Tekla, Líviusz, Ila, Nara2020. szeptember 23., szerda
Kultúra

Lezuhant repülők és rozsdás tankok – Salamon-szigetek

2019.11.03.Kisgyörgy Éva
National Geographic Magyarország

A Salamon-szigetek különös ország: több mint 900 szigeten terül el.

Második világháborús repülőgép

Vannak köztük egészen festőiek is, az ország mégsem küzd a turisták rohamával. Az országba 2019-ban csak 27 ezren érkeztek, de ennek a számnak is csak a fele turista – a többi üzletember (tanácsadó, befektető, itt dolgozó külföldi), illetve rokonlátogató.

A legtöbben épp csak átszállnak Guadalcanal szigetén, ahol a főváros és a nemzetközi repülőtér is található, és már mennek is tovább a nyugati szigetcsoportra, ahol a jobb szállodák és a nívósabb búvárközpontok találhatóak. Bár a korallzátony is elsőrangú, a látogatókat elsősorban, az errefelé tömegével található, hajóroncsok vonzzák.

Búvárhajó érkezik egy elsüllyedt hajóroncshoz.
Forrás: Kisgyörgy Éva

Amennyiben valakinek csak néhány napja van, vagy nincs búvárvizsgája, akkor célszerűbb a központi szigeten maradni, itt is akad elegendő látnivaló. Akárcsak a vizekben, a szárazföldön is a második világháborús emlékek jelentik a fő attrakciót: rozsdás repülőgépek és bozóttal benőtt tankok.

Én is ide tartottam, egy tíz szigetországot felölelő körút részeként. És hogy mi vezérelt erre a távoli, viszonylag ismeretlen vidékre? Épp az, hogy távoli és hogy alig tudunk róla valamit. Az utóbbi években nehéz olyan helyre utazni, melyet ne ismernénk már fotók százairól, ezreiről. Szerettem volna újra átélni a 80-as évek utazásainak hangulatát, amikor felvettem a hátizsákom, elindultam egy másik országba és szinte fogalmam nem volt, mit fogok ott találni. Ha fel is készültem útikönyvekből, nem tudtam előre a rengeteg internetes fényképről, hogy néznek ki az adott tájak, épületek, így megmaradt a rácsodálkozás öröme. Nos, a Salamon-szigeteken és a többi kis környező országban újra ilyen igazi utazónak érezhettem magam.

A főváros látképe
Forrás: Kisgyörgy Éva

Bevallom, azért volt bennem egy kis izgalom, amikor az ausztráliai Brisbane-ben becsekkoltam a Honiaraba induló járatra. A repülőn körülnézve úgy tűnt, mintha én lennék az egyetlen turista. Sehol a megszokott hátizsákosok, sehol gyerekes családok. Mintha csak helybéliek mennének haza, illetve ausztrálok valamilyen munkára. A mellettem levő utas is speciel épp ilyen volt: egy ismerőse révén kapott kőműves munkát a szigeten, idén már hetedszerre megy át egy építkezésre.

Harmadik világbeli országhoz képest elég gyorsan átjutottunk az útlevélvizsgálaton és már mosolygott is rám a transzferesem: irány a főváros! A szállodába megérkezve mindenekelőtt felhajtottam a lepedőt és tüzetesen átvizsgáltam a matracot, mert az internetes értékelések ágyi poloskákat emlegettek. Szerencsére sehol nem találtam árulkodó jeleket, a szoba ragyogóan tiszta volt. Sok választás egyébként nincs szállások terén, a megszokott oldalakon csak néhány hotel árválkodik.

Faragott szobor a Nemzeti Múzeum kertjében.
Forrás: Kisgyörgy Éva

Átsétáltam a hotellel szemben álló Nemzeti Múzeumba. Az őr kicsit meglepve nézett rám, de alig 10 perc alatt előkerítette az egyetlen terem kulcsát. Felkapcsolta a villanyokat, légkondicionálást, befújta valami spray-vel a termet és nekiállhattam átböngészni a falon a régimódi tablókat, hogy megismerkedjek az ország történelmével, szokásaival.

A Salamon-szigetek első lakói minden bizonnyal a pápuák voltak, több ezer évre visszamenően. Az európaiak 1568-ban szereztek róla tudomást, amikor egy spanyol felfedező, Alvaro de Mendana megtalálta és a bibliai Salamon király után elnevezte Salamon-szigetnek. 1893-ban az angolok terjesztették ki ide a hatalmukat, elsősorban azért, hogy ellenőrizhessék a tengeri utakat, az ültetvényekre toborzott munkások kiválasztását és véget vessenek a törzsi harcoknak. Bár 1978 óta független, a mai napig az angol nemzetközösség része (ezért nemrég William herceg és Katalin hercegné is ellátogattak ide).

Kólásüvegek a második világháborúból.
Forrás: Kisgyörgy Éva
Egy repülőgépszárny roncsa.
Forrás: Kisgyörgy Éva

1942-ben japán csapatok szállták meg Tulagit, a régi fővárost. Az amerikaiak hosszas, keserves csatákban szorították vissza őket, melynek során a helybéliek is beálltak szigeteik védelmére. Voltak, akik élelemmel látták el az amerikai katonákat, mások parti őrséget alakítottak. Két helybéli parti őr volt, aki rátalált a hajótörött John F. Kennedyre is. Hajóját japán csapatok süllyesztették el, és a későbbi amerikai elnök tíz társával napokig úszott kis szigetek közt élelmet és ivóvizet kutatva. Két szigetlakó vitte el a kókuszra írt segélyüzenetüket az amerikai katonákhoz, akik végül hajót küldtek értük. Az ominózus kókusz később az amerikai elnöki asztalt díszítette.

A misszionáriusok érkezéséig a szigetlakók az őseikhez imádkoztak. A jó termés, sikeres csaták, gyógyulás és szerencsés utazások reményében ételt és helyi, jellemzően kagylóból készült pénzt kínáltak fel az ősök szellemének emelt szentélyekben. Bár a 19. század közepén érkező hittérítők gyors munkát végeztek és a 20. század elejére a lakók többsége keresztény lett, a szentélyek megmaradtak, sőt védettséget élveznek. Szerencsére a misszionáriusoknak ez ellen nem volt kifogásuk, így azóta többé-kevésbé együtt él az országban a keresztény és az ősi kultúra.

Kagylópénz a Nemzeti Múzeumban.
Forrás: Kisgyörgy Éva

Az itt élők sok formában felhasználták a kagylókat és az állatok fogait: gyűrűk, medálok, gyöngyök készültek belőlük. A legfontosabb azonban a kagylóból készült pénz lett. Ezt a mai napig használják bizonyos különleges alkalmakkor (például menyasszonynak ajándékként), leginkább amikor a „modern” pénzt túl kommersznek és személytelennek tartják. A múzeum tárlóiban sokféle kagylópénzt is megcsodálhattam, nyaklánctól kezdve dísztárgyakig változatos formákban.

Az egész térségben, így Guadalcanal szigetén is a legfontosabb, legegyedibb program a második világháborús roncsok felfedezése – ezek mindenütt tömegével hevernek: erdőkben, mezőkön, víz alatt, sőt föld alatt is (sokat ugyanis elástak). Nem kell azonban egy túrabottal nekivágni a keresésnek, mert van néhány szabadtéri múzeum, ahol számos roncsot összegyűjtöttek. A legszürreálisabb az a terület volt, ahol vagy egy tucatnyi rozsdás tank állt az erdőben, és mindből egy-egy fa nőtt ki. Úgy tűnt, mintha a természet el akarná tüntetni a háborús nyomokat és ezzel begyógyítani a sebeket.

Egy tankból kinövő fák.
Forrás: Kisgyörgy Éva
Rozsdás vas és buja erdő küzdelme.
Forrás: Kisgyörgy Éva

Ugyancsak izgalmas megismerni azt, miképp zajlik az élet vidéken. Én ugyan a fővárosban szálltam meg, de innen is szerveznek kirándulást egy faluba, ahol  megnézhettem,  hogyan készül a fűszoknya vagy épp hogy zajlik egy tradicionális főzés. Egy kedves család, nagypapa, nagymama és a három unoka mutatta meg azt, ami a várostól távol még ma is élő hagyomány.

Fűszoknya készítése.
Forrás: Kisgyörgy Éva

Az egyik kis unoka demonstrálta, hogyan készül a fűszoknya. Egy ilyen „ruhadarab” összeállítása több hetet vesz igénybe, de a késztermék olyan tartós, hogy akár tíz évig is hordható. A férfiak által hordott kötény a csavartpálma (Pandanus tectorius) kérgéből készül. Ezt egyszerűen egy erős fadarabbal „kiklopfolják”, összetűzik, és az egy-két óra alatt elkészült kis kötényke átlag fél évig hordható.

Készül a kunyhó fala.
Forrás: Kisgyörgy Éva

A nagypapa mutatta meg, miképp készül el egy hagyományos ház. A főfalak vadpálmák törzséből, a vékonyabb falak bambuszból készülnek, míg a tetőre japán cikász kerül. Egy ház átlagos élettartama tíz év, persze a szokásosnál gyakoribb és erősebb ciklonok hamarabb is megtépázhatják.

Forró kövek közt sül az édesburgonya.
Forrás: Kisgyörgy Éva

A nagymama pedig vacsorát készített. Egy erős fatál aljára kókusztejet öntött, abba egyenesen a tűzről forró köveket tett, így melegítette fel. A tejbe zöldségek kerültek, majd letakarta a szinte rotyogó ételt néhány pálmalevéllel. Következett a megtisztított édesburgonya, majd újabb néhány pálmalevél. Ezekre ismét forró kövek kerültek, majd a rakást alaposan bebugyolálta még néhány pálmalevéllel. Elég egy óra dunsztolás, és el is készül az étel.

 
Bár szépek a partok, a szennyezettség miatt nem ajánlott a strandolás. A szennyezés egyrészt a hadi romokból származik, másrészt a szemétszállítás nem megoldott a parton. Ha össze is gyűjtik egy helyre, idővel a szél újból szétfújja, a vízzel pedig besodródik a tengerbe a szemét.
Forrás: Kisgyörgy Éva

Nagyszerű napokat töltöttem az egyszerű, barátságos emberek közt, átvéve az ő ráérős, lassú ritmusukat. Bár nem láttam az igazi turistamágnest, a nyugati szigetek strandjait, úgy éreztem, jobban jártam: betekinthettem egy szinte már elfeledett világba.

Írta és fényképezte: Kisgyörgy Éva – travellina.hu

Hozzászólások

15 évvel az indiai-óceáni földrengés és szökőár katasztrófája után

15 évvel az indiai-óceáni földrengés és szökőár katasztrófája után

2004. december 26-án a Richter skála szerinti 9,1-9,3 erősségű földrengés rázta meg Szumátra északnyugati partját.

Rekonstrukció igazolja, hogy pontos portré született az ókori fiúról

Rekonstrukció igazolja, hogy pontos portré született az ókori fiúról

Az 1-3. századi Egyiptomban gyakran készítettek portrét az elhunytakról.

Több mint egy tucat jó állapotú szarkofágot találtak Egyiptomban

Több mint egy tucat jó állapotú szarkofágot találtak Egyiptomban

A 14 érintetlen koporsó 2500 éve várhat a felfedezésre Szakkara nekropoliszában.

120 ezer éves emberi lábnyomokat találtak

120 ezer éves emberi lábnyomokat találtak

Homo sapiensek egy kis csoportja haladt el egy tó partján, a mai Szaúd-Arábia területén.

Ujjnyomok alapján vizsgáltak barlangrajzokat

Ujjnyomok alapján vizsgáltak barlangrajzokat

Az emberiség írásbeliséget megelőző korszakának rendkívül fontos emlékei maradtak ránk barlangrajzok formájában, egy új kutatással arra igyekeztek választ találni, hogy kik is készíthették ezeket az alkotásokat.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket