Jusztina, Kozma, Damján2020. szeptember 26., szombat
Kultúra

A középkori Pest a mai városban

2019.10.07.NG
National Geographic Magyarország

„8 éves koromban el sem tudtam képzelni a körúti villamoson utazva, hogy a Kálvin téri foghíjtelek tűzfalán milyen középkori városfalat, várkaput jelenítettek meg.” Így emlékszik vissza Zádor Judit régész, aki ásatásaival sok részletet tárt fel a középkori Pest múltjából. Együtt próbáltuk megfejteni a mára nagy részben föld alá került város titkait.

A régi városfal Kecskeméti kapujának rajza a tűzfalon a Kálvin téren, 1953-ban.
Forrás: Fortepan

Pest a 11-12 századtól már virágzó település volt, köszönhette ezt a jó fekvésének. Itt lehetett a réven átjutni a Dunán, valamint az ország különböző részeiről itt futottak össze a nagy utak. Az 1241-42-es, első tatárjárás Pestet is elérte. Az átkelőn már elmenekülni nem tudók a Szent Antal kőből épült domonkos kolostorban bújtak meg, amelyet a tatárok rájuk gyújtottak, majd az egész várost felégették. A rendház pontos helyét nem ismerjük, a mai Vásárcsarnok környékén állhatott. Kevesen tudják azonban, hogy a követek hírét hozták egy újabb támadásnak. Erre már felkészült a város, IV. Béla király áthelyezte a lakosságot a budai várhegyre, amely azelőtt nem volt lakott terület. Sőt, Pest szabad király városi jogait is átadták az újonnan alapított településnek. A mongol seregek második alkalommal 1281-ben érkeztek meg, de már nem vették be a várost. Így Pest a török időkig szabadon fejlődhetett, azért küzdött, hogy régi jogait Budától visszanyerje, és ne a várhegyi központ kis külvárosaként kezeljék.

Zádor Judit a Budapesti Történeti Múzeum régészeként hosszú éveken át kutatta a középkori Pest nyomait. A pesti városfal – séta az egykori védelmi rendszer látható és rejtett részei mentén címmel tart városi sétát, ahol bővebben mesél az ásatásairól, a várfal történetéről, és megleshetünk pár épen maradt falrészletet a házak udvaraiban.

Eredményre Zsigmond király (1387-1437) uralkodása idején jutottak, akinek gyakran ürült ki a kincstára, és pénzt kért a budai polgároktól. Ők visszautasították, míg a pestiek hajlandóak voltak kisegíteni, ha cserébe visszaadja a szabad bíróválasztás jogát. Mátyás idejére már újra elnyerték szabad királyi városi címüket, ekkor épült a szóban forgó városfal. Zádor Judit felhívta a figyelmemet: „arról, hogy pontosan mikor, ki és miért pont itt építette semmi forrásunk nincs. Ha lett is volna erről iratanyag, a török időkben teljesen megsemmisült.” Az írásos beszámolókból annyit tudunk, hogy 1444-ben még bizonyosan nem állt. Aeneas Sylvius Piccolomini, későbbi II. Pius pápa, megírta Európa című írásában, hogy Pest „sem fallal nincsen megerősítve, sem pompás házakkal beépítve; falu képét mutatja”.
1471-ben viszont a város ostromlására érkező Kázmér lengyel hercegnek vissza kellett fordulnia, mert várfallal találta szembe magát, és nem hoztak magukkal ostromszerszámot. Ahogy Zádor Judit is fogalmazott, bizton kimondhatjuk, hogy a várost körülvevő védőfalnak a 15. század második felében kellett elkészülnie.

A 8,5 méter magas és 2 méter széles erődítményhez szabályosan faragott, tört köves mészkövet használtak. A Bástya utcai szakaszát feltáró régész így írja le az építményt: „Tetejét párták tagolták, amelyek között befelé szűkülő lőrések húzódtak. A fal belső síkján gyilokjáró folyosó futott körbe, úgy hogy a védőket mindenütt legalább derékig, a párták pedig teljesen eltakarták.” Azt is tudjuk, hogy kívül, de ami még érdekesebb, belül is vizes árok vette körül. A belső árkon túl rézsűt húztak fel, hogy onnan is tudják védeni a várost, ha valaki már a falra feljutott volna, le tudták lőni. A várfalat többször megerősítették a mohácsi vészt követő trónviszály során. Az ország központja és fővárosa ugyan Buda volt, de annak elfoglalásához Pestet, mint elővédet kellett bevenni először. 1526-ban Szapolyai János került a magyar trónra és Budán székelt, de ugyanebben az évben I. Ferdinándot is királlyá választották, majd elkezdődött a csatározás az ország vezetéséért. Ferdinánd először 1530-ban vonult Buda ellen, de sem Pestet, sem a királyi székhelyet nem sikerült bevennie. Szapolyai látta, hogy a síksági városnak milyen stratégiai szerepe van, ezért bolognai mesterekkel vastagíttatta meg a falat. Ferdinánd második próbálkozásra már elfoglalta Pestet, sőt modernizálta a védő erődítményt, amelyre a hadászati technika fejlődésével, az ágyú és tűzfegyverek megjelenésével, szükség is volt. 

Hallart, Ludwig Nikolaus von (1659-1727) – Wening, Michael (1645-1718) Buda ostroma a pesti síkság felől, lovasrohammal Pest ellen, 1684. Papír, rézkarc és rézmetszet,
Forrás: Budapest Történeti Múzeum

M. Wening és N: Hallart 1684-ben készült metszetének köszönhetően ismerünk részleteket a várfal kinézetéről, felosztásáról. Egyenes szakaszait egy-egy torony védte. Ezen kívül már a korai időkben 3 kaput nyitottak rajta: Hatvani, Kecskeméti és Váci kaput. A Duna felől pedig nagy vízi rondellákkal védték a falat mindkét végén. A 17. századtól még egy negyedik, ideiglenes kaput is építettek a déli részhez, Vizi vagy Újkapu néven. Az északi nagy rondellát „párták tagolták, alul pedig az északi ágyúállásokban folyamatosan tüzelhettek a folyó felé” – mutatja be kerek alakú bástya szerepét Zádor Judit, ezek védték a Duna felől Pestet. A nagy hadászati fejlesztéseket már a törökök végezték el, ugyanis 1541-ben a török harc nélkül, csellel foglalta el Budát és Pestet. Itt kezdődött a város török korszaka.

A következő ostrom csak 1602-ben indult Pest ellen, ekkor az egyesített seregek visszafoglalták két évre a várost, azzal a céllal, hogy Budát is beveszik innen. A törökök a szemközti oldalról ágyúzták a síksági települést, majd mikor a keresztény csapatok felhagytak tervükkel, és kivonultak a városból, mindent felégettek maguk mögött. Ide költözött vissza a török helyőrség további 80 békés évre. De milyen is lehetett itt az élet? Erről Zádor Judit: Régészeti adatok a török kori Pestről című tanulmányában olvashatunk. A középkori utcákat szépen lassan török nevű mahallékká, azaz körzetekké nevezték át, de némelyeknek megmaradt a magyar neve, például Hatvani utca (mai Kossuth Lajos utca) Hatvani mahallé maradt. A révet és a kapukat összekötő főbb utcák tehát megmaradtak, megvannak ma is. Az utcakép szintén megváltozott, a keresztény templomokat mecsetekké alakították, eltűntek a gótikus és reneszánsz lakóházak és paloták. Felmerül a kérdés, hogy kik lakták a várost. „Az 1547-es összeírás szerint a városban lakó polgárcsaládok száma nem érte el még a kétszázat sem, ugyanakkor a 17. századra a polgárság létszáma jelentősen megnőtt. Ekkor Pest lakosságának nagy részét mintegy 500-600 mohamedán és 200 rác katona család alkotta. Rajtuk kívül néhány mohamedán és zsidó kereskedő, továbbá keresztény magyar élt itt. Ezzel szemben a török helyőrség létszáma a 16. század közepére emelkedett meg jelentősen (1400-1700 fő), ugyanakkor a békésebb 17. század első felére a harmadára csökkent”- írja Zádor Judit.

Hallart, Ludwig Nikolaus von (1659-1727) – Wening, Michael (1645-1718) Ostromkép a Gellérthegy felől, 1684. Papír, rézkarc és rézmetszet.
Forrás: Budapest Történeti Múzeum

A Pestet és Budát visszafoglaló 1686-os nagy ostrom után a várfalnak még egyszer akadt hadászati feladata, mégpedig a Rákóczi-szabadságharc idején védte a labanc várost. Igaz, a kurucok nem jöttek el idáig háborúzni. Ezután a fal jelentősége egyre csökkent, és gátjává vált Pest fejlődésének. Mégis a 18. század végéig szigorúan óvták annak sértetlenségét. Erre egy jó példa az Invalidus Palota építése, amely azért nem készülhetett el eredeti hatalmas méretében, mert ahhoz meg kellett volna bontani a falat, amelyet a város vezetősége nem engedélyezett. Az építményt egy hatalmas épületegyüttesnek tervezték, ahova a rokkant katonákat és családjaikat költöztették. Város volt a városban, saját kápolnával, postával, mészárszékkel. Ma a Főpolgármesteri Hivatal otthona a Városháza utcában.

1787 és 89 között viszont már zöld utat kapott az északi dunai nagyrondella és a Váci kapu eltüntetése, 1794-ben a Kecskeméti és 1808-ban a Hatvani a kapu is erre a sorsa a jutott. A város fejlesztéséért megalakuló Szépítő Bizottmány pedig nem kímélte a városfalat, sőt célul tűzte ki annak lebontását. A rohamosan növekvő lakosságnak több emeletes bérházakat kezdtek építeni, a földszintes kertes házak szép lassan eltűntek a belvárosból. Szerencsére a városfal nyomai ma is megtalálhatók, sőt egy bemutató terem is létezik a Királyi Pál utca 13/b-ben. A Bástya utcához elzarándokolva pedig végig követhetjük a szemközti bérház tűzfalában végighúzódó párták és lőrések vonalát. A Kálvin téri foghíjtelket ugyan beépítették már, de érdemes nyitott szemmel járni a régi város déli vidékén, mert a Múzeum körút mentén rejtőznek még nyomai udvarokban, házfalakban a nyüzsgő középkori Pestnek, amelyeket gyakran az érintett épületek utcafrontjain elhelyezett márványtáblák jeleznek.

Írta: Ádám Eszter

 

Hozzászólások

A vártnál ősibb találmány a rozsdamentes acél

A vártnál ősibb találmány a rozsdamentes acél

A modern rozsdamentes acél készítésének technológiáját a 19. század elején dolgozták ki, úgy tűnik azonban, hogy a távolabbi múltban is ismertek hasonló ötvözetet.

15 évvel az indiai-óceáni földrengés és szökőár katasztrófája után

15 évvel az indiai-óceáni földrengés és szökőár katasztrófája után

2004. december 26-án a Richter skála szerinti 9,1-9,3 erősségű földrengés rázta meg Szumátra északnyugati partját.

Rekonstrukció igazolja, hogy pontos portré született az ókori fiúról

Rekonstrukció igazolja, hogy pontos portré született az ókori fiúról

Az 1-3. századi Egyiptomban gyakran készítettek portrét az elhunytakról.

Több mint egy tucat jó állapotú szarkofágot találtak Egyiptomban

Több mint egy tucat jó állapotú szarkofágot találtak Egyiptomban

A 14 érintetlen koporsó 2500 éve várhat a felfedezésre Szakkara nekropoliszában.

120 ezer éves emberi lábnyomokat találtak

120 ezer éves emberi lábnyomokat találtak

Homo sapiensek egy kis csoportja haladt el egy tó partján, a mai Szaúd-Arábia területén.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket