Gedeon, Johanna2020. március 28., szombat
Kultúra

Akadémiai események az 1848-49-es forradalom idején

2020.03.15.NG
National Geographic Magyarország

Kik és milyen módon vettek részt a korabeli tudósközösség tagjai közül az 1848. március 15-én kirobbant forradalomban? Milyen hatással voltak a Tudós Társaság működésére a történelmi események?

A Magyar Tudományos Akadémia épülete
Forrás: Wikipedia

Aligha a forradalom szó az, ami legelőször eszébe jut bárkinek az Akadémiáról. Jól meggondolva nyilvánvaló azonban, hogy 1848. március 15. eseményei, illetve az azt követő történések a Tudós Társaságot sem hagyták, hagyhatták érintetlenül – számol be Katona Csaba történész írása az mta.hu oldalon.

Elég csak a vezető tisztségviselők nevét megemlíteni: az elnöki tisztet 1848 márciusának idusán gróf Teleki József nyelvész töltötte be, akinek közéleti szerepvállalását jelzi, hogy korábban többek között Csanád, majd Szabolcs vármegye főispánja volt, 1842 és 1848 között pedig Erdély kormányzója.

Bár egy akadémiai elnököt a legtöbben szobatudósként képzelnek el, Telekinek komoly politikai és gyakorlati tapasztalata volt. Egy jellemző példa az élményeiből: amikor 1836-ban mint megyei főispán részt vett Nagykállóban Szabolcs vármegye tisztújításán, az ittas kortesek között kitört verekedés során „az erkélyre jött főispán is kővel mellbe dobatott”. A Tudós Társaság alelnöke (másodelnöke) pedig nem más volt, mint a vele egy napon, 1830. november 17-én megválasztott gróf Széchenyi István, aki mint közismert, miniszteri tárcát is vezetett gróf Batthyány Lajos kormányában.

Forradalmi hangulatban
Az első magyar kormány tagjai közül öten képviselték az Akadémiát – Széchenyi mellett Deák Ferenc (tiszteleti tag) igazságügy-, báró Eötvös József (rendes tag, 1870-től elnök) vallás- és közoktatásügyi, Szemere Bertalan (levelező tag) belügy-, Mészáros Lázár (levelező tag) pedig hadügyminiszter volt –, az Akadémia érintettsége aligha vitatható. Szemere Bertalan később maga is miniszterelnök lett, Horváth Mihály (rendes tag) az ő kormányának volt a vallás- és közoktatásügyi minisztere.

A vezető tisztségviselők politikai mozgástere világosan kijelöli, hogy az Akadémia, nem tudta volna kivonni magát a „nagy év”, majd 1849 eseményeiből. Alig pár nappal a Pesten kirobbant forradalom, illetve az azzal párhuzamosan zajló pozsonyi és bécsi sorsdöntő események után rendkívüli kisgyűlésre került sor. Ezen Toldy (Schedel) Ferenc lelkes beszédben magasztalta a „sajtó felszabadítását s általában hazánk politikai viszonyainak gyors és szerencsés átalakulása szép időszakát”. Szavainak súlya volt, ami személyes tekintélyén túl adott helyzetben abból fakadt, hogy 1835-től ő volt az Akadémia titoknoka, vagyis mai szóval titkára. Amit tehát mondott, az az Akadémia egyik vezető tisztségviselőjének szájából hangzott el.

A titkár indítványt tett arra, hogy az uralkodó, az országgyűlés, a nádor, valamint a miniszterelnök kapjon Akadémia háláját kifejező hivatalos feliratot, amiért „az alkotmányt is, melly addig csak egy töredéké volt, a nagy egésznek valamennyi milliójára” kiterjesztették. „Egy szívvel-lélekkel elfogadtatván ez indítványok, e föliratok szerkezetei azonnal fölolvastattak, helybenhagyattak”, majd arról is döntés született, hogy a szövegeket Széchenyi Istvánhoz küldik, hogy továbbítsa a fent nevezettekhez valamennyit. A feliratokat maga Toldy foglalta írásba, a végén az alábbi szignóval: „Magyar Nemzeti Academia”. Ma már kissé talán furcsán hangzik, hogy a belső reform is szóba került a forradalmi hangulatú ülésen. Ez a kiváló költő, Vörösmarty Mihály nevéhez fűződik. A romantika jeles alakja az alapszabály mielőbbi módosítását szorgalmazta, aminek előmozdítására egyazon lendülettel egy bizottságot is felállítottak. Érdemes számba venni az alkalmi grémium tagjainak veretes névsorát: Fáy András, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár alapítója, maga Vörösmarty Mihály, Döbrentei Gábor (a történelem szó megalkotója), báró Eötvös József, Bajza József, az éles tollú kritikus, Vállas Antal, a később New Orleansban elhunyt matematikus, végül a titkár, Toldy Ferenc.

Említésre méltó mozzanat, hogy jelentős szerepet játszott a hivatásos katonatisztek közül elsőként akadémiai taggá választott Kiss Károly a nemzetőrség megszervezésében és kiképzésében.

Garay János költő pedig arra tett javaslatot, hogy készítsenek falragaszt, amelyben az Akadémia „a pesti népnek a sajtó szabadságában” kivívott szerepét a „tudomány és irodalom nevében” megköszöni. A magával ragadó forradalmi hangulat azonban spontán eseményekben is testet öltött, amelyeket nem az Akadémia vezetése kezdeményezett. Ugyanezen a napon több fiatal nyomult be az ülésterembe, és ott hangos szóval az ülések nyilvánossá tételét követelték.

Az ülésen elnöklő Fáy András úgy látta a legjobbnak, hogy támogatja a merész javaslatot, amelyet formálisan Henszlmann Imre mint levelező tag javasolt, kerülendő a feszültség további növelését. Toldy ezt az eseményt így nevezte egy Széchenyihez írt levelében: „egy kis revolutio”. Kellő cinizmussal azzal is megtoldotta mondandóját, hogy „a mathematikai és philosophiai sőt általában a tudományos előadások majd elszoktatják ezt a publicumot”.

A forradalmi események sokasága azonban, érthető módon, végső soron megakasztotta az Akadémia rendes működését. 1848. március 27-én lett volna egy újabb kisgyűlés, amelyet már nem tartottak meg, sőt rögzítették, hogy mivel Magyarország sorsa forog kockán, „nem találtak magokban lelki nyugalmat tudományos tárgyalásokra”. Április 1-jén mégis sor került egy újabb kisgyűlésre.

„A tudományt harczok között sem szabad felejtenünk…”
A tudósok felelősségét jelzi, hogy fölvetették egy nemzeti közlevéltár létrehozását Pesten, bár 1756 óta működött már az Archivum Regni, a mai Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának jogelődje. Külön érdekesség, hogy a Természettudományi Osztály felszólította a Matematikai Osztályt, hogy dolgozzon ki javaslatot egy általános mértékrendszerre. E tervek megvalósításának azonban nem kedveztek a forradalmi idők.

1849 elején már Alfred zu Windisch-Grätz herceg volt Pest tényleges ura, s mivel ő ostromállapotot hirdetett, Teleki felfüggesztette az Akadémia tevékenységét. Ez a tetszhalott állapot április végéig tartott, amíg a császári csapatok ki nem vonultak, ezt követően azonban Buda ostroma és Pest Heinrich Hentzi von Arthurm, a budai vár császári parancsnoka általi lövetése akadályozta a tudományos munkát: jellemző, hogy az 1849. május 7-i ülést éppen az ágyúzás miatt rekesztették be.

A támadás következtében a Trattner-Károlyi ház tetőzete is tüzet fogott, de szerencsére csak a tetőszerkezet égett le, amelyet aztán Hild József tervei alapján állítottak helyre. A Pest visszavétele után ismét megjelenő radikális Márczius Tizenötödike című lap május 9-én megjelenő 11. száma így fogalmazott: „A Trattner-Károlyi ház lángba borult, s nagy része már a tűz martaléka lőn, s még folyvást ég.” Érdekességként említhető, hogy a lap új jelmondata ekkor ez volt: „Borúra derű!”

Buda bevételét követően, az 1849. június 4-i kisgyűlésen úgy döntöttek, hogy szülessen meg egy az Akadémia „a nemzeti kormány iránti engedelmességét, s az ország kormányzója iránt tartozó tiszteletét kifejező irat”. A szabadságharc melletti lojalitást e dokumentumát köröztették a tagok között aláírás céljából, de megrongálódott, így végül Horváth Mihály vallás- és közoktatásügyi minisztert egy másik példány átadására kérték fel.

Ezen a gyűlésen is részt vett a kiváló katona, Kiss Károly, aki pár nappal korábban, június 1-jén írt naplójában súlyos gondolatokat fogalmazott meg, sajnos nem alaptalanul: „…az orosz interventio ellen az európai hatalmasságok közül senki, de senki még csak tiltakozolag sem lépett fel, világos lőn előttem, hogy a magyar forradalom magára hagyatva, bukni fog. Bukni nem azért mint ha az osztrák hadaknak ellen nem állhatna, mert a magyar egészen szervezetlen fiatal hadnak sikerült nem egyszer az osztrák hadakat nyílt nagy ütközetben is legyőzni.”

Súlyos veszteségek
1849. július 2-ától az Akadémia nyári szünetet hirdetett, amikor pedig legközelebb összeültek volna, szeptember 4-én, már nem volt erre mód, hiszen addigra a győztesek minden egyesületi működést betiltottak. A forradalomhoz való lojalitás is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az Akadémia a forradalom és szabadságharc bukását követően nehéz, de nem lehetetlen helyzetbe került. 1850 nyaráig lényegében nem működhetett. Másodelnöke, Széchenyi István Döblingbe került összeroppanva, de Teleki József elnök a helyén maradhatott, és 1855-ben bekövetkező haláláig ez nem is változott.

A teljes cikket elolvashatja az mta.hu oldalon.

Hozzászólások

Hogyan alakították az évszázadok járványai a brit uralkodóházat?

Hogyan alakították az évszázadok járványai a brit uralkodóházat?

Károly herceg bejelentette, pozitív lett a COVID-19 tesztje, így ő is bekerült az uralkodóház azon családtagok közé, akik korábbi időkben valamilyen súlyos fertőző betegséget kaptak.

A távmunka nem csökkenti produktivitást

A távmunka nem csökkenti produktivitást

Nils Brede Moe, a SINTEF norvég kutatócég munkatársa hosszú ideje vizsgálja csapatmunkát olyan cégeknek, mint a Spotify vagy az Ericsson, valamint számos banknál és tanácsadócégnél.

Mit tehet az ember, ha nem utazhat a járvány miatt?

Mit tehet az ember, ha nem utazhat a járvány miatt?

Az új koronavírus terjedésének korlátozásáért az ember a legjobban a fizikai távolságtartással tehet.

Most van idő virtuálisan bejárni velünk az egész világot!

Most van idő virtuálisan bejárni velünk az egész világot!

Nagy változás történt életünkben: az új koronavírus járvány miatt aki csak teheti otthon marad és otthonról dolgozik.

Folytatjuk tovább

Folytatjuk tovább

Hitelesen és kikezdhetetlenül - National Geographic

National Geographic 2020. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket