Montanától Kesznyétenig
Lenner Ádám tájgazdálkodási és természetvédelmi mérnök szívbéli bivalyáról, Koboldról, a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetről és őshonos fajainkról mesél.
ÍRTA: NAGY JÓZSEF
FÉNYKÉPEZTE: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Irigykedik kicsit, amikor hallja, hogy Montana államban, az Egyesült Államokban a környezetvédők megtizedelt állatfajokat telepítenek vissza?
Inkább szorítok, hogy sikerüljön megvalósítani, amit elképzeltek. Pazar táj, éltem egy egész évet a szomszédban, Észak-Dakotában, cowboyok között. Elképesztő pusztítást vitt végbe ott az ember, főleg a bölénypopulációban.
Idehaza lenne létjogosultsága, helye, forrása, ha nem is ilyen nagy léptékű, de hasonló tematikájú programnak?
Több okból sem érdemes az amerikai példát kopírozni. A nagyságrenden túl az is lényeges különbség, hogy Magyarország szerkezete mozaikos, gyep, erdő, szántó sűrűn váltja egymást, így nehéz lenne nagy egyedszámban teljesen szabadon engedni őshonos fajokat. Azért van kivétel: az Őrségi Nemzeti Parkban az európai bölényt próbálják visszatelepíteni, az Északi-középhegységben
hucul lovakat tartanak szabadon.
A montanaiak nyolcszáz bölénynél tartanak – nem olyan nagy kunszt akkora placcon és olyan tömérdek pénzből. Ön viszont egymaga két házi bivallyal meg a hozzájuk csapódó békasereglettel gazdagította a borsodi Kesznyéten biodiverzitását. Jó három éve, hogy befogadta Koboldot. Házi kedvencnek nevelni egy nyolcszáz kilósra megnövő jószágot – ehhez kell vakmerőség.
Koboldot egynapos korában találtam. Nem vették észre, amikor megszületett, elkeveredett a gulyától. Az anyját nem találtuk meg, kecsketejjel, utána tejporral tápláltuk. Megszerette a családunkat, mi meg őt. Később társat is kapott: Monsztert. Kesznyéten nem Montana, csupán fél hektáron tartom Koboldékat, de így is pezseg körülöttük az élet. A dagonyázómedencéjükben megjelentek a kecskebékák, és amikor nyáron a bivalyok beheverednek hűsölni a vízbe, a békák azonnal rájuk ugrálnak, és remekül megélnek a szagokra odaszálló legyeken. Fellengzősen akár nevezhetjük ezt lokális biodiverzitásfejlesztő projektnek is…
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2020. februári lapszámában.