Márk, Ányos2019. április 25., csütörtök
Programok

A fogyatékkal élő mászók tündöklése

2019.03.17.NG
National Geographic Magyarország

A fogyatékkal élő mászók elképesztő teljesítményei arra sarkalnak, hogy elhagyjuk a „fogyatékkal” szót minden róluk szóló híradásból.

Craig DeMartino – Inyerbuttkwa, 5.10c,Poudre Canyon, Colorado
Forrás: Cameron Maier

Craig DeMartino 2002-ben 30 métert zuhant. Elveszítette a jobb lábát és megsérült a gerince. Ő volt az első fogyatékkal élő, aki megmászta az El Capitant, ráadásul 24 órán belül!

Craig DeMartino – Poopie Head, 5.10c Red River Gorge, Kentucky
Forrás: Mike Wilkinson

Négy nappal azután, hogy nekivágtunk, Pete Davis az utolsó szakaszt teszi meg a Zodiac-ban, ebben a 22 kötélhosszas útban. A sarlósfecskék kíváncsian figyelnek és boldogan csipogva utaznak a termikeken (melegebb, emelkedő légáramlatokon). Lenézve azt látom, hogy ugyanezek a légáramlatok emelgetik az alattunk lógó köteleket. A kötelek táncot járnak a repedések mentén, amiket az elmúlt napokban magunk mögött hagytunk. Látom, ahogy Jarem Frye felfelé csúsztatja a jumárt. A válla megfeszül, a sisakja alatt gyöngyözik az izzadtság.
Ez az ötödik alkalom, hogy megmászom az El Capot. Elérem az utolsó peremet. Felhúzom magam, ránézek Pete-re és összepacsizunk. Elképesztő, amit Tommy és Kevin elért a Dawn Wall-on, különösen úgy, hogy Tommynak hiányzik az egyik ujja. De a mi háromfős csapatunk tagjai közül kettőnek egyik lába, a harmadiknak pedig a karja hiányzik. Átöleljük egymást és próbáljuk felfogni, hogy mi vagyunk az első olyan, csupa végtaghiányos mászóból álló csapat, akinek sikerült megmásznia az El Caitant!
14 évvel ezelőtt, egy augusztusi délután Malcolm Daly benézett hozzám a kórházba. Koszosan, ziaporral borítottan bemutatkozott, majd lehuppant az ágyam mellett álló székbe, lecsatolta a műlábát és feltette a csonkot pihentetni az ágyamra. Én akkoriban próbáltam felfogni mi is történt velem két hónappal azelőtt. Lezuhantam egy szikláról, összetörtem néhány csigolyámat, a bokámat, a lábamat. Megváltozott az életem. A fájdalom állandó társammá szegődött.
Ahogy Malcolm ott ült az ágyam mellett, a ventilátor felém fújta a friss levegő és a természet illatát. Sokkolt az ágyamon pihenő csonk látványa. Minden porcikámmal azt kívántam, hogy valahogy kerüljön ki a látóteremből, hogy gondolnom se kelljen rá. De Mal ragadós lelkesedése és a szavaiban rejlő igazság elcsitította a gondolataimat.
„Nem nagy dolog elveszíteni a lábad” – mondta. „Ugyanúgy képes vagyok megtenni bármit, amit akarok és te is képes leszel rá, ha az amputáció mellett döntesz.” Összezavarodtam. A testem darabokra tört. Összevarrták, összefoltozták. Amputáltathatom a lábam, vagy megtanulhatok együtt élni egy szinte használhatatlan végtaggal és a vele járó állandó fájdalommal.
Mal egy alaszkai mászóbaleset következtében veszítette el a lábát. 24 órán át várta egy párkányon a mentőcsapat érkezését. Ennyi idő alatt volt ideje átgondolni, hogy mi várhat rá. Megbékélt a helyzetével és úgy döntött, csak előre tekint. A folyamat mindenkinél hasonló: az embernek szembe kell néznie azzal, hogy a teste nem működik úgy, ahogy korábban megszokta és döntenie kell, hogy képes-e ezzel így együtt élni vagy valami többet akar. Nincs helyes válasz, csak egyéni döntés. A legtöbben pont ezt nem értik. Hogy lehet egy amputáció a válasz arra, ha valaki többet akar? Nekem például borzalmas érzés volt belegondolni abba, hogy soha többé nem mászhatok a családommal és a barátaimmal, hogy nem válaszolhatok a sziklák hívó szavára. Nem tudtam elengedni az életemnek ezt a részét.

A balesetem és az amputáció után válaszolnom kellett a kérdésre: Ki is vagyok én? A sziklamászás életem egyik meghatározó része volt, elképzelni sem tudtam, hogy ne mászóként gondoljak magamra. 2006-ban végre készen álltam arra, hogy megtudjam, mire vagyok most képes.
Ekkoriban ismerkedtem meg Hans Florine-nal. Tanácsot akartam kérni tőle a gyorsasági mászótechnikám fejlesztéséhez. Hans pozitív hozzáállása, a hite abban, hogy az ember bármire képes ha eléggé akarja nagyon sokat segített nekem. Amikor felajánlotta, hogy másszuk meg együtt az El Capot, gondolkodás nélkül rábólintottam. Nekem mindig is az El Cap jelentette a sziklamászás alfáját és omegáját. Nincs olyan komoly mászó, akinek ne lenne rajta a bakancslistáján ez a szikla.
Hans segítségével én lehettem az első végtaghiányos mászó. aki kevesebb mint 24 óra alatt megmászta az El Capitan „Lurking Fear” elnevezésű útját. A rákövetkező évben 13 óra alatt sikerült a Nose-t is kimászni.

Nem gondoltam, hogy bárkit is érdekelhet ez az egész, de meglepetésemre a világ minden tájáról érkeztek támogató üzenetek és kérdések. Fogyatékkal élő mászó mind ez idáig csak úgy mászta meg az El Capitant, hogy a társa ép testű mászó volt. Ekkor fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy a „Big Stone” meghódítható lenne egy csupa fogyatékkal élő mászóból álló csapattal. A végső lökést Hans adta meg, aki azt mondta: „Megvan benned minden ahhoz, hogy sikerüljön! Találd meg a megfelelő csapatot és csináljátok!”
2007-ben nekivágtunk. 150 méterig jutottunk. Akkor lenéztem Jaremre és láttam, hogy a homlokát a hűvös, szürke gránitnak támasztva mereven nézi a műlábát. Láttam rajta, hogy feladta. Felnézett rám, a tekintetében benne volt, hogy vége és ezzel véget is ért az első kísérletünk arra, hogy végtaghiányos mászóként, segítség nélkül megmásszuk a Lurking Fear-t.

Bubs Williamson – Black Canyon, Colorado
Forrás: Kennan Harvey

A következő szezonban a fogyatékkal élő mászókra jellemző „soha ne add fel” attitűddel Jarem úgy döntött, hogy próbáljuk meg újra! Nem az volt a célunk, hogy megmutassuk, nincs szükségünk segítségre. Nem! Mi csak azt akartuk, hogy ugyanolyan mászóként tekintsenek ránk, mint bárki másra. Ne tartsanak se többnek, se kevesebbnek. Ezúttal a „Zodiac”-ot néztük ki magunknak és öt napra rá ott álltunk a csúcson.
1989-ben Mark Wellman volt az első fogyatékkal élő mászó, akinek sikerült feljutnia az El Cap tetejére. Korábban senki nem gondolta, hogy egy kerekesszékes ember képes lehet ilyen teljesítményre. Markot és társát, Mike Corbettet 50 újságíró várta a csúcson. Az ideáig vezető út azonban nem csupa öröm és boldogság.
„Szörnyű volt, haver!” – mondja Mark, amikor a balesete utáni hét hónapos felépülési szakaszról mesél. „Voltak pillanatok, amikor ha képes lettem volna elvonszolni magam az ablakig, akkor kiugrottam volna. Ennyire borzalmas volt!”
Mark 1982-ben a kaliforniai Mount Whitney-n mászott, amikor ereszkedés közben lezuhant. A társa leereszkedett hozzá, amennyire tudta ellátta, majd elindult a több mint 20 mérföldre található központba segítségért. Mark egész éjszaka várt. Azt mondja soha nem hallott még olyan édes muzsikát, mint a másnap reggel megérkező a mentőhelikopter rotorjának hangja. A rehabilitációs kezeléseket követően parkőrként kezdett dolgozni. Ekkor ismerkedett meg Corbettel. Közösen találták ki, hogy megmásszák az El Capitant. Hathónapnyi tervezgetés és kemény edzés után valóra váltották az álmukat. Mark azóta számtalan sérült mászónak tanította meg hogyan vegye újra a saját kezébe a sorsát. Ő a fogyatékkal élő mászás egyik legnagyobb alakja.
Mark 1989-es, úttörőnek számító mászása után a többi fogyatékkal élő mászó életében is az El Cap lett az egyik legfontosabb szikla. A járványos gyermekbénulás szövődményeivel küzdő Wayne Willoughby például 17 alkalommal mászta meg.
Jaremmel és Pete-el 2005-ben ismerkedtem meg az Extremity Gamesen. A végtaghiányos sportolók X Gameseként számon tartott versenyen egy műfalat kellett megmászni, a lehető leggyorsabban. A verseny azóta sokat fejlődött, olyan sporteseménnyé vált, ahová szinte hazajárnak a fogyatékkal élő sportolók. Egy baleset után sokan vákuumban érzik magukat. Úgy látják, hogy senki nem érti mi történt velük valójában. Nekem szerencsém van, mert a családom mindig mellettem állt, de nem mindenki ilyen szerencsés. Ezek a versenyek kiváló alkalmat kínálnak arra, hogy megismerjük a sorstársainkat, hogy olyanok társaságában legyünk, akik pontosan tudják milyen érzések kavarognak bennünk.

Craig DeMartino – Caustic Cock, 5.11b, Red Rock, Nevada
Forrás: Cameron Maier

Néhány évvel az első Extremity Games után létrejött a Paradox Sports program. Az Egyesült Államokban számos olyan sportprogram fut, ami fogyatékkal élő embereknek segít teljes életet élni, de a Paradox Sports volt az első, ami kifejezetten a mászásra koncentrált.
Ebben a programban kezdtem el sziklamászást tanítani. Az első tanfolyamomat az Eldorado-kanyonban tartottam. Háborús veteránok és Mal vett részt rajta. A Bastille-t néztük ki magunknak. Olyan volt, mintha egy csapat macskából próbálnék fegyelmezett falkát varázsolni. Az egyik fickó annyira rettegett, hogy remegett az egész teste. Azt hittem, soha nem lesz képes mászni. Chad Jukes azóta megmászta az El Capot és 2016 májusában ő lett a második végtaghiányos mászó, aki feljutott az Everest csúcsára (az első Charlie Linville volt, aki egy héttel előzte meg Jukes-ot). 2015-ben 15 sportolóval utaztunk ki a Spanyolországban rendezett világbajnokságra, ahonnan hét dobogós helyezéssel tértünk haza. Egy évvel korábban még meg kellett elégednünk egyetlen dobogós hellyel.
Azt remélem, hogy a sikersorozat töretlen lesz és egyre többen csatlakoznak hozzánk. Azután is, mikor én már szögre akasztottam a mászócipőt.

A hegymászó világ legendás alakjával az inspiráló CRAIG’S REACTION című portréfilmben ismerkedhetünk meg, melyet a Banff Hegyfilm Fesztiválon mutatnak be, 2019. április 10-12 között, a budapesti Corvin moziban.

Hozzászólások

Gödöllői Természetfilm Fesztivál még nyitott pályázatai

Gödöllői Természetfilm Fesztivál még nyitott pályázatai

Még két pályázatra várják a jelentkezőket a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Gödöllő 2019-es szervezői.

Zöldülők vására

Zöldülők vására

A tavasz sokak számára jelenti a megújulást. Hogyan tehetjük ezt környezettudatosan? Ebben segít a Felelős Gasztrohős Alapítvány és Nagy Réka, Ökoanyu szervezésében a Zöldülők vására.

Nemzetközileg díjazott magyar fotográfusok munkáiból nyílt kiállítás

Nemzetközileg díjazott magyar fotográfusok munkáiból nyílt kiállítás

A budapesti Fest;tisztít Galériában a Hossein Farmani által szervezett nemzetközi fotóversenyek eddigi legkiemelkedőbb magyar pályaműveiből láthatnak kiállítást.

Geológiai séták a Cserhát varázslatos völgyében

Geológiai séták a Cserhát varázslatos völgyében

Tavasztól őszig geológiai sétákra várják az érdeklődőket a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen, a nevezetességeket öt állomáson ismerhetik meg.

Új évaddal jelentkezik Morgan Freeman sorozata

Új évaddal jelentkezik Morgan Freeman sorozata

Folytatódik a National Geographic nagysikerű, Emmy-díjra jelölt sorozata, az Isten nyomában Morgan Freemannel.

National Geographic 2019. áprilisi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket