Ottó2020. július 02., csütörtök
Kultúra

14 ezer éves kenyérmorzsákra bukkantak Jordániában

National Geographic Magyarország

A jordániai sivatag egy régészeti lelőhelyén a siettében távozó, egykori emberek még az ételüket is a tűzrakón hagyták. A régészeti feltárás a kenyér eredetéhez ad értékes adatokat.

Ebben a 14 ezer éves tűzhelyben sült az egykori kenyér.
Forrás: PNAS

A Natúf-kultúrához tartozó egykori emberek még vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, de már fogyasztottak gabonaféléket és más, később kultúrnövénnyé vált terményeket (pl. csicseriborsó) is, ám nincsenek régészeti bizonyítékok arra, hogy ők termesztették volna ezeket. A jordániai, Shubayqa-1 jelű lelőhelyen, két egykori tűzrakó földbe süllyesztett kövei közt talált elszenesedett ételmaradványokat vizsgált meg egy dán-angol kutatócsoport, s a vizsgálataik eredményéről a PNAS tudományos folyóiratban számoltak be. A lelőhely a Natúf-kultúra egyik legkorábbi helye, kb. 14,6-11,6 ezer évvel ezelőtt használták elődeink.

Bár a kenyér „feltalálását” a mezőgazdálkodáshoz kötik, mivel a kenyérmaradványokat eddig csak háziasított növényekből, földművelést folytató társadalmakból ismerjük, a jordániai leletek azonban átírhatják a kenyér történetét. Kenyérnek lehet nevezni azokat az ételféleségeket, amelyet valamilyen növény, leginkább gabonaféle őrleményéből, víz hozzáadásával készítenek, majd megsütnek. Ez a feldolgozási folyamat jellegzetes nyomot hagy, amelyeket a maradványok szerkezeti és kémiai tulajdonságai alapján ellenőrizni lehet.

A mikroszkóp alatt így fest a 14 ezer éves kenyér néhány morzsája.
Forrás: PNAS

A tűzrakó kb. 1 méter átmérőjű, lapos bazaltkövekből készült, a megtalált, elszenesedett maradványok kormeghatározása alapján 14,4-14,2 ezer éve sütöttek rajtuk. Összesen 65 ezer darab mikroszkopikus növényi maradványt tártak fel, ezek 95 fajba tartoznak, a leggyakoribb (50 ezer darab) egy kákaféle (Bolboschoenus glaucus, magyarul vörös zsióka) gumójából származik. Ezek mellett voltak keresztesvirágúak, görögszéna, csüdfű (ez a kettő a hüvelyesekhez tartozik), illetve a vad alakorbúza, vad árpa és vad zab maradványait is megtalálták. Elszenesedett ételmaradványok, összesen 642 darab, 2milliméternél nagyobb morzsáit is feltárták.  Ez utóbbiak voltak a legizgalmasabbak.

A morzsák egy részének hólyagos felépítése a kenyérre jellemző volt, mind a hólyagok alakja, mind azok méreteinek aránya alapján. A nyers kenyértésztában lévő apró (tizedmilliméteres, vagy kisebb) hólyagok a sülés során megnőnek, s egyesülnek is egymással, így jön létre a jellegzetes szerkezet, amelyből felismerhető, hogy átesett hőkezelésen az adott anyag.

Mikroszkópos vizsgálatokkal a morzsák szerkezetét ellenőrizték, s ez alapján 24 db, kenyér jellegű maradvány részletes elemzését végezték el a továbbiakban. Hat esetében az alapanyag keményítőjét is megvizsgálták. Az összetételükben alakorbúza, zab, rozs adta a minták felét, ezen kívül köles is volt bennük. További összetevő volt a vörös zsióka is, amelyről tudjuk, hogy a későbbi korokban búzával keverten használták az őrleményét a kenyerekhez.

A kenyérmaradványok arányából úgy vélik a kutatók, hogy a korabeli pék még nem főállásban űzhette a mesterségét, a kenyér inkább csak időszakosan került a jórészt apróbb magvakból, gyümölcsökből és diófélékből álló növényi élelmiszereik közé a Natúf-kultúra e korai időszakában. A zsióka gumójának felhasználása, a kenyérhez használt őrleményben, azt is jelzi, hogy nemcsak a gabonafélékből készültekre érdemes koncentrálni a kenyér történetét kutató régészeknek.

Hozzászólások

Örök szerelmem, titokzatos India

Örök szerelmem, titokzatos India

„A tettnélküliséghez sem juthat el senki, míg nem járta a cselekvés útját.”

Őslakosokhoz köthető lelőhelyet robbantottak fel Ausztráliában

Őslakosokhoz köthető lelőhelyet robbantottak fel Ausztráliában

Az őslakosok által használt barlangokat egy bányászati cég semmisítette meg.

Az őskori ember tápláléka volt a gyík és a kígyó

Az őskori ember tápláléka volt a gyík és a kígyó

Izraeli leletek révén először sikerült bizonyítani, hogy Levante ősi lakói hüllőket is fogyasztottak.

Szennyezett víz okozhatta a maja metropolisz elnéptelenedését

Szennyezett víz okozhatta a maja metropolisz elnéptelenedését

Tikal a maja civilizáció egyik legpompásabb városa volt, a 9. századra, ezeréves tündöklése után azonban hirtelen összeomlott.

DNS-vizsgálat mutatott rá, ki is feküdt az ókori sírban

DNS-vizsgálat mutatott rá, ki is feküdt az ókori sírban

A nyughelyet az 1980-as évek végén fedezték fel Dél-Oroszországban.

National Geographic 2020. júniusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket