Aladár, Álmos, Leó2020. február 20., csütörtök
Természet

Helikopterekkel keresik az orángutánokat

2004.12.08.Admin
National Geographic Magyarország

A légi felderítés nemcsak a háborús területeken, de a borneói őserdőkben is hasznos lehet. Ráadásul jó célokat is szolgál, hiszen a tudósok az orángutánokat próbálják megszámolni…

A levegőből próbálják megfigyelni az orángutánok fészkeit azok a tudósok, akik Borneó szigetének Malajziához tartozó részén, Sabah tartományban vizsgálódnak. Az orángutánok ugyanis erdőlakók, ennél nagyobb állat nemigen él már fákon. Az éjszakát is a fák ágai között töltik, alvófészkeket készítenek maguknak.

A nemzetközi kutatócsoport megkísérli a lehető legpontosabban megbecsülni, hány emberszabású majom maradt a rendkívüli módon veszélyeztetett vidéken.

A mostani számlálást végző Marc Ancrenaz és kollégái a légi, pontosabban helikopteres „felderítést” a földön végzett felméréssel kombinálják. Becslésük szerint a Borneón élő orángután populáció az utóbbi húsz évben 35 százalékkal csökkent. A kutatócsoport a Plos Biology című szaklapban közölte eredményeit.

Tizenegyezer orángután Sabahban

Két alfaj
A délkelet-ázsiai szigetvilágban Borneón és Szumátrán élnek orángutánok (rendszertani nevükön: Pongo pygmaeusok). A szó legszorosabb értelmében vett elszigeteltség miatt így két alfaj alakult ki: a szumátrai orangután (Pongo pygmaeus abeli) és a borneói (Pongo pygmaeus pygmaeus). Egyes nézetek szerint a földrajzi elkülönülés olyannyira erőteljes, hogy immár biológiailag is önálló fajnak minősíthetők a két szigetet lakó populációk.
Forrás: zoobudapest.com

A legfrissebb eredmények szerint mintegy 11 ezer orángután él Sabahban, legalábbis a most zajló felmérés előzetes adatai ezt mutatják. Ez a vártnál kétezerrel több emberszabású majmot jelent.

A mostani számlálás kapcsán a kutatók hangsúlyozzák a helikopteres felderítés fontosságát, mert a csak földön végzett vizsgálatok nem lehetnek pontosak. (Képtelenség ugyanis a sűrű dzsungelben minden egyes „majomtanyát” megtalálni.)

Érdekesség, hogy a sabahi orángutánok hatvan százaléka a védett zónákon kívül él. „Több orángutánra bukkantunk, mint amennyire számítottunk, s mindez növeli a globális populáció lélekszámát. Ugyanakkor húsz éve még több emberszabású majom élhetett itt, számuk talán a húszezret is meghaladta” – vélekedett a cikk társszerzője, Dr. Benoît Goossens, a Cardiff University munkatársa a BBC kérdésére. A nagyobb arányú pusztulás tehát vitathatatlan Goossens szerint, még akkor is, ha valamivel több állatot találtak az előzetesen vártnál.

A kutatócsoport megállapította, hogy az orángutánok őserdőbeli elhelyezkedése foltszerű, vagyis Sabah területén nem egyenletesen oszlanak el csoportjaik. Az emberszabásúak a keleti és a középső zónákban bukkannak fel a leggyakrabban. Mindössze két kisebb csoportot tartanak nyilván a Crocker Range Nemzeti Parkban és a Mount Kinabalu Nemzeti Parkban.

A kutatók a mostani vizsgálatot abból a szempontból is hasznosnak tartják, hogy a jövőben Afrikában is hasonló felméréseket lehetne végezni.

Húsz éven belül kipusztulhatnak az orángutánok?
A National Geographic Online tavaly októberben számolt be egy harvardi kutatócsoport megállapításairól, miszerint az orángutánok tíz-húsz éven belül eltűnhetnek a bolygónkról, ha így folytatódik az erdőirtás Délkelet-Ázsiában. Az indonéz rendőrség nem tudja megállítani az illegális fakitermelést, ezért az orángutánok élőhelye folyamatosan zsugorodik. A favágók már nemcsak a folyók partján, hanem a dzsungel mélyén, az emberszabásúak élőhelyén is dolgoznak. Knott az indonéziai Gunung Palung Nemzeti Parkban élő orángutánok viselkedését tanulmányozta. A park a világ orángután populációja egytizedének, körülbelül 2500 egyednek ad otthont.

Hozzászólások

Drégely vára és a Kámor-hegy legendái

Drégely vára és a Kámor-hegy legendái

Felfedező utunk ezúttal a Börzsöny-hegység keleti vonulatának egyik kevésbé látogatott, ám méltán hírhedt hegyóriására, a 662 méter magas Kámorra vezetett.

Kék bálnák az atlanti-óceáni Déli-Georgia szigetnél

Kék bálnák az atlanti-óceáni Déli-Georgia szigetnél

A kereskedelmi célú bálnavadászat betiltása óta nem látott számban gyűltek össze az elmúlt hetekben a kék bálnák az Atlanti-óceánon fekvő Déli-Georgia szigetnél.

Radarok örökítették meg a madarak vonulását

Radarok örökítették meg a madarak vonulását

A műszerek a speciális viszonyok miatt tudták rögzíteni a madarak vándorlását Florida felett.

Csodás barlangok az izlandi gleccserek mélyén

Csodás barlangok az izlandi gleccserek mélyén

Izlandról nem túlzás azt állítani, hogy természeti látványosságaival az egyik legkülönlegesebb hely Európában.

Orvvadászok csapdájából mentett elefántborjú

Orvvadászok csapdájából mentett elefántborjú

Khanysiát, az öt hónapos albínó elefántot orvvadászok csapdájából szabadították ki a Kruger Nemzeti Park déli részén.

National Geographic 2020. februári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket