Illés, Margaréta2019. július 20., szombat
Kultúra

Miként tükrözi valós világunkat egy kitalált szörny, 1954 óta?

2019.06.02.NG
National Geographic Magyarország

Godzilla legendás szörnyetegét 1954-ben filmesítették meg először, azóta 34 újabb filmalkotás került vászonra, a legújabb 2019-ben megy a mozikban.

Forrás: Wikipedia

Nem nagyon van olyan téma, amelynek ennyi folytatását készítették volna el, ilyen hosszú időt átívelve. Az emberiséget ilyen hűen kísérő témának pedig mindig van valamilyen aktualitása, amely tükrözi a valóságot, így társadalmi képként is értelmezhető.

Az első Godzilla filmet akkor készítették, amikor az amerikai atomkísérletek sorozatában, 1954. március 1-jén a Bikini-atollnál minden korábbinál erősebb fegyvert teszteltek: a Castle Bravo kódnevű hidrogénbombát.

A Castle Bravo hidrogénbomba terjedő felhője
Forrás: Wikipedia

A bomba a várt 4-6 megatonnásnál többször erősebb, 15 megatonnás volt, s a robbantást követően sok száz kilométeres körzetben kihulló radioaktív részecskék miatt egy japán halászhajó legénysége sugárbetegséget kapott, s a tonhalak is radioaktivitást hordoztak – ezek a japán piacra is bekerültek. Teljesen érthető módon emiatt a japánok a civil lakosság elleni támadásként értelmezték a kísérletet, s kiterjedt tiltakozások voltak a távol-keleti szigetországban az amerikai atomfegyverek ellen. Ebben a légkörben került a mozikba 1954 októberében a Godzilla első filmje.

Az 1954-es Godzilla
Forrás: Profimedia, Film Stills

Godzilla nevét a japán gorilla és bálna szavak egybevarrásával alkották meg, a szörny az amerikai atomtesztek miatti radioaktív sugárzás hatására született meg, áldozata és megtestesítője is e fegyvereknek. A tesztek tönkre tették a lény mélytengeri élőhelyét, s ő bosszúból az emberek ellen fordul. A filmben az éjszakai Tokiót leromboló szörny pusztítása és az 1945 tavaszán és nyarán át tartó amerikai szőnyegbombázások, majd a két szörnyű atomtámadás közti párhuzamot nem lehet nem észrevenni. Bár az 1950-es években számtalan szörnyet alkottak a filmkészítők, valamiért Godzilla volt képes csak fennmaradni, s újra meg újra megihletni a művészeket.
William Tsutsui amerikai kultúrtörténész szerint ez annak köszönhető, hogy Godzilla az ember tetteit képviseli, az eredeti atomfegyver-ellenesség megtestesítőjéből az emberiség oktalanságát és a természeti környezet pusztítását szimbolizáló szörny lett. Mind a legelső, mind a most futó filmben Godzilla létezéséért az emberiséget teszik felelőssé a filmbéli szakértők.

Szőnyegbombázás Tokióban. Egyetlen éjszaka, 1945 március 9-10-én legalább 100 000 civil halálos áldozata volt a bombázásoknak.
Forrás: Wikipedia

Susan Sontag 1965-ös híres esszéjében, A pusztulás képei (The imagination of Disaster ) című apokaliptikus- és tudományos-fantasztikus filmekről készült elemzésében arra jutott, hogy Godzilla létezését az embernek a katasztrófa borzongató látványa iránti vágya tette lehetővé, s ezt a vágyat a már átélt, s az elképzelt szörnyűségek mértéke határozza meg. A katasztrófafilmek iránti emberi igények változatlanok, azonban Godzilla mégsem az: az emberiség egészének növekvő aggodalmaival egyenes arányban nő ő maga is.

Godzilla a 2014-ben készült filmben
Forrás: Profimedia, Film Stills

Akár a geopolitikai instabilitás, a terrorfenyegetettség, vagy a másságtól való félelem miatt, de számos demokráciában törnek előre populista-nacionalista eszmék, megerősítik a határokat, s alapvetően növekszik a katonai jelenlét világszerte. 2003-ban a Pentagon egy jelentésében azt vetítette előre, hogy a klímaváltozás miatti élelmiszer- és ivóvízhiány fokozódó migrációs kényszert, s ezzel növekvő feszültségeket és gyarapodó nemzetközi konfliktusokat eredményez majd. A klímaváltozás szelleme, mint „minden biztonsági problémánk eredője” azóta is felettünk lebeg. Az USA Védelmi Minisztériuma azóta is úgy tartja, hogy a klímaváltozás felgyorsítja az instabilitást és megsokszorozza a fenyegetettséget.

Miként fejlődött Godzilla alakja, vagyis milyen a szörny evolúciós háttere? A filmrajongók megszámlálhatatlan formában tárgyalták már e kérdéskört. Godzilla egy ceratoszaurusz-jellegű lény, amelynek sikerült túlélnie a rokonai évmilliókkal ezelőtti pusztulását, élő kövület, vagy Lázár-faj, amelyről azt hittük, hogy már rég kihalt, ám kiderült, hogy mégsem. Amennyiben ezt elfogadjuk, Godzilla gyakorlatilag évmilliók alatt nem változott semmit, ám a filmtörténeti évtizedek során mégis újabb és újabb testet kapott, továbbfejlődött. Mérete 1954 óta megduplázódott, ez pedig sokkal nagyobb gyarapodás, mint a valós ceratoszauruszoknál volt, így feltételezhető, hogy természetes szelekciós nyomás hatására nőtt meg. Ha az állatoknál ismert szelekciós nyomás hatásait vesszük alapul, a számítások szerint Godzilla 30-szor erősebb nyomásnak volt kitéve, mint a természetben előforduló átlag élőlények. Természetesen Godzilla fiktív lény, s a piaci kívánalmak hatására nőtt a mérete, de az összefüggések igencsak elgondolkodtatóak.

Érdekes elgondolás, hogy amennyiben az USA hadászati-védelmi kiadásainak növekedését az emberiség kollektív aggodalmaival (a valós vagy vélt veszélyektől való félelmével, amely a politikai aktivitásban tökéletesen tükröződik) párhuzamosítjuk, ez nagyon erős kapcsolatot mutat a filmekben látható Godzilla méretének növekedésével!

Godzilla mérete 1954-1991 közt megduplázódott, ezt az időszakot a hidegháború feszültségei és a Perzsa-öböl térségének geopolitikai instabilitása jellemezték. 1999-2003 közt összezsugorodott, ezekben az években viszonylagos nyugalom uralta a világot, majd ismét megnőtt, a globálisan egyre növekvő problémákkal párhuzamosan.
Forrás: Science / N. Cary

Sontag az esszéjében azt írta, hogy egy kellően nagy katasztrófa összekovácsolja az embereket, mivel az emberiséget csupán összefogással lehet megmenteni. Godzilla legyőzhetetlennek tűnő szörnye is rávezeti a filmekben az emberiséget arra, hogy együttműködéssel tudják csak lebírni. A szörny több mint metafora, valójában a jelenkorunk problémáit megcélzó tanmesének lehet tekintenünk.

Most érkezett el az idő az összefogásra, országhatárokon, hatalmi rendszereken, pártérdekeken túllépve, ez az egyetlen esélyünk, hogy megelőzzük a jelenkorunkban a puszta létezésünkre leselkedő végzetet.

A Science-ben megjelent elemzést Nathaniel J. Dominy antropológus-evolúcióbiológus, és Ryan Calsbeek ökológus írták.

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt

Hozzászólások

A japán kultúra hazánkban, a 19. század fordulóján

A japán kultúra hazánkban, a 19. század fordulóján

A magyar-japán kapcsolat 150 éves történetéből mutatunk be néhány érdekességet.

Hogyan népesült be a Japán szigetvilág 30 ezer éve?

Hogyan népesült be a Japán szigetvilág 30 ezer éve?

Japán szigetvilágát legalább 30 ezer éve lakták be az emberek, a hogyan azonban kérdés, ezért korabeli technikát imitálva mai emberek megismételték a feltételezett egykori utat.

Hajdani uralkodó eredeti sírhelyét találhatták meg Pécsett

Hajdani uralkodó eredeti sírhelyét találhatták meg Pécsett

Minden valószínűség szerint előkerült Orseolo Péter király eredeti sírhelye a pécsi székesegyház altemplomában az elmúlt hónapokban zajló régészeti feltárás során.

Újabb épületmaradványok kerültek elő Szigetvárnál

Újabb épületmaradványok kerültek elő Szigetvárnál

Újabb épület nyomaira bukkantak a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumának régészeti feltárása során.

Sorra tűnnek el a világháborús roncsok Délkelet-Ázsiában

Sorra tűnnek el a világháborús roncsok Délkelet-Ázsiában

Indonézia, Malajzia és Szingapúr körül több mint száz második világháborús hajó és tengeralattjáró roncsa nyugszik.

National Geographic 2019. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket