Eleonóra, Zelmira, Péter2019. február 21., csütörtök
Természet

Ökoturizmus a Gömör-Tornai térségben

2008.05.27.Admin
National Geographic Magyarország

A napokban mutatták be a Turizmus a természetért programot, amely Magyarország mellett Csehország és Lengyelország egy-egy bioszféra rezervátumának ökoturisztikai lehetőségeit tárta fel. A hazai programba bevont Gömör-Tornai térség a népi építészet emlékeit őrző falvaival, szelíd dimbes-dombos tájképével, gazdag természeti és kulturális értékeivel kiváló színtere lehet az ökoturizmusnak.

A hazai program az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság eggyüttműködésében valósult meg az ENSZ Környezetvédelmi Programja, a Környezeti Világalap (GEF) és a KvVM támogatásával 2005 és 2008 között. A program célja az volt, hogy feltárják a Gömör-Tornai karszt azon természeti és kulturális értékeit, amelyek jövőbeni bemutatásával bővíthető a térség ökoturisztikai kínálata, és egyúttal munkalehetőséget teremtve növeli a térség népességmegtartó erejét.

A Gömör-Tornai térségre gondolva a legtöbbünknek az aggteleki és jósvafői barlangok jutnak eszébe. Ennél már csak az rosszabb, hogy ha rászánjuk magunkat egy a térségben tett kirándulásra, akkor valóban szinte csak ezt a két helyszínt keressük fel, s miután „kipipáltuk”, már rohanunk is tovább. Kétségtelen, hogy a turisztikai marketing középpontjában a barlangok állnak, de valójában a régió számos természeti és kulturális értékben bővelkedik, amelyek önmagukban is megérnek egy többnapos kirándulást.

Nem csak a barlangokért érdemes ellátogatni a térségbe

A Gömör-Tornai térség magán viseli a perifériás területek minden előnyét és hátrányát. Az aprófalvas térséget fokozottan sújtja a munkanélküliség és az elvándorlás, emiatt elöregedő népesség és elnéptelenedő falvak jellemzik. Viszont éppen perifériás helyzete miatt nem halad át itt autópálya, vagy más nagy forgalmú út, nem érintette a háború utáni nagy iparosítási és TSZ-esítési hullám. Így a szelíd dimbes-dombos tájban nem éktelenkednek nagy ipari monstrumok, elbányászott hegyek és végeláthatatlan monokultúrás mezőgazdasági földek.

A falvak hagyományos építészeti arculata is nagyrészt épen megmaradt, bár sok helyütt éppen az elnéptelenedés miatt megpecsételődni látszik a gazdátlan, idős házak sorsa.

A természeti környezet gazdag élővilágot rejt. Az Aggteleki-karszt sajátos felszíni karsztformái, gazdag hüllő- és kétéltűállománya mellett, a természeti értékek között feltétlenül meg kell említeni a Kelemér határában lévő Mohos-tavakat. Ez a tőzegmohaláp olyan hazánkban ritka növényfajokkal büszkélkedhet, mint a keskenylevelű gyapjúsás vagy a kereklevelű harmatfű. Tőzegmohalápok „normál körülmények között” a Kárpátok-magasabb, hűvösebb régióiban fordulnak elő. Habár a Mohosoknál halad el az országos kéktúra útvonal, így nem nehéz rátalálni, mégis érdemes benevezni egy vezetett túrára a nemzeti park által működtetett keleméri Mohos házban, így sok érdekességet megtudhatunk a területről.

Értékes kultúrtáj maradt fenn

Dél-Gömört nem csak a természeti értékek teszik egyedivé, de a kultúrtáj is tartogat meglepetéseket. A népi építészeti értékek a legtöbb faluban fennmaradtak, és sok helyütt találkozhatunk festett fakazettás mennyezetű templomokkal is. Habár nem szokványos turistaprogram egy gyümölcsös megtekintése, ha erre járunk, semmiképp se hagyjuk ki. Az Olvasó bizonyára meglepődik, hogy miért invitáljuk végeláthatatlan, szabályos sorokban álló alma- vagy szilvafarengetegbe. Nos, itt valóban nem ilyenekkel találkozhatunk. A falvak határában sok helyütt ma is megtaláljuk a régi tájjellegű fajtákat őrző gyümölcsösöket, amelyek jobban emlékeztetnek egy kivadult vagy jobb esetben szépen ápolt hatalmas kertre, mint egy gyümölcsültetvényre.

 Tájfajta-gyűjtemény Szögliget határában

Tájfajta-gyűjtemény Szögliget határában

Dél-Gömörben a filoxéra vész előtt a domboldalak déli kitettségű, melegebb lejtőit szőlőültetvények uralták. Nem csak itt, de szerte az országban jellemző volt a vegyes gazdálkodás: a szőlősorok közé, vagy a parcellák szélére gyümölcsfákat ültettek védelmi céllal. A terület egykor híres volt szőlőiről (ezt őrzi a mai Gömörszőlős neve is), a 19. században a filoxéra vész után viszont megszűnt a szőlő piacra való termelése, már csak saját fogyasztásra ültették. A kivágott tőkék helyére pedig többnyire helyi fajtákból álló gyümölcsösöket telepítettek. Mivel ezek a gyümölcsfajták az évszázadok során alkalmazkodtak a helyi természeti viszonyokhoz, nagyon ellenállóvá váltak, és nem igényeltek/igényelnek sok gondozást, ugyanakkor kettős hasznot hoznak: a gyümölcstermés mellett a lekaszált fű is hasznosítható.

Ma már ezeknek a gyümölcsösöknek a nagy részét felhagyták, művelésük fortélyai az idős generáció kihalásával lassan eltűnnek. Holott a tájfajták igen jelentős kultúrtörténeti és gazdasági értéket képviselnek, hiszen a jövőbeni nemesítések nélkülözhetetlen alapanyagai. A régi gyümölcsösök értéke viszont nem csak ebben rejlik. A fák közötti gyep gazdag növény és rovarvilágnak ad otthont, és ezek között sok védett faj található. Ilyen gyümölcsös húzódik Gömörszőlős határában: az Ökológiai Intézet által fenntartott terület szabadon látogatható a faluból kivezető tanösvényen.

Tájfajtákból álló gyűjteményt hoztak létre

Ezeknek az apró, de nem kevésbé érdekes természeti és kulturális értékeknek, a turisztikai szolgáltatásoknak, valamint a terület eltartóképességének feltérképezése indult meg a Turizmus a természetért program keretében 2005-ben. Ehhez hasonló projekt zajlott a csehországi Summava Nemzeti Park és a Bajor-erdő, valamint a Szlovákiai Babia Gora és a Felső-Árva Természetvédelmi Területen is. A cél az volt, hogy mintaprojektet dolgozzanak ki, amely a későbbiekben más hasonló helyzetben lévő régiók számára is alkalmazható.

A Gömör-Tornai térségben első lépésben adatbázist készítettek a térség turisztikai látványosságairól és szolgáltatásairól. Ennek keretében többek között felmérték a még meglévő hagyományos gyümölcsösöket. Szögliget határában 2006 tavaszán a Ökológiai Intézet az Aggteleki Nemzeti Parkkal közösen egy gömöri tájfajtákból álló gyűjteményt alakított ki. Egy régi gyümölcsöst „újítottak fel” a környék felhagyott szőlős-gyümölcsösökből gyűjtött tájfajtákból. Összesen 39 fajtából 110 oltvány került ki, elsősorban alma, körte és szilva. A fajtagyűjtemény kialakításának célja, a helyi tájfajták megőrzése és népszerűsítése a helyiek körében. A nemzeti park faiskolájában lehetőség van a helyiek számára régi tájfajták beszerzésére, az érdeklődőknek a régi fajták gondozásával kapcsolatos műhelyeket, tanfolyamokat is szervezetek.

 Perkupa tájház: gyümölcsaszaló

Perkupa tájház: gyümölcsaszaló

A hagyományos gyümölcsfajták hosszú távú megőrzéséhez szorosan kapcsolódik a gyümölcsfeldolgozás gyakorlati művelése és megismertetése is. A térségben korábban nagy hagyománya volt a gyümölcsaszalásnak, de mára már egyetlen működőképes aszaló sem maradt fenn. A perkupai tájházban a projekt támogatásával felépült egy hagyományos fatüzelésű gyümölcsaszaló, így idén a Gömör-Tornai Fesztivált a gyümölcsaszalás bemutatásával és termékkóstolással egybekötött gasztronómiai program is gazdagítja.

A tájházba érkező vendégeket gömöri lángossal fogadják, amely a balatoni lángoshoz szokott szemnek igencsak meglepő, hiszen inkább hasonlít palacsintára mintsem „kommersz” lángosra, de gömöri szilvalekvárral megspékelve kiváló ínyencség. Receptjét nem áruljuk el, érdeklődni a helyszínen lehet. A tájházat működtető Gallyasági Település Szövetség tervezi, hogy amennyiben a lakosság részéről mutatkozik igény rá, állandó üzembe helyezi az aszalót.

Megörződött a hagyományos utcakép

A perkupai tájház kiváló példája a hagyományos népi építészet megőrzésének. Az eredeti stílusban felújított ház nem egyedüli a faluban. Az egymás mellett sorakozó felújított régi házak kellemes hangulatot kölcsönöznek a falu főutcájának. Az ilyen és hasonló falukép megőrzését célozta meg a nemzeti park és az Ökológiai Intézet programja is: településenként külön-külön felmérték a népi építőművészet stílusjegyeit, majd ez alapján kiadvány készült a helyiek számára. Így, akik építkezésbe vagy felújításba kezdenek – a hagyományos falukép megőrzése érdekében – innen meríthetnek ötletet egy-egy homlokzat-felújításhoz, tornáckészítéshez, de akár egy egész házfelújításhoz is.

A program keretében az Ökológiai Intézet 3, 5 millió forint keretből támogatást nyújtott ilyen irányú építkezésekhez. A nagy érdeklődéssel övezett pályázatban végül 12 pályaművet találtak támogatásra érdemesnek a szervezők, ezek elsősorban turisztikai vagy közösségfejlesztő jellegű építkezések voltak: kézműves foglalkozásokra, rendezvényekre szolgáló régi csűr, kenyérsütő kemence felújítása, kerítések hagyományos faluképhez illeszkedő átalakítása, de gyümölcsaszaló építése is szerepelt a listán. A pályázat és a kiadvány célja, hogy segítsék a turisztikai vonzerőt jelentő hagyományos falukép megőrzését.

 Perkupai tájház

Perkupai tájház

Kevés kezdeményezőkészség

A turizmus eszköze lehet a természeti és kulturális értékek megőrzésének, egyúttal segítheti a helyiek megélhetését. A térség turizmusát jelenleg nagy térbeli és időbeli koncentráltság jellemzi. A látogatók nagy része szinte kizárólag a barlangokért jön ide, és többségük – a határ túloldalán is programokat kínáló – júliusi Gömör-Tornai Fesztivál ideje alatt.

“Nehézséget jelent, hogy a helyi lakosságban nagy arányban vannak az idősek, a munkaképes korú, de munkanélküli lakosságot pedig nagy passzivitás jellemzi. Mindez összességben rossz önszerveződést és alacsony vállalkozókedvet eredményez, ami gátolja a turizmus fellendülését. Így az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az Aggteleki Nemzet Park amellett, hogy állami természetvédelmi szervezet, egyben a legnagyobb munkaadó is a térségben. Számos tevékenységre kapacitáshiány és az állami szervezet működési rendszeréből adódóan nincs lehetőség. Szükség lenne például a térség szállásadóit összefogó szervezet és közös marketingstratégia kialakítására” – sorolja a nehézségeket Tolnay Zsuzsa, az Aggteleki Nemzeti Park munkatársa.

„A helyi fejlesztések, termékek esetében egy környezetbarát követelményeknek megfelelő működést igazoló védjegy bevezetése és az ezzel kapcsolatos minősítési, ellenőrzési munkák beindulása is kezdeményező szervezet hiányában még várat magára. Az Ökológiai Intézet segítséget nyújt minden ilyen irányú kezdeményezéshez, de a Turizmus a természetért programban összegyűjtött ötletek megvalósításához szükség van a helyiek aktív részvételére” – tette hozzá Sándor Judit, az Ökológiai Intézet munkatársa.

 Perkupa

Perkupa

Bizakodásra ad okot, hogy a program keretében szervezett idegenvezető képzésen mintegy 25-30 fő vett részt: nagyrészt szállásadók és önkormányzati alkalmazottak részéről volt érdeklődés ez iránt. Ez a tanfolyam lehetőséget nyújtott arra, hogy a szállásadók komplex szolgáltatást nyújtsanak a vendégeiknek, azáltal, hogy képesek körbevezetni a turistákat, és bemutatni a környék látványosságait, értékeit.

Még kevesen választják az ökoturizmust

„Az ökoturizmusra ma már egyre nagyobb igény van, de elsősorban a magas iskolai végzettségűek és a környezetvédelem iránt elkötelezettebbek részéről. Még hosszú időbe telik, amíg az ökoturizmus egy-egy régió megélhetési forrásává válik. Jelenleg a turizmus a térségben legfeljebb jövedelemkiegészítő szerepet tölt be” – hangsúlyozta Tolnay Zsuzsa.

Mivel az ökoturizmus legfontosabb kritériuma a természeti és kulturális értékek olyan jellegű bemutatása, amely egyúttal ezek hosszú távú megőrzését segíti, nagyon fontos tisztában lenni a környezet eltartóképességével és ehhez igazítani a turisztikai kínálatot. Itt nagyobb hangsúlyt kap a minőségi szolgáltatás, vagyis inkább a testreszabott, a természet teherbíró képességét figyelembe vevő „kisebb léptékű attrakciók”, szolgáltatások jelentik a kínálatot, a mennyiségivel szemben.

Fotók: Sarkadi Péter:2; Walter Dávid:1, 3, 4, 5

Kapcsolódó cikkeink:

  • Képgaléria: Derenk, a szellemfalu
  • Eltűnnek a régi gyümölcsfajtáink I.
  • Eltűnnek a régi gyümölcsfajtáink II.
  • Fogyatkozó hazai hüllőállomány
  • Ökofalvak Magyarországon

  • Hozzászólások

    A katonaság segítségével terjednek a farkasok Németországban

    A katonaság segítségével terjednek a farkasok Németországban

    Kevesebb mint két évtized alatt látványosan megnőtt a németországi farkaspopuláció.

    Joshua Slocum elsőként kerülte meg vitorlással a Földet, egyedül

    Joshua Slocum elsőként kerülte meg vitorlással a Földet, egyedül

    1844. február 20-án született Joshua Slocum, aki először hajózta körül egyedül vitorlással a Földet.

    Új párt kapott az ország egyetlen szumátrai tigris hímje

    Új párt kapott az ország egyetlen szumátrai tigris hímje

    Feleséget cserélt Gio, az ország egyetlen szumátrai tigris hímje, a Nyíregyházi Állatparkban.

    Néhány évtizedre kihalt, ma viszont egyre több az aranysakál hazánkban

    Néhány évtizedre kihalt, ma viszont egyre több az aranysakál hazánkban

    Szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ennyi aranysakál az ország területén.

    Tél végi havas tájak

    Tél végi havas tájak

    A Kárpátok és az Alpok téli fotóiból.

    National Geographic 2019. februári címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    7 800 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket