Olivér2019. november 21., csütörtök
Magazin

Műanyag

National Geographic Magyarország

Százötven éve feltaláltunk egy könnyű, erős, olcsón előállítható anyagot. Évente mintegy nyolcmillió tonna kerül belőle az óceánokba, tengerekbe. Előállított mennyisé­gének jó kétötödét csak egyszer használjuk, aztán rögtön a szemétbe dobjuk.

Írta: Laura Parker
Fényképezte: Randy Olson

Ha az Újvilágba induló angol telepesek palackozott vízzel és fóliázott elemózsiával rakták volna meg hajójukat, a Mayflowert, mielőtt 1620-ban útnak indultak, műanyaghulladékuk maradéka máig ott úszna-lebegne az óceánban.

Ha az Atlanti-óceánba hajigálták volna a kiürült vizespalackot meg a szemétbe vetett csomagoló-fóliát, mint manapság oly sokan teszik, a hullámokban darálódó, napfényben bomló műanyag parányi darabkái mind a mai napig szennyeznék, mérgeznék a vizet, megkötnék az odakerült más méreganyagokat; halak, kagylók emésztőrendszerébe jutva egyik-másik darabka talán éppen az Ön szervezetében kötne ki, kedves Olvasó!


Hulladékgyűjtő bangladesi család a Buriganga folyó egyik ágának hídja alatt. A címkéket leszedik, a zöld és a színtelen műanyag palackokat különválogatják, majd eladják egy kereskedőnek. A bangladesi szemétgyűjtő jövedelme havonta mintegy 100 dollár (nagyjából 25 ezer forint).

Adjunk hálát az égnek, hogy az angliai Plymouthból Észak-Amerikába áthajózó első puritánok hírét sem hallhatták még a műanyagoknak, ötlött az eszembe nemrégiben, miközben Anglia déli partvidékén épp Plymouth város felé futott velem a vonat. Olyasvalakivel volt ott találkozóm, akitől nagyon sokat megtudhattam arról, milyen gondok-bajok okozói lettek mára a műanyagok,  különösképpen a világ óceánjain, tengerein.

A műanyagokat a 19. század végén találtuk föl, ipari méretekben pedig csak 1950 körül kezdtük gyártani, így a mai napig „csupán” 8,3 milliárd tonnányit állítottunk elő belőlük. Ebből a töméntelen mennyiségből több mint 6,3 milliárd tonna hulladékként végezte. És ami még ennél is hajmeresztőbb: a szemétbe hajított műanyagnak kevesebb mint 10 százaléka hasznosult újra.


Noorjahan műanyaghulladékot válogat Banglades fővárosában, Dhakában. A rengeteg tasakot, fóliát átmossa a Buriganga folyó vizében, aztán kiteregeti a parton, és időről időre megforgatja, hogy jól kiszáradjon. Mindeközben kisfiára, Monóra is vigyáz. Az így gyűjtött hulladék plasztikot egy újrahasznosító cégnek adja el. A világstatisztika szerint a szemétbe dobott műanyag kevesebb mint egyötödét hasznosítjuk újra.

Egyelőre nem tudjuk pontosan, hogy az emberiség műanyaghulladékából mennyi jut el a Föld végső szennygyűjtőibe: az óceánokba és tengerekbe. Jenna Jambeck, a Georgiai Egyetem professzora mindenesetre döbbenetes adatokat tett közzé 2015-ben: becslése szerint csupán a kontinensek partvidékéről évi 4,8–12,7 millió tonnányi műanyag kerül az óceánok vizébe – elsősorban nem is hajók fedélzetéről, hanem a szárazföldön eldobott és folyókba hajigált szemétből, a szél és a víz közreműködésével – elsősorban Ázsiából. Képzeljük el, hogy méterenként tizenöt, plasztikhulladékkal teletömött bevásárlószatyrot teszünk ki a földkerekség összes tengerpartján; ez mintegy 8 millió tonnányi műanyagot jelent – ugyanannyit, mint amennyi Jambeck becslése szerint évente átlagosan a világ óceánjaiba jut. Azt sem tudjuk, természetes úton milyen gyorsan bomlanak a műanyagok kis molekulákra; az optimisták szerint 450 év alatt, a pesszimisták szerint soha.


Összegyűjtött, megmosott, kézzel válogatott színes plasztikdarabok száradnak a Buriganga partján. Dhakában és környékén 120 ezren dolgoznak feketén az újrahasznosító iparban. A város 18 millió lakójának napi „hulladéktermelése” mintegy 10 ezer tonna.

Azt viszont tudjuk, hogy a vízbe került plasztik súlyos kárt tesz a tengeri élővilágban. Közel hétszázféle állatról, köztük nem egy veszélyeztetett fajról derült ki, hogy megsínyli a műanyagözönt. Némelyiket halászhálódarab köti gúzsba, fojtja meg; a zömét belülről károsítja a műanyag.

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2018. júniusi lapszámában.

Hozzászólások

Katonanők

Katonanők

A nők ma már tevékeny szerepeket is kapnak a hadseregben: harcolnak a fronton, békefenntartók a világ veszélyes konfliktusövezeteiben.

Hol vannak a tudós nők?

Hol vannak a tudós nők?

A fejlődés tagadhatatlan, ám még rengeteg a tennivaló, hogy a nők előrejussanak a tudományos pályán.

Jog a biztonsághoz

Jog a biztonsághoz

Egy egész Indiát megrázó iszonyú támadás után a nők több védelmet követeltek – és kaptak – a közterületeken történő zaklatással és bántalmazással szemben.

Mi mindent mesélnek ezek a fotók a nők életéről?

Mi mindent mesélnek ezek a fotók a nők életéről?

Adott egy fényképarchívum, benne több tízezer felvétel a 19. század végétől, az egész világból.

Zsiráfok

Zsiráfok

Afrika titokzatos égimeszelőire mind több veszély leselkedik.

National Geographic 2019. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket