biztos, hogy minden viking szőke volt

Nem biztos, hogy minden viking szőke volt

Úgy tűnik, nem minden viking volt skandináv, sokuknak pedig nem is világos volt a haja.

Az összecsukható ernyő története egy kis magyar faluban kezdődött

Az összecsukható ernyő története egy kis magyar faluban kezdődött

Feiszt Görgy, a szombathelyi levéltár volt igazgatóhelyettese 2007-ben egy különös csomagot kapott.

400 éves hajóroncsot találtak a Balti-tengerben

400 éves hajóroncsot találtak a Balti-tengerben

Az újkori hajó lenyűgöző állapotban konzerválódott a tenger sötét mélyén.

Egy álmot követve indult a Szigetvár elleni ostromra Szulejmán

Egy álmot követve indult a Szigetvár elleni ostromra Szulejmán

Újabb titkokról lebbentette fel a fátylat szeptemberben a Zrínyi-Szulejmán Kutatócsoport.

Legendás hadihajó roncsára bukkantak

Legendás hadihajó roncsára bukkantak

A német cirkáló Norvégiánál süllyedt el a második világháborúban.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket