Mihály, Gábor, Rafael Mirabella2020. szeptember 29., kedd
Kultúra

Hvar világöröksége: a 2400 éves mezőgazdaság és az apácák agávé csipkéje

2019.11.01.Balogh Boglárka
National Geographic Magyarország

Horvátország turistaparadicsomában, ezen a nem mindennapi szigeten, a hegyek és az Adriai-tenger között élők immár 2400 év óta ugyanazon szezonális ritmus szerint élnek.

A csipkék egyedi kialakításúak
Forrás: Balogh Boglárka

Hvar völgyeit járva egy elhagyatott templom kertjéből figyeltem, ahogy a nap felkelni készült, a tenger felett húzta rózsaszín fátylát. Édes szőlőillat szállt minden ház felől, s bár a szüret még csak ottjártamkor kezdődött, a hordók és teknők már ki voltak készítve. A helyiek, ahogy ősapáik is tették, októberben arra készülnek, hogy Stari Grad termékeny síkságáról betakarítsák az olívabogyót és a szőlőt. Asszonyok mennek el templomkert előtt, a metszéshez ollókat és fonott kosarakat cipelnek a hegyre.  A férfiak is feltűnnek, a nap első sugarainál az olajligetekre sietnek, lerázzák a termést, és hamarosan nekilátnak, hogy elkészítsék azt az aranyszínű zamatos olajat, ami Dalmácia-szerte kapható.

Hvar egyik csodálatos öble
Forrás: Balogh Boglárka

A Splittől mintegy kétórás kompútra fekvő szigetet legtöbben türkizkék öblei miatt keresik fel, de az, aki ősszel érkezik ide, egy teljesen más arcát ismerheti meg a helynek.

A tenger felé futó szőlőligetek
Forrás: Balogh Boglárka
Kétezer éves olajligetek
Forrás: Balogh Boglárka

Jelentős változás áll be ilyenkor az itteniek életében, az utolsó turisták is elmentek, a német terepjárókat és olasz lakókocsikat helyi rendszámok váltják fel, a családok telepakolt furgonokkal kanyarognak a mezőkről hazafelé. Bár a szigeten működik szövetkezet és egy maroknyi, nemzetközi hírnévvel rendelkező helyi termelő, a borkészítés nagy részét a mai napig magántulajdonban lévő parcellákon végzik.

A Stari Grad-síkság az UNESCO világörökség része.
Forrás: Balogh Boglárka
Ősi kőfalakkal elválasztott parcellák
Forrás: Balogh Boglárka

Az alattam elterülő Stari Grad-síkság szőlő- és olajfaligetekkel, levendula- és rozmaringmezőkkel tarkított 1376 hektáros  terület, amit még a Kr. e. 4. században ide érkező jón görögök osztottak fel 75 parcellára. A téglalap alakú földrészeket aztán a gazdák száraz kőfallal választották el egymástól, arra is ügyeltek, hogy kialakításuk során az esővizet összegyűjtő csatornarendszert, ciszternákat és földművesek részére kisebb kunyhókat is építsenek. Később megkezdődött a szőlővesszők és olajfák ültetése, megfigyelőtornyokat húztak fel, ahonnan füstjelekkel hívták fel egymás figyelmét a közeledő rossz időre. A síkvidék az évezredek alatt olyan kulturális tájjá nőtt, amin az ókori mezőgazdasági munka érintetlenül maradt fenn. Stari Grad a tökéletesen konzervált ókori görög geometria, földmérési technika és a gazdálkodás fejlettségének cáfolhatatlan bizonyítéka, amely 2008 óta az UNESCO kulturális világörökségének is a része.

A szigetnek a síkságon kívül van még egy érdekessége, méghozzá a Hvar városában, ez pedig az apácák által készített csipke. A bencés kolostort igen könnyű megtalálni, az óváros kacskaringós utcái odavezetnek.

A fonál az agávé növény leveléből készül
Forrás: Balogh Boglárka
Az agávé mindenütt megtalálható a szigeten.
Forrás: Balogh Boglárka

„A legtöbb embernek, ha meghallja a szót, csipke, egyből a len, a selyem vagy pamutszál jut az eszébe. Ám itt, a bencés kolostorban apácáink több mint száz éve az agávé növényt használják a készítéséhez” – magyarázza Ágnes nővér, aki a csipkemúzeumban körbevezet. „Több száz faj tartozik az agávé nemzetségbe, de Európában sokáig egyikük sem volt honos. Elterjedési területük Mexikó, Közép-Amerika és az Antillák szigetvilága. A 17. századtól kerültek hozzánk illetve a mediterrán területekre, amikor a portugál és spanyol hajósok magukkal hozták.”

Mikor megkérdezem, hogy van ideje a nővéreknek erre az aprólékos csipkekészítésre, Ágnes nővér először csak biccent. „Az igaz, hogy a kolostorban igen szigorú napirend szerint élünk, reggel hatkor csendes szentségimádással kezdünk, amit olvasmányos imaóra vagy igeliturgia követ. A reggeli után, fél kilenctől negyed egyig munkával töltjük a napot, legtöbben ekkor ülnek neki a nem mindennapi technikával készült műremeknek.”

Bár a kolostor 1664-ben alakult, az apácák csak a 19. században kezdték el gyártani az agávé csipkét. „Az agávé levelekből kinyert, rendkívül finom fonallal készült munka eredetileg nem Hvar szigetéről, hanem Teneriféről származik” – mondja kísérőm, és átvezet egy üvegvitrines szobába, ahol a legegyedibbeket állították közszemlére. „Még a 19. század közepén történt, hogy egy hajóslegény ajándékba hozott a húgának egy különleges darabot. A fiatal lány az apácák közt tanult, mikor magával vitte a csipkét, a bencés nővérek alapos tanulmányozás alá vették a remekművet, majd megalkották saját, szerintük sokkal kifinomultabb technikájukat, no és persze a dizájnt is.”

Csipkemúzeum
Forrás: Balogh Boglárka

Ahogy Ágnes nővértől megtudom, igen hosszú időt vesz igénybe, amíg az agávé készen áll a szövésre. Első lépésként leszedik a növény leveleit az év egy bizonyos időszakában, amelynek közepéből, vékony fehér szálakat nyernek, és ezeket addig dolgozzák, amíg elég puhák nem lesznek. Amikor itt az ideje, hogy a nekilássanak a szövéséhez, az apácák három fő stílust követnek.
Az első az ún. tenerifa, amelyre a körkörösség jellemző. Ehhez egy kis kötőtűt és halászhálók fonásához használt tűt fognak kézbe.

A második dizájnhoz a csipkét egy kartondarabon készítik el. A mintákat lyukakkal jelölik, az alaphoz az agávét pókhálóként feszíti ki, amire csomózásos technikával történik a hímzés.

Mikor az aprólékos munka befejeződik, a hátlaphoz tartózó szálakat óvatosan levágják, eldolgozzák, így csak a tökéletes csipke marad, illetve a kartondarab, ami készen áll a következő alkotás elkészítésére.

A harmadik talán a legbonyolultabb technika, mert a dekoratív motívumoknak nem kör alapja lesz, hanem négyszögek.

Forrás: Balogh Boglárka

A minták általában természethez kapcsolódnak, a nap, virágok, égbolt, és a csillagok köszönnek vissza bennük. Érdekességük még, hogy készítőik soha nem dolgoznak ki egy előre meghatározott tervet, nem rajzolják le őket, csupán fantáziájukra, készítéskori lelkiállapotukra építenek.
A Hvar szigetén létrehozott egyedi stílus ma már az egész világon híres, amit a csipkék ára is jól szimbolizál. A kisebbek ötezer forintnál kezdődnek, az asztalnyi akár százezer forintot is érhet.

De az apácák nemcsak a technikához maradtak hűek, a régi babonákat is ugyanúgy betartják, mint egykoron. Például nem szőnek akkor, amikor a Bóra vagyis az északi szél szaggatja a tájat, úgy tartják, ekkor a csipke könnyen eltörhet. Ehelyett a Jugóra, vagyis a déli szélre várnak, amely szelíd és több nedvesség van benne.

A csipkézés Horvátország számos területén hagyomány. Például Pag szigetén az asszonyok tradicionális munkáikban újraalkotják az őket körülvevő tájat. A készítés technikáját itt évszázadokon át anyák adták tovább lányaiknak. A legkorábbi csipkéket tűvel varrták textilalapra, melyek szorosan kapcsolódtak készítésük helyéhez, ezért kialakításuk szigorú geometriai szabályok mentén történt.  A Hvaron készültek nemcsak azért egyedülállók, mert agávé az alapanyaga, hanem azért is, mert semmiféle szigorú tervhez nem kötöttek, így azok valóban az apácák egyedi alkotásai lesznek.

Hozzászólások

Különleges őskori nyughelyet tártak fel

Különleges őskori nyughelyet tártak fel

A kivételes felfedezés az újkőkori ibériai populációk szertartásairól árulkodik.

A vártnál jobban hatottak az emberiségre a vulkánok

A vártnál jobban hatottak az emberiségre a vulkánok

Úgy tűnik, az elmúlt kétezer évben a tűzhányók a véltnél is nagyobb hatást gyakoroltak az éghajlatra és az emberiségre.

Megújult Strobl Alajos egyik legkedvesebb alkotása

Megújult Strobl Alajos egyik legkedvesebb alkotása

Strobl Alajos lenyűgöző alkotását, a Nemzeti Hauszmann Programban felújított Mátyás kútját 2020. szeptember elején adták át a Hunyadi udvarban.

A vártnál ősibb találmány a rozsdamentes acél

A vártnál ősibb találmány a rozsdamentes acél

A modern rozsdamentes acél készítésének technológiáját a 19. század elején dolgozták ki, úgy tűnik azonban, hogy a távolabbi múltban is ismertek hasonló ötvözetet.

15 évvel az indiai-óceáni földrengés és szökőár katasztrófája után

15 évvel az indiai-óceáni földrengés és szökőár katasztrófája után

2004. december 26-án a Richter skála szerinti 9,1-9,3 erősségű földrengés rázta meg Szumátra északnyugati partját.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket