Jácint, Réka, Hetény2019. augusztus 17., szombat
Természet

Spermaháború – Az emlősök az orrukat is bevetik

2004.09.23.Admin
National Geographic Magyarország

Minden hím mezei pocok életében eljön a pillanat, amikor szembesül a lét nagy kérdésével: hogyan váljon apává, ha a nőstény a szomszédságban élő összes többi hímmel is összeszűri a levet?

A spermaverseny a legtöbb állatfaj számára nem ismeretlen kihívás.

A muslincáktól kezdve a lazacokon át a csimpánzokig a hímek spermaháborúban állnak riválisaikkal. E fajoknál a nőstények egyidejűleg több hímmel is párosodna: így a hímeknek komoly küzdelmet kell folytatniuk, hogy a megtermékenyítési versenyben ők legyenek a befutók.

A taktika fajonként változik. A kisasszony-szitakötők hímjeinek pénisze például súrolókeféhez hasonlóan képes a riválisok által elhelyezett spermát csaknem teljes egészében eltávolítani.

A hím mezei pocok kiszagolja a riválist

Ugyancsak leleményes eljárást fejlesztettek ki a mezei pockok. A Nature legfrissebb számában megjelent tanulmány szerint a hím mezei pockok kiszagolják versenytársaikat. Ha a hím riválist érzékel a közelben, akkor a párzás során extra mennyiségű spermát bocsát a nősténybe.

Az amerikai Memphis Egyetem kutatói vizsgálatuk során hím mezei pockokat párosítottak fogamzóképes nőstényekkel. A párokat két ketrecben helyezték el: az egyiket szagosították más hímek illatanyagával, a másikban viszont nyomuk sem volt a riválisoknak.

A kísérletben résztvevő tíz hím mindegyikénél megfigyelték, hogy a szagosított ketrecben a kopuláció alatt sokkal nagyobb mennyiségű ondót bocsátottak ki, mint a másik ketrecben. Azt tapasztalták, hogy a rivális közelségére a hímek nem több ejakulációval, hanem egy ejakuláció alatt több hímivarsejt elhelyezésével reagáltak. Míg a szagos ketrecekben a hímek átlagosan 169 millió spermiumot bocsátottak ki egy-egy ejakuláció alkalmával, a másik ketrecben csupán 98 milliót.

A nőstény mezei pocok ösztrusz alatt normálisan 4-6 hímmel párzik, és elképzelhető, hogy mindegyik utód más hímtől származik. Minél több hímivarsejtet hagy a hím maga után, annál nagyobb az esélye több petesejt megtermékenyítésére.

A Memphis Egyetem kutatóinak tanulmánya az első, amely kapcsolatot tár fel a szaglás és a hímek közötti spermaverseny terén. Feltehetően a mezei pockok mellett más emlősök is felhasználják kiváló szaglásukat a küzdelemben. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az emlősök alig öt százaléka monogám, a többségnél különböző fokú promiszkuitás figyelhető meg.

Számjáték

A kutatók szerint az emlősöknél a spermaháború többnyire számok játéka. Míg számos rovarfaj képes eltávolítani a riválisok spermáját, az emlősök inkább a nagy számok törvényét vallják: az a hím, amelyik több hímivarsejtet tud célba juttatni, nagy valószínűséggel több utódot vallhat magáénak.

Feltehetően a spermaháborúval magyarázható az is, hogy a hím pockok és csimpánzok heréje arányaiban nagyobb a szabad szerelemnek kevésbé hódoló fajokénál.

A gorillák heréje például eltörpül a csimpánzoké mellett. Hozzá kell tenni azonban, hogy az ezüsthátú gorillahímek számára a spermaháború tulajdonképpen ismeretlen jelenség, hiszen egy-egy hím egész háremet tudhat magáénak.

Jól jönne az erényöv

A háborút egyébként rövidre vághatná egy erényöv. Egyes rovarfajok már ezt is kifejlesztették:

A dél-amerikai vöröstövű zebralepke (Heliconius erato) hímje például anti-afrodiziákumot fecskendez a nőstényébe, amely a potenciális versenytársakat több hétig távol tartja.

Nála is drasztikusabb eljárást alkalmaz a Moniliformis dubius nevű élősködő féreg, amely tulajdonképpen „befalazza” a nőstény nemi szervének nyílását a párosodás után.

Hozzászólások

Mit tegyünk a tolvaj sirályokkal?

Mit tegyünk a tolvaj sirályokkal?

Hazánkban ugyan nem túl nagy az esélye, hogy az ember kezéből kilopja a falatot egy sirály, a tengerpartokon viszont gyakoriak az ilyen „támadások”. Mit lehet ellene tenni?

Kávé- és teaültetvények Európában? Igen, az Azori-szigeteken!

Kávé- és teaültetvények Európában? Igen, az Azori-szigeteken!

Ha Európára és a teára gondolunk, elsősorban bizonyára az angolok jutnak az eszünkbe. Ez részben jogos is, hiszen a teafogyasztást tekintve mindenkit leköröznek a kontinensen.

Saskeselyű a havas csúcsoknál

Saskeselyű a havas csúcsoknál

Míg Budapesten éltem sokat jártam be a Természettudományi Múzeumba, ott is a madárgyűjtemény volt a kedvencem.

Hogyan lett fekete a szürkemókus?

Hogyan lett fekete a szürkemókus?

Két amerikai mókusfajnál is előfordulnak fekete bundájú, a többségtől elütő színű egyedek. Hogyan alakult ki a sötét színváltozat?

Szokatlanul hosszú volt az ősmadár egyik lábujja

Szokatlanul hosszú volt az ősmadár egyik lábujja

A verebeknél valamivel kisebb termetű madár a bizarr véznaujjú makihoz hasonlóan használhatta meghosszabbodott lábujját.

National Geographic 2019. augusztusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket