Erzsébet, Zsóka2019. november 19., kedd
Természet

Európa egyik legnagyobb úszólápja található a Ráckevei-Dunán

2008.07.08.Admin
National Geographic Magyarország

A jövőre induló beruházás révén várhatóan 2013-ra befejeződik a Ráckevei (Soroksári)-Duna revitalizációja. A mintegy 35 milliárd forintos beruházás révén a természeti értékekben gazdag fővárosközeli Duna-ág belvízelvezető és öntözővíz-szolgáltató funkciója mellett a főváros kiemelt rekreációs övezetévé válhat.

A Ráckevei (Soroksári)-Dunán (R/S/D) már régóta a legfőbb gondot a nem megfelelő minőségű és mennyiségű víz jelenti. A dél-pesti szennyvíztelepről bevezetett tisztított szennyvíz, valamint a part menti települések jórészt csatornázatlan üdülőterületeiről érkező tisztítatlan szennyvíz komoly terhelést jelent a folyónak. A víz jelenleg csak Szigetszentmártontól lefelé alkalmas fürdésre, de a bakteriális szennyezettség helyenként időben és térben is igen magas. Az elmúlt években, a kisvizes időszakban többször is kialakult vízminőségi haváriához közeli állapot.

A Ráckevei-Dunán már korábban is történtek kisebb-nagyobb beavatkozások, többek között kotrás vagy a Duna-ágat lezáró nagyműtárgyak részleges felújítása, de komplex, az egész ágra kiterjedő vízminőség-védelmi és vízkészlet-gazdálkodási beavatkozásra még nem került sor. A jövőre induló, 35 milliárd forint értékű beruházás az EU Víz Keret Irányelven belül, európai uniós támogatással valósul meg.

Számos védett növény- és állatfaj található itt

A rossz vízminőség az élővilág szempontjából is kedvezőtlen, pedig nem akármilyen természeti értékeket rejt ez a folyószakasz. Nehezen hihető, hogy éppen a kétmilliós fővárosi agglomeráció határában, a legnagyobb folyónkon található Európa második legkiterjedtebb úszólápja. „A Dunavarsány, Szigetcsép, Szigetszentmiklós és Taksony térségében húzódó, összesen 700 hektár kiterjedésű úszóláp Európában a második helyen áll. Méretét tekintve csupán a Rhône-delta hasonló képződménye előzi meg. Az úszólápok vízminőségvédelmi szempontból nagyon fontosak, ugyanis habár felveszik a vízből a tápanyagot, nem juttatják azt vissza, hanem tőzeg formájában elraktározzák.

„Ezek a különleges, szigetszerű képződmények egyúttal ritka, védett növényfajok élőhelyei is. Megtalálható itt számos orchideaféle vagy tőzegmohafaj, de olyan ritka és védett madárfajoknak is menedéket nyújt, mint a szürke- és a törpegém, bölömbika, pettyes- és kis vízicsibe, cigányréce; a halak közül a réti csík, vagy a lápi póc érdemel említést” – sorolja a természeti értékeket Papanek László, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság osztályvezető-helyettese.

Hatmillió köbméter iszapot távolítanak el a mederből

A beruházásnak négy fő eleme lesz: iszapkotrás; a Duna-ágat közvetlenül terhelő szennyezőanyag kivezetése a part menti települések üdülőterületeinek teljes körű csatornázásával; a Délpesti Szennyvíztisztító Telep tisztított szennyvizének átvezetése a Csepel-szigeten keresztül a Nagy-Dunába; a rendszer vízforgalmát biztosító (Kvassay-zsilip, Tassi-zsilip) rendbehozatala, hogy azok az egész év során alkalmasak legyenek a megfelelő vízszint és vízforgalom biztosítására.

A Ráckevei-Dunán az egyik legfőbb gondot jelenleg a meder feliszapolódása okozza. A túlzott mennyiségű iszap negatívan befolyásolja a vízminőséget, végső soron csökkenti a víz oxigéntartalmát, ami az élővilág szempontjából igen kedvezőtlen. Ugyanakkor a meder térfogatának csökkenése rontja a mellékágak vízellátását, vízminőségét is.

A tervek szerint, mintegy 6-7 millió köbméter iszapot kotornának ki a Ráckevei-Dunaágból. A kotrást a parttól 10-15 méterre kezdik, hogy megőrizzék a víztisztító funkciót is betöltő part menti nádasokat, a valóban értékes víznövényzetet. A kitermelt iszapot ideiglenesen a part közelében fogják deponálni. A szárítás során a mintegy felére zsugorodott iszap később termőföld javítására, kommunális és építési hulladéklerakók, tájsebek rekultiválására használható.

A főágba vezetik át a tisztított szennyvizet

A vízminőség romlásához nagymértékben hozzájárul az is, hogy a part menti települések üdülőingatlanjainak jelentős része nincs rákötve csatornahálózatra. A nem megfelelően kiépített emésztőgödrök közvetetten terhelik a folyót. Ezenkívül vannak olyan – csak hajóval megközelíthető – szigetek, amelyeken még lehetőség sincs az emésztőgödrök szippantására, így „egyetlen megoldás” kínálkozik: a nem megfelelően szigetelt emésztőgödör kialakítása.

A tisztítatlan szennyvíz mellett a Duna-ág jelenleg a Délpesti Szennyvíztisztító Telep tisztított szennyvizének befogadója is, ami kisvizes időszak, azaz a nem kellő mértékű dunai tápvíz esetén jelent nagyobb gondot, hiszen ekkor nem biztosított a szükséges hígítási arány. A tervek szerint 2013-ra a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. által működtetett szennyvíztisztító vizét egy csővezetéken keresztül a főágba juttatják, a Csepel-sziget Budafok felőli oldalára. Ezzel az átvezetéssel becslések szerint mintegy ötezer tonna/év szennyezőanyagtól mentesülne a Ráckevei-Duna.

 Szigetcsép

Szigetcsép

A Csepel-sziget északi végében épülő új szennyvíztisztító (2010-re ígért) befejezésével a tervek szerint a Dunába és a Kvassay-zsilipen keresztül a Ráckevei-Dunába kerülő fővárosi szennyvíz mintegy 90 százaléka megtisztul, szemben a mostani 51 százalékkal. Míg jelenleg legfeljebb Szigetszentmártontól lefelé alkalmas a víz fürdőzésre, a vízminőségvédelmi beruházások révén 2013-tól várhatóan már Szigetszentmiklóstól lefelé, vagyis a folyóág mintegy kétharmadán lehet fürdeni.

Állóvízszerű körülmények jellemzők a Kis-Duna-ágra

A kisebbik Duna-ág problémáit gyarapítja a nem megfelelő vízmozgás. Míg a Ráckevei-Dunán a felső és az alsó torkolat között 30 centiméter a vízszintkülönbség, ugyanezen a szakaszon a Nagy-Dunán ez az érték már 4, 5 méter, ezért az előbbiben állóvízszerű körülmények uralkodnak. Az R/S/D-be folyamatosan táplálnak be vizet a Kvassay-zsilipen keresztül.

A dunai árvizes időszak jelenti a Ráckevei-Duna egyik üzemirányítási problémáját, hiszen ekkor, az alacsonyabb vízszintű Ráckevei-Dunából nem lehet leengedni a vizet a Tassi-zsilipnél, éppen ezért ilyenkor felülről nincs vízbetáplálás, így még inkább állóvízzé alakul a kisebbik Duna-ág. „Például 2002-ben egy ilyen helyzet és a folyamatos szennyvízterhelés felhígításának hiánya miatt viszonylag jelentős halpusztulás következett be. Ezért szükséges a projektben szereplő tassi vízleeresztő műtárgy újjáépítése olyan módon, hogy minden körülmények között biztonságosan üzemeltethető legyen” – tette hozzá Papanek László.

A főág időnkénti magas vízállása nemcsak közvetlenül a Ráckevei-Dunán okoz problémát, hanem a környező alacsonyan fekvő, belvizes területeken is. A Ráckevei-Duna egyik funkciója ugyanis többek között a belvíz elvezetése. „Ha belvizes időszakban a főágban alacsony a vízszint, a Ráckevei-Duna vízét is le lehet engedni a Tassi-zsilipnél, ezért ilyenkor megoldható, hogy gravitációsan vezessék le a belvizes területek vizét a Ráckevei-Dunába. Viszont ha a főmederben magas a vízszint, a Ráckevei-Duna medre is hamar telítődik, a magas vízállás miatt pedig csak időben elnyújtva, ráadásul szivattyúzással lehet levezetni a környező területekről a belvizet” – sorolja a problémákat a szakértő.

 Vizisikló

Vizisikló

A Ráckevei-Duna a belvízelvezetés mellett rendkívül jelentős öntözővíz-ellátó funkcióval is bír. A Duna-Tisza-csatorna, a dömsödi I. Árapasztó-csatorna, valamint a Tass és Baja között futó Kiskunsági Öntöző-főcsatorna innen kapja a vizét. Éppen ezért fontos szempont, hogy öntözési idényben elegendő víz álljon rendelkezésre a mederben.

A főváros új rekreációs övezetévé válhat

Mindemellett szintén nem elhanyagolható szempont a folyóág üdülési, rekreációs funkciójának erősítése. „Annak ellenére, hogy egy kétmilliós város agglomerációs övezetéről van szó, a lehetőségek messze nem kihasználtak. Jelenleg három evezőspálya található itt, ebből egy a dunavarsányi olimpiai felkészítő tábor pályája. Szükség van ezek korszerűsítésére, hogy alkalmassá váljanak nagyobb versenyek megrendezésére is” – mondta a vízügyi szakember.

A hajóforgalom korlátozott mértékű felélénkítése szintén a célok között szerepel. Ugyanis a rendszeres hajóforgalom a nyolcvanas évek végén megszűnt, jelenleg legfeljebb csak a hétvégén, alkalmanként közlekednek hajók Budapest és Ráckeve között. A vízisport és a turizmus megélénküléséhez arra is szükség van, hogy nagyobb partszakasz váljon a nagyközönség számára szabadon hozzáférhetővé. A turisztikai szolgáltatóegységek (vendéglátóhelyek, szálláshelyek, fürdők) jelenlegi kínálata és színvonala is további fejlesztésre szorul.

A vízi sport mellett a horgászok igényeit sem lehet szem elől téveszteni. A Ráckevei-Duna hazánk egyik legintenzívebben halasított vize. Az állandó területi joggal rendelkező horgászok száma a térségben eléri a 28 ezret. „A revitalizáció során nagyon fontos, hogy megtaláljuk az összhangot a különböző funkciók között. Vagyis amellett, hogy ez a fővárosközeli Duna-ág jelentős rekreációs funkciót töltene be, figyelembe kell venni az öntözővíz-ellátási és belvíz-elvezetési lehetőségeket is úgy, hogy mindez ne menjen a természeti értékek rovására” – hangsúlyozta Papanek László.

 Czuczor-szigeti mellékág

Czuczor-szigeti mellékág

A Ráckevei-Duna ma ismert formája az 1910 és 1926 között zajló folyószabályozás révén alakult ki. A korábbi évszázadok során a várost pusztító nagy árvizek legfőbb oka a Csepel-sziget felett kiszélesedő, zátonyokkal tarkított sekély Duna-ág volt. Ez a folyószakasz ugyanis jégzajláskor kedvezett a jégdugók kialakulásának, a jégdugók mögött feltorlódó víz, pedig hamar elöntötte a várost. A folyószabályozáshoz a döntő lökést az 1838-as nagy árvíz adta meg, de még ezután is csak hosszas huzavona után került sor tényleges beavatkozásra. A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágat 1873-ban zárták le felülről, a Gubacsi híd magasságában. Ezzel egy időben rendezték a Nagy-Duna medrét, így az alkalmassá vált a teljes dunai vízhozam levezetésére. Ez még nem jelentett teljes megoldást a problémára, mert a nagyobb árvizek alulról elöntötték a lezárt Ráckevei-Duna menti területeket. 1910-ben megkezdődött a teljes szakasz rendezése: megépült a felső beeresztő zsilip, amelyet az 1950-es években átalakítottak; ekkor jött létre a ma is látható Kvassay-zsilip. A Duna-ágat alulról lezáró leeresztő- és hajózsilip valamint erőmű a két világháború között épült meg Tassnál, de az 1956-os jeges árvíz erősen megrongálta, azóta csak a hajózsilip látja el az összes funkciót.

Fotó: Papanek László (2, 4), Szelényi Gábor(1, 3)

A következő hetekben a National Geographic Online és a FigyelőNet egy-egy magyarországi folyóról, tóról készít sorozatot Vizes hetek címmel: bemutatjuk vizeink állapotát, a rájuk leselkedő veszélyeket, tervezzük jövőjüket.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Sürgős beavatkozást igényel a Duna
  • Ha befagy a Duna…

  • Hozzászólások

    Magyar versenyző lett az év természetfotósa

    Magyar versenyző lett az év természetfotósa

    Bemutatták a Nature Photographer of the Year pályázat nyerteseit.

    Őszi színek a Plitvicei-tavaknál

    Őszi színek a Plitvicei-tavaknál

    November eleji kiruccanásunk célja volt megcsodálni az ősz színeit a Plitvicei-tavaknál.

    Újra feltűnt egy kipusztultnak vélt állat Vietnámban

    Újra feltűnt egy kipusztultnak vélt állat Vietnámban

    Az állatot 25 éve nem látták, most kameracsapdák felvételén ismét megjelent.

    Egy apró ország az óceán szorításában

    Egy apró ország az óceán szorításában

    Kiribati, Óceánia apró állama, a globális felmelegedés miatt eltűnhet.

    Repülő éneklő gyilkosok

    Repülő éneklő gyilkosok

    Megérkeztek hazánk területére a nagy őrgébicsek (Lanius excubitor). Az első példányokat a Veszprém megyei Nyírád település határában figyelték meg.

    National Geographic 2019. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    8 220 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket