Ez lehetett az utolsó neandervölgyi nyakék
Dél-Európa területén a neandervölgyi emberek használtak saskarmokat ékszerként.
Neandervölgyi és gyenyiszovai gének segíthették a túlélést
Elődeink több alkalommal is keveredtek mind a neandervölgyi, mind a gyenyiszovai emberfajokkal.
Az éghajlat átalakulása sarkallta kannibalizmusra a neandervölgyit
Mintegy 100 ezer évvel ezelőtt a mai Franciaország területén hat neandervölgyi embert saját fajtársaik ettek meg.
Megtalálhatták az egyik utolsó neandervölgyi lábnyomait
Néhány tízezer évvel ezelőtt ősi rokonunk az Ibériai-félsziget egyik partján sétálgatott.
Hatalmas madár falta fel a neandervölgyi gyermeket
A 115 ezer éves maradványok Lengyelországban kerültek elő.
Bizonyíték az ősembertípusok közötti génáramlásra
Egy nemzetközi kutatócsoport 50 000 éves csontokból kivont DNS-t elemzett.
A neandervölgyi ember már tudott tüzet gyújtani
Francia régészeti helyszíneken talált 50 ezer éves szerszámokat, eszközöket vizsgáltak a kutatók.
Vadásztechnikája miatt lehetett ügyetlenebb művész a neandervölgyi
A neandervölgyi embernek meglehetősen nagy agya volt, és komplex eszközöket készített, de sosem rajzolt olyan kivehető alakokat, mint a Homo sapiens.
A neandervölgyiek évezredekkel tovább fennmaradtak, mint eddig hittük
Ősi rokonunk utolsó képviselői a mai Dél-Spanyolország területén éltek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
