Illés, Margaréta2019. július 20., szombat
Természet

Történelmi metszéspontok – Esztergom és Párkány

2003.08.29.Admin
National Geographic Magyarország

Esztergomban járva a táj szépsége és a történelmi emlékek egyaránt megragadóak. Hajókirándulásra és kiadós sétákra egyaránt kínálkozik itt alkalom. Tekintse meg képgalériánkat! >>

Esztergom harmincezres lélekszámú város a Duna jobb partján, vele szemben a szlovákiai Párkány (Sturovo) fekszik. A két települést egy történelmi jelentőségű híd köti össze, amelyet csak fél évszázaddal a második világháború pusztításai után sikerült újjáépíteni. A 2001-ben átadott Mária Valéria híd szimbóluma lehet a szlovákiai és a magyarországi települések együttélésének (sőt, az EU-támogatásokra kacsintgató magyar beruházásoknak is). A 496 méter hosszú hídról érdemes megjegyezni egyébként, hogy Ferenc József Budán született lánya volt a névadója.

Minden bizonnyal Párkányból, Szlovákiából (ha tetszik: a Felvidékről) nézve a legszebb Esztergom – innen pillanthatunk rá a legtökéletesebben a bazilikára. Aki átkel a Mária Valéria hídon, szemből fotózhatja a száz méter magas kupolát, amely Magyarország legnagyobb templomát ékesíti. Persze a bazilika belsejében is „akad” látnivaló: a kincstárat, vagy a magyarországi reneszánsz építészet egyik legkiválóbb műemlékét, a Bakócz-kápolnát feltétlenül meg kell néznie mindenkinek, aki fontosnak tartja a magyar kultúrát. A bazilika mellett található a prímási palota.

Esztergom a magyar történelem egyik legfontosabb, központi jelentőségű városa. 1001 újév napján itt koronázták meg az első magyar királyt, Szent Istvánt – aki Vajk néven itt is született –, s ez a hely volt évszázadokon keresztül az ország fővárosa. Egyébként már Géza fejedelem ezt a települést tette meg fejedelmi székhelyéül, az Árpád-kor nagy részében tehát kulcsfontosságú szerepet játszott Esztergom.

Sokan azt hiszik, hogy Esztergom volt az első magyar egyházi központ. Bár csak feltételezések léteznek e területen, a történettudósok nagy része ma már egyetért abban, hogy ez aligha igaz. A nyugati rítusú, vagyis a római (katolikus) vallásnak ez volt ugyan a legfontosabb központja, ám a keleti (ortodox, bizánci) rítusoknak megfelelő keresztény egyházi központok valószínűleg már régebben, az államalapítás előtt kialakultak Magyarországon. Többek között Erdélyben és a Dunántúlon, Veszprémben lehettek ezek a részben görög nyelvű és rítusú centrumok. Mindennek Esztergom szempontjából is volt jelentősége: a Dunántúl nagy része ugyanis a történelmi Magyarország fennállása idején Veszprémhez, az ottani püspökséghez tartozott, míg Esztergom a felvidéki egyházi élet regionális központja volt, már ami az egyházmegyéket illeti. Esztergom tehát hiába fekszik a Dunántúlon, sokáig más területek tartoztak hozzá, Veszprém pedig a nyugati kereszténység felvétele, Szent István államalapítása után talán „büntetésből” vesztette el országos szerepét. Sokak szerint Géza azért vette fel a nyugati vallást, mert Rómában ő volt az első a magyar urak közül, aki áttért a keresztény vallásra, Bizáncban viszont már ötven évvel előtte járt két előkelő, Tormás és Bulcsú, akik 948-ban a keleti rítus szerint megkeresztelkedtek.

De hagyjuk a történelmet: ha manapság az esztergomi Duna-parton vagy Párkányban sétálunk, láthatjuk, hogy az aszályos időszak a hatalmas folyót sem „kíméli”. Szinte lagúna-szerű képződmények kísérik a partot, a fehér kövek és a gyönyörűen csillogó kék víz mindenesetre festői látványt nyújt.

Ha átsétálunk a Mária Valéria hídon, és a szlovák hídfőnél átesünk az útlevél-ellenőrzésen, ismét magyar feliratokkal találkozhatunk: a terjeszkedő magyar nagybank óriásplakátja hirdeti: Megnyitottunk! Párkányban tehát nem kell hatalmas szlovák-tudás ahhoz, hogy eligazodjunk. A „Zlaty Bazant” talán a leggyakoribb szó, amelyet a turistáktól hallani, de az Arany Fácán sörön kívül érdemes kipróbálni a Balu nevű sétahajót is, amely Párkányból indulva egészen a Duna és Garam (szlovákul: Hron) összefolyásáig viszi az érdeklődőket. A Garam északról torkollik a Dunába, és kevesen tudják, hogy az egykor itt élő kelta népesség emlékét őrzi a neve. Ugyanabból a szóból ered ugyanis a gall (szintén egy kelta népcsoport által elnevezett) Garonne folyó neve Dél-Franciaországban, mint a felvidéki Garamé…

Tekintse meg képgalériánkat! >>

Hozzászólások

Szent László pénze, a Nummulitesek

Szent László pénze, a Nummulitesek

Az elmúlt századok során sok legenda kötődött hozzájuk

Eddig ismeretlen fafajt fedeztek fel Tanzániában

Eddig ismeretlen fafajt fedeztek fel Tanzániában

Mindössze 8 négyzetkilométeres hegyvidéki területen él, és egy erdészeti felmérés során bukkantak rá.

Egy apró, ám hangos állat az óceán mélyéről

Egy apró, ám hangos állat az óceán mélyéről

Egy új tanulmány szerint a Japán vizek mélyén élő férgek harcaik során az óceán egyik legerősebb zaját hozzák létre.

Ritka, gigantikus medúzát örökítettek meg

Ritka, gigantikus medúzát örökítettek meg

Búvárok egy csoportja Délnyugat-Anglia partjainál úszva egy kivételesen nagy medúzára bukkant.

Sötétebb színűek a gombák a hidegebb éghajlaton

Sötétebb színűek a gombák a hidegebb éghajlaton

A gombák világából azonban eddig senki se végzett a szín és a hőmérséklet közti összefüggésre vonatkozó vizsgálatokat.

National Geographic 2019. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket