Mária, Emőke2019. december 08., vasárnap
Kultúra

Szent Ilona szigetének egykori rabszolgái

National Geographic Magyarország

Szent Ilona szigetéről Napóleon jut eszünkbe, most viszont a történelem egy sötét korszakát vizsgálták kutatók e távoli földdarabon.

Szent Ilona a 18. században
Forrás: Wikipedia

A becslések szerint 12 millió afrikai került rabszolgaként Észak- és Dél-Amerika, valamint a Karib-szigetvilág területére. A Brit Birodalom 1807-ben betiltotta a rabszolga-kereskedelmet, s ennek következménye volt, hogy a haditengerészet járőrözött az atlanti rabszolga-kereskedelmi útvonalakon azzal a céllal, hogy az illegális rabszolgahajókat elfogja. A járőrhajók az Atlanti-óceánt járták, nem egyszer Rio de Janeiro kikötőjébe is követték a rabszolgaszállítókat.  1840-1860 között ennek köszönhetően kb. 27 ezer rabszolgát szabadítottak fel az elfogott hajókról, sokukat Szent Ilona szigetére szállítottak. A szigetet az óceán közepén ideális elhelyezkedése tette erre alkalmassá.

Szent Ilona 1657-től brit gyarmat volt, és már a 17. századtól voltak itt rabszolgák, elsősorban kelet-afrikai és délkelet-ázsiai származásúak, felszabadításukat 1818-tól kezdték el. Az itt élő rabszolgák gyerekei ekkortól, tizenévesként szabaddá váltak, majd 1827 után bármely rabszolga megválthatta a saját szabadságát – a Brit Kelet-Indiai Társaságtól vett kölcsönért, amelynek törlesztéséért nagyjából a rabszolgaként végzett munkát folytatták (a könyvelések alapján 31 600 font kölcsönt vettek fel, s ennek alig egy tizedét fizették valaha is vissza). A felszabadítás azonban nem sokat javított az életkörülményeken.

Joseph Mallord William Turner 1840-ben készült festménye, amely ma Rabszolgahajó címmel ismert. A festményt feltehetően egy valós, 1781-es esemény ihlette, amelynek során egy hajóról a beteg és haldokló rabszolgákat a tengerbe vetették egy közeledő vihar előtt, hogy a biztosítási összegeket felvehessék utánuk.
Forrás: Wikipedia

1834. augusztus 1-jétől a rabszolgaság teljes tiltása következett, ekkortól minden egykori rabszolga szabaddá vált a Brit Birodalomban, így Szent Ilona szigetén is. Viktória királynő rendeletében Szent Ilona haditengerészeti kikötőjét nevezte ki a rabszolga-kereskedelem elleni küldetések központjává, s 1840-től kezdődtek el a szisztematikus „vadászatok”, a rendelet alapján, legtöbbször portugál és brit hajókról, elfogott rabszolgákat a legközelebbi brit kikötőbe kellett szállítaniuk, ez pedig a legtöbb esetben Szent Ilona szigete volt. Ekkortól tehát már csak az illegális kereskedelemből kimentettek kerültek a szigetre, egészen 1872-ig, ez mintegy 27 ezer embert jelentett, Sok ezren azonban meghaltak, mire a szigetre kerültek, vagy röviddel a szabaddá válásuk után, hisz a rabszolgahajók körülményei legyengítette szervezetüket.
Amint túl sokan voltak már Szent Ilonán, nagy részüket elszállították innen más brit területekre, ahol bérmunkásként dolgoztak, egy részük visszajutott Afrikába, és nagyjából 500 fő maradt és élt a szigeten tovább.

Öt egykori rabszolga Szent Ilonán, a kép 1900 körül készült. Ők is a rabszolgahajókról kerültek a szigetre és itt töltötték életük hátra lévő részét.
Forrás: Nature/ National Museums Liverpool

A rabszolga-kereskedelem sötét korszakának felfedéséhez ma már a modern technológia is segítséget nyújt. A Szent Ilonán elhunyt egykori felszabadított rabszolgák Rupert’s Valley-ben lévő, 19. század közepi temetőjét 2006-ban fedezték fel egy útépítés során, s ekkortól végeztek feltárásokat, 325 ember nyughelye volt itt. Szemben az amerikai, sok generációs rabszolgatemetőkkel, itt az egyenként vagy kettesével eltemetett emberek legnagyobb részben még Afrikában születtek, s a szigetre kerülve érte utol őket a végzet. Mivel a temető talaja különösen száraz volt, így jó állapotban maradtak fenn mind az emberi maradványok, mind pedig ruházatuk, személyes tárgyaik.

A rabszolgahajók esetében csak a kiindulási kikötőkről vannak információk, s az embereket nagyon gyakran a kontinens belsőbb területeiről rabolták el. A Koppenhágai Egyetem paleogenetikusa, Marcela Sandoval-Velasco vezette kutatás során 63 fő genetikai anyagát vizsgálták meg, s 20 esetében sikerült olyan minőségű DNS-t kinyerni, amelyből kideríthető az eredetük. E 20 főből 17 férfi volt (a rabszolga-kereskedelemben messze több férfit raboltak és szállítottak el, mint nőt), és nem voltak rokoni kapcsolatban egymással. Az is bizonyos, hogy nem egyetlen afrikai népcsoportba tartoztak, Gabon központi régiójának és Angola északi területeinek népességéhez álltak a legközelebb. Tökéletes összehasonításra jelenleg azért nincs lehetőség, mivel számos közép-afrikai területről nem áll rendelkezésre ehhez megfelelő modern genetikai adat. A Szent Ilona-i rabszolgák DNS-adatait azonban a jövőben bármikor elő lehet majd venni, ha a mai afrikai adatokat sikerül begyűjteni, ráadásul egy amerikai kutatócsoport további mintákat is elraktározott minden egyes személytől, amelyeket később, jobb technikákkal talán majd még pontosabban lehet analizálni.

A Rupert’s Valley rabszolga-temetőben talált legtöbb halott koporsó nélkül került a földbe, a néhány kivétel egyike ez.
Forrás: Nature / Andrew Pearson/Ben Jeffs/Rupert’s Valley Archaeological Project

A vizsgálatokból az is kiderült, hogy mivel nem egy népesség tagjai kerültek a szigetre, az itt élőknek már azzal is gondjaik akadtak, hogy egymást megértsék, a nyelvi különbségeken túl kulturálisak is nehezíthették a mindennapi életet. A rabszolgatemetők összetételét vizsgáló másik kutatás a karibi térségben elhunytak alapján jutott hasonló következtetésre.

Az építkezés során feltárt sírokból a maradványokat elszállították s jelenleg raktárban őrzik őket, Szent Ilona kormánya méltó végső nyughelyre fogja őket elhelyezni ugyanezen völgyben, s emlékművet is emelnek majd.

A jelenleg kb. 4500 fős lakosság egy része vissza tudja vezetni a családfáját az egykor a szigetre került rabszolgákig.

Hozzászólások

Viking hajósírt azonosítottak egy farmon

Viking hajósírt azonosítottak egy farmon

A nyughely megtalálásában a szerncse is közrejátszott.

Világörökség a világűrből

Világörökség a világűrből

A rejtélyes japán uralkodói sírok 2019 nyarán kerültek fel a Világörökség listájára.

Fedezze fel a természet kincseit egy csésze kávéban!

Fedezze fel a természet kincseit egy csésze kávéban!

A legújabb Davidoff Café Limited Editionben a természet lenyűgöző csodáit fedezheti fel.

Az ártalomcsökkentés mindannyiunk érdeke

Az ártalomcsökkentés mindannyiunk érdeke

Köztudott, hogy a cigarettázás káros az egészségre.

Ókori nekropoliszra bukkantak Szicílián

Ókori nekropoliszra bukkantak Szicílián

Gela városában, egy építkezés során a munkások ókori temető nyomait fedezték fel.

National Geographic 2019. decemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket