Miklós, Csinszka, Gyopár, Gyopárka2019. december 06., péntek
Kultúra

A japán kultúra hazánkban, a 19. század fordulóján

2019.07.18.NG
National Geographic Magyarország

A magyar-japán kapcsolat 150 éves történetéből mutatunk be néhány érdekességet. Dénes Mirjamot, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Japán gyűjteményének kurátorát kértem fel kalauzoljon a két kultúra közös múltjában a japán műtárgyak segítségével.

A fametszet Utagawa Kunisada műve, Csók István hagyatékából került a múzeumba.
Forrás: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

Kiindulási dátumnak 1869-et határoztuk meg: az Osztrák Magyar Monarchia megkötötte Japánnal a barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződést. Nagy esemény ez, hiszen a távol-keleti ország több száz évig teljesen elzárva működött. Mucuhito, a trónörökös, a zűrös kül- és belpolitikai helyzetet kihasználva megerősítette hatalmát, a sógun uralma pedig leáldozott. 1868-tól császárságával és reformjaival új korszak kezdődött, mely a „Meidzsi” (jelentése: felvilágosult kormányzás) nevet kapta. Japán fokozatosan bekapcsolódott a világkereskedelembe, jöttek-mentek a megrakott nyugati hajók, és Európát valósággal elárasztották az ország kincseivel, művészeti és kézműves termékeivel. A nyugati világ egyre kíváncsibbá és mohóbbá vált az addig rejtett keleti világ iránt.

A fametszet Utamaro munkája, Kozma Lajos építész hagyatékából került a múzeumba.
Forrás: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

Japán először 1873-ban a bécsi világkiállításon mutatkozhatott be önálló államként a nemzetközi porondon. A részvételnek nagy sajtóvisszhangja volt, és a Monarchia területén is sokan kezdtek érdeklődni e távoli ország iránt. Természetesen Japán felkészült a debütálásra, és grandiózus bemutatóval érkezett az eseményre. Megépítette a kiállítás helyszínén Európa első japánkertjét: profi kertészek a tradicionális elvek szerint készítettek el, egzotikus ázsiai növényeket, tipikus kertépítményeket, sziklákat szállítottak 15 ezer kilométernyi hajóút távolságból. A japánoknál azóta is divat diplomáciai események alkalmából kertet ajándékozni. Magyarországon az első japán kertet 1928-ban Varga Márton tervezte meg és készítette el a hagyományos iskola szerint, amelyet a japán császári család tagjai meglátogattak, sőt elismerésük jeléül növényeket adományoztak.

19. századi Satsuma jellegű váza, a bugaku nevű tánc kellékeivel és őszi juharlevelekkel díszítve.
Forrás: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
1875 és 1881 között készült Satsuma jellegű tálka, melyen kívül virágok, belül lepkék láthatók.
Forrás: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

A globális közlekedés fejlődésével felélénkült az utazókedv is a két ország között, az 1880-as évektől már havonta indult menetrend szerinti hajójárat Triesztből a Távol-Keletre, amely magánutazókat is elszállított akár Yokohamába vagy Kobéba. Minden bátor vállalkozó, aki eljutott a világ túlsó végébe, értékes szuvenírekkel tért haza. Japánban hamar rájöttek, milyenek az európai igények, iparág épült ki nyugati ízlésű porcelán használati és dísztárgyak előállítása. A japán autentikus kerámia egyszerű és letisztult, melynek főleg funkcionalitása határozta meg kinézetét, Európában pedig a Szacuma-típus iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés. Ezek gazdagon díszített, sokszínmázas, aranyozott edények. A megnövekedett igényt a Zsolnay porcelángyár is kihasználta, piacra dobta keleties mintázatú saját termékeit. Dénes Mirjam ugyanakkor arra is felhívta figyelmemet, hogy „a Zsolnay családnak sosem volt célja, hogy a kerámiái eredeti japánnak tűnjön. Felismerték az újfajta szépségeszményt egy japán tárgyban, hogy milyen szép a máza, vagy az aszimmetrikus mintát rajta. Kiragadott egy jellegzetes vonást, és azt alkalmazta.”

Írószertartó doboz (japánul: suzuribako) a sumai tengerpart ábrázolásával és a Genji monogatari 12. fejezetének címermotívumával. Japán, 19. század közepe. Fa, lakk (maki-e), ezüst.
Forrás: Hopp Ferenc gyűjteményéből. Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
Lakktálca lótuszostó-motívummal. Japán, 1850-1869 között. Fa, lakk (maki-e), elefántcsont és gyöngyház berakás. Xántus János, majd Hopp Ferenc gyűjteményéből.
Forrás: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

Japánból nagy mennyiségben érkeztek míves lakktárgyak, fésűk, tálcák vagy dobozkák is. A távol-keleti országban a fából készült egyszerű használati tárgyakat a lakkszömörce nevű fa lakkjával vonták be elsősorban konzerválási, és később dekorációs céllal: a száradó lakkrétegbe arany-, ezüstporral, gyöngyházzal formáltak képet, vagy mintát. Ezt a technikát jelzi a műfaj neve is: maki-e, azaz  „felszórt kép”.

Dénes Mirjam mesélt a századfordulós budapesti újságokban előforduló, japán tárgyakról szóló hirdetésekről: karácsonyi időszakra berendeltek több ezer lakktálcát, és ajánlották Budapest polgárainak különleges ajándékként. „Japán nagyon divatos volt, a múzeumokban is megjelentek a műtárgyak, felismerték, hogy milyen zseniálisak például a képek kompozíciójának tekintetében. A modern élet egyik szimbóluma, státuszszimbólum lett a japán művészet „értése”, értékelése, és a japán tárgyak birtoklása. Valami ilyesmi: „Van neked valamid, ami japán? Akkor te egy friss gondolkodású és finom ízlésű ember vagy” – magyarázta a kurátor a korabeli gondolkodást. E tárgyak közül számos darab fellelhető ma is a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban. A köz- és magángyűjtemények ereklyéinek nagy része itt kötött ki végül, ennek köszönheti a múzeum gazdag gyűjteményét. Névadója, Hopp Ferenc, globetrotterként, azaz világjáróként sosem jött haza üres kézzel utazásairól. A Vörösmarty téren működő optikai üzlete lehetővé tette, hogy többször nekiinduljon Ázsiának, végrendeletével pedig megalapozta a múzeumot, ennek idén 100 éve.

A japán művészeti formavilág új inspirációkat adott a képzőművészetnek, hódított a japonizmusnak nevezett irányzat, inspirálta nemcsak a nyugati, hanem a magyar művészvilágot is. Sokan japán műtárgyak gyűjtőjévé váltak, és a festményeken megjelentek a keleti tájak, témák, formák, kompozíciók.  Ez a hatás később, a hétköznapi élet más területein is jelentkezett: divatban, közízlésben, esztétikai szemléletmódban.

Japán divat 1905-ből.
Forrás: Fortepan

A 19. század végétől sok színházi darabban (A mikádó, Gésák, vagy a Pillangókisasszony) mutatták be  a Távol-Kelet izgalmas világát, a magyar színésznők gésák különleges (bár gyakran európaiasan szabott) öltözetben parádéztak országszerte a színpadon. Szadajakko, a gésából lett első japán primadonna, társulatával turnézott az Osztrák Magyar Monarchiában is. A nők kedvet kaptak a távol-keleti hagyományos női ruha, a kimonó viselésére. Ahogy az Auróra újság kritikusan megírta: „Minden  >>jobb>>  polgári asszony kimonót csináltatott a slafrokkjából” (házi köntös). Ráadásul ez felszabadította őket a fűző viselésétől legalább az otthon töltött idő alatt.

A japán viselet eredeti anyagát adó selymet, és annak gyártási módját már ismerték Európában is. A Magyar Királyságban Mária Terézia támogatta a magyar asszonyokat az otthoni selyemhernyó tenyésztésében. A 19. század közepén azonban kitört a pébrine járvány, és ezért kontinens selyemgyártásának megmentése érdekében új, egészséges hernyópetékre volt szükség, amelyeket Kínából és Japánból importáltak. A visszaesett európai termelés és a nagy piaci igény közötti hiátust import selyemmel töltötték be. Az újonnan érkezett mintákból a magyar textilgyárakban is megtanultak minőségi anyagot szőni, festeni, mintával dekorálni. Dénes Mirjam megmutatta a múzeumi gyűjteményben megtalálható kb. 30 db stencil egyikét, amelyet eredetileg a Goldberger textilgyárban használhattak textilfestésre. A japánul katagaminak nevezett stencilt eperfakéregből készült papíron vágják ki. A textilre fektetve, és festékkel átkenve ott marad a negatív lenyomata. Képzeljük csak el, hogy Magyarországon japán selyemhernyó selyméből japán stencilekkel készítenek magyar selymet! A távol-keleti ország viszont Európából hozta be a szintetikus festékanyagokat, mert könnyebb, és olcsóbb volt vele dolgozni, mint a természetes pigmentekkel.

Vajon Japán divatossága és a japonizmus hatása máig érezhető Magyarországon? Dénes Mirjam szerint új és új hullámokban tör fel az izgalmas kultúra iránti érdeklődés. Az 1964-es tokiói olimpia után a robotika és tech-boom formájában (bár ez csak korlátozottan jelentkezett a keleti blokkban), a 80-as és 90-es években a japán küzdősportok virágkorával, majd a manga, az anime és a gaming máig tartó hódításával lehet jellemezni Nyugat, s benne a magyarok általános, japán kultúra iránti vonzalmát. Vannak, akik a távol-keleti, lecsendesedő életvezetésért nyúlnak szívesen a mai felgyorsult világban, vannak, akik a minimál dizájnért rajonganak.

Kétségtelen, hogy a magyarok közül sokan százötven éve érdeklődnek a távoli kelet iránt. Manapság sokszor feltett, s nem eldöntött kérdés, hogy lehet-e és kell-e a japonizmust időkorlátok és művészeti keretek közé zárni. A kurátor így zárta beszélgetésünket: „Japán, a világ túlsó csücske, mindig izgalmas marad.”

Írta: Ádám Eszter

Hozzászólások

Viking hajósírt azonosítottak egy farmon

Viking hajósírt azonosítottak egy farmon

A nyughely megtalálásában a szerncse is közrejátszott.

Világörökség a világűrből

Világörökség a világűrből

A rejtélyes japán uralkodói sírok 2019 nyarán kerültek fel a Világörökség listájára.

Fedezze fel a természet kincseit egy csésze kávéban!

Fedezze fel a természet kincseit egy csésze kávéban!

A legújabb Davidoff Café Limited Editionben a természet lenyűgöző csodáit fedezheti fel.

Az ártalomcsökkentés mindannyiunk érdeke

Az ártalomcsökkentés mindannyiunk érdeke

Köztudott, hogy a cigarettázás káros az egészségre.

Ókori nekropoliszra bukkantak Szicílián

Ókori nekropoliszra bukkantak Szicílián

Gela városában, egy építkezés során a munkások ókori temető nyomait fedezték fel.

National Geographic 2019. decemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket