Domonkos, Dominik, János, Dominika2020. augusztus 04., kedd
Természet

A patkányok zsenialitása

2009.05.26.Admin
National Geographic Magyarország

A patkányok a Föld legsikeresebb gerinces állatai közé tartoznak. Titkuk nem csak szaporaságukban rejlik. A legújabb kutatások fényt derítettek megdöbbentő fizikai és szellemi képességeikre.

A patkányok gyors tanulása eszményi kísérleti alannyá tette őket a tudomány története folyamán. Azonban az új kutatási eredmények rávilágítottak, hogy a patkányok elképzeléseinket messze meghaladó szintű gondolkodásra képesek.

A bejutás mesterei
Az állatok különösen ügyesek, ha alagutat kell fúrni, vagy be kell rágniuk magukat valahová.Az ugrás a patkányok egyik legfontosabb túlélési eszköze. A házakba történő beszivárgásnál megszokott módszer egy telefonvezetéken történő kötélmászás. Majd egy ugrással a tetőre, vagy az egy nyitott ablakon át egyenesen bejutnak. Vajon mi teszi a patkányokat ilyen kitűnő ugróvá? A patkányok lábizmaiban erős, sűrű izomrostok vannak. Ezek az izmok a megnyúlt hátsó lábakkal együtt elég erőt szolgáltatnak a saját testhosszuk ötszörösét elérő ugrásokhoz. Az ugráshoz jó egyensúlyérzékre, az egyensúlyozáshoz pedig egy különleges eszközre, a figyelemreméltó, sokoldalúan alkalmazható patkányfarokra van szükség. A farok csaknem ugyanolyan hosszú, mint az egész patkánytest, és tele van rugalmas inakkal. A farok ellensúlyként működik, amikor a patkány kötélen sétál, épp úgy, ahogy a kötéltáncosok egy hosszú rúddal egyensúlyoznak a magasban.

A Channel ajánlata: Zseniális patkányok
Függetlenül attól, hogy hajlandóak vagyunk-e tudomást venni róla, tény, hogy az Ázsiából származó – és bolygónkat alig három évszázad alatt meghódító – vándorpatkányok életünk leghűségesebb társai közé tartoznak. Ezek a városi élethez rendkívüli módon alkalmazkodott állatok kitűnő emlékezőtehetséggel és kommunikációs képességgel bírnak, és kiválóan megtalálják a legrejtettebb lyukakat és járatokat is maguknak. De vajon miként képesek minderre? Hogyan tudják kijátszani az embert oly sok esetben? A film a legérdekesebb ember- patkány találkozások részletes rekonstruálásával nemcsak azt tárja elénk, hogy egy adott helyzetben a patkányok mit miért tesznek, de arra is választ keres, hogy a természetben eredetileg mire használták azokat a képességeiket, amelyek a nagyvárosok labirintusaiban most olyan jól jönnek nekik.
A National Geographic dokumentumfilmje május 26-án (kedden) 16 órától tekinthető meg.

A patkányok sikerének két oka van. A testalkatuk tökéletesen alkalmas a behatolásra, elméjük pedig tökéletes tervek kiötlésére teszi őket képessé. A Massachusetts-i Institute of Technology-ban dolgozó agykutató, Dr. Matthew Wilson megkísérel behatolni a patkányok elméjének rejtelmeibe. Ez talán elárul valamit arról, hogyan képesek bejutni az otthonainkba. Véleménye szerint a patkányok intelligenciája azzal mérhető, milyen mértékben képesek előre megjósolni a jövőt.

Mikor behatolnak, a patkányok sok lehetőséget feltérképeznek, és előre számos alternatív tervet is kidolgoznak. Előzetes terepszemlét tartanak. Előre megtanulják a helyiségek alaprajzát, mert feltételezik, hogy a jövőben szükségük lesz erre az ismeretre. A kutatók úgy gondolják, hogy amikor a patkányok körbe szaladgálnak, jóval több történik annál, mintha egyszerűen csak átszaladnának az adott téren. Valójában feltérképezik, megtanulják a környezetüket.

Amikor a patkány a térben halad, az agy hippocampusnak nevezett területén, ahol az emlékek egy része tárolódik, nagyobb aktivitás észlelhető. A hippocampus rögzíti a patkány érzékszerveitől érkező információk jelentős részét, például az egyes tárgyak közti távolságot, és azt, hogy mennyi ideig tart az út az egyik tárgytól a másikig. A fejükben rögzített filmben az a legfontosabb, hogy nyomon követik a környezető világ változásait, és hogy mi történt a múltban. Dr. Wilson ezt úgy fedezte fel, hogy rögzíttette a kör alakú útvesztőben haladó patkány agyából érkező jeleket. De ez még nem minden. A patkány visszafelé játssza le az emlékeit. Kiderült, hogy a dolgok fordított sorrendben történő visszajátszása nagyon gyors módja lehet az új ismeretek elsajátításának.

Kiváló testi adottságok
A patkányt éles és hegyes karmaival szinte bármely függőleges felületre képes felmászni. A karom felső íve gyorsabban nő, mint az alsó, és így előnyös, jól használható görbület jön létre. A karom külső élei vékonyabbak, ezért gyorsabban kopnak, mint a kőkemény belső gerinc. Ennek következtében tűhegyes csúcs alakul ki, ami tökéletes a mászáshoz. Ha egy patkány képes átdugni a fejét egy nyíláson, akkor teste hajlékonysága miatt már bárhol átsiklik. Bordái nyomás hatására könnyen behajlanak, ugyanis úgy kapcsolódnak a csigolyákhoz, hogy a mellkas könnyen összenyomódhat.

A négy borotvaéles metszőfog kiválóan alkalmas a rágásra, illetve a tárgyak elhúzására, mozgatására. A patkányok foga folyamatosan nő, több mint egy centimétert havonta. Ez rágásra ösztönzi a patkányt. Az állandó koptatás hiányában pár év alatt a fogak 30 centiméter hosszúra, és ráadásul spirál alakban nőnének. Így a patkány képtelen lenne táplálkozni. A két alsó metszőfog között egy rés található, amit elzár egy bőrredő, hogy az állat úgy tudjon rágni, hogy közben nem kell nyelnie. Gyakorlatilag bármit képesek átrágni, ami puhább a fogaiknál, és a patkányok fogának zománca olyan kemény, mint az acél. Az egyik kedvenc rágcsálnivalójuk az akár autóban, akár lakásban található villamos vezeték. Egy tanulmány szerint a patkányok tehetők felelőssé az összes elektromos tűz egyötödéért.

A patkányokra szárazföldi állatként tekintünk, de valójában kitűnő úszók. A hátsó lábaikkal eveznek, a mellsőkkel pedig kormányoznak. A farok is kormánylapátként működik. A patkányok hihetetlen kitartással úsznak: akár három napig is képesek taposni egy huzamban a vizet. És kiváló búvárok is. Akár három percig is képesek visszatartani a lélegzetüket a víz alatt.

Egyedülálló képességek
Minél többet tudunk meg a patkányokról, annál nagyobb lesz rajongóik tábora. A kutatók megpróbálják hasznosítani egyedülálló képességeiket. A világon körülbelül százmillió élesített taposóakna van telepítve. A csúcstechnológiájú berendezések elég hatékonyan képesek felfedezni őket. De ez a biológiai alternatíva még eredményesebb lehet. A patkányok sztereóban, azaz a két jobb és bal oldalt összevetve képesek szagolni, és 50 ezredmásodperc alatt képesek meghatározni a szagforrás irányát. Körülbelül tíz millió szaglósejttel rendelkeznek, azaz kétszer annyival, mint az emberek.

Tanzániában egy belga anyagi támogatással működő csapat osztag egy gambiai hörcsögpatkányt idomít. “Onzo”-nak az lesz a feladata, hogy felismerje a robbanóanyagok szagát. Onzo úgy tanul, hogy a szagot egy ízletes falattal társítja. Az emberekkel vagy aknakereső kutyákkal szemben, a hörcsögpatkányok testtömege kicsi ahhoz, hogy működésbe hozza az a robbanást.

A félelmetesen érzékeny szaglószerv nem csak a robbanóanyagokat, hanem egyes betegségeket, például a tuberkulózist is képes észlelni. Egy patkány óránként háromszáz tuberkulózisos nyálmintát képes azonosítani. Egy embernek egy húsz minta feldolgozása teljes napba telik. Úgy tűnik, a patkányok esetében minden gyorsan és hatékonyan zajlik.

Rettentő szaporák
A patkányok románca röpke, de gyakori. A nőstények négynaponta tüzelnek. Három hétig tart a vemhesség, és akár tizenkét kölyköt is világra hozhatnak. Pár hónap leforgása alatt az utódaik is készen állnak a szaporodásra. Egy év alatt egy patkánypárnak akár tizenötezer utóda is lehet. Ez azt jelenti, hogy ha ötven patkány élt itt három hete, akkor mostanra akár háromszázra is nőhet a számuk, ha pedig nem történik semmi, akkor pár hónap alatt két és fél ezer patkány hemzseghet a környéken.

Óvatos duhajok
A patkányok számos betegség, például a tífusz és a bubópestis terjesztői is. A méreg rendszerint csak a tapasztalatlan újoncokkal szemben hatásos. A patkányok szervezete képes alkalmazkodni a mérgekhez, ráadásul a táplálkozásukra jellemző a rendkívüli óvatosság, és összetett viselkedés. Minden új élelmet csak kis adagokban kóstolnak meg. Ha rosszul lesznek tőle, ott hagyják, így elkerülik a halálos mennyiség fogyasztását. Ráadásul tapasztalataikat a többi patkánnyal is megosztják. Ha egy patkány evett valamit, amikor visszajön a többiekhez, egy másik patkány kiszagolja a lehelete alapján, hogy mit evett. A fogyasztott élelmet előnyben részesíti a több élelemmel szemben. A hatásos, új fegyvert olyan késleltetett hatású vegyületek jelenthetik, amelyek csak egy hét múlva kezdenek hatni, így a patkányok nem tudják összekötni a méreg fogyasztását és a rosszullétet.

Kommunikáció és gondolatolvasás
A patkányok egymással egy titkos nyelven érintkeznek. Ultrahangokkal, azaz olyan magas frekvenciájú hangokkal, amit mi emberek nem hallunk. És nem is értünk. Egy nap leforgása alatt egy patkány több tízezer titkos üzenetet hallathat. A patkányok valószínűleg az utóbbi tizenkétmillió év során fejlesztették ki az ultrahangos érintkezést, hogy elkerüljék a ragadozókat. Ez a figyelmeztető rendszer teszi nagyon nehézzé a lakásokba bejutott patkányok csapdába ejtését. Ha az egyiket elkapják, biztosan értesíti a többieket.

Az ember csak húsz kilohertz magasságig képes érzékelni a hangokat. A patkányok olyan hangokkal képesek érintkezni egymással, amelyek húsz és száz kilohertz közötti frekvenciájúak. A patkányoknak van egy apró nyílás a hangszálain. Amikor ezen kipréselik a levegőt, nagyon magas frekvenciájú rezgés alakul ki, és ez rövid hullámhosszú, azaz magas hangokat eredményez. A fülükben barázdált, kisméretű dobhártya található, ami alkalmas a magas hangok érzékelésére. Az ember nem rendelkezik ilyen dobhártyával.

A patkányok azonban nem csak beszélgetnek egymással, létezik egy másik kivételes alkalmazkodási képességük is, amit kis túlzással gondolatolvasásnak is nevezhetünk. Minél többször találkoznak a patkányok az emberekkel, annál jobban megismerik őket. A kutatók szerint ez nagyon is logikus. Mivel a patkányok törzsfejlődésének egy szakasza az emberekkel együtt történt, képessé kellett válniuk a viselkedésünk előrejelzésére. Ehhez hozzátartozott a sokféle és változékony kedélyállapotunk kifürkészése is. Amikor találkoznak egy emberrel, a patkányok nagyon gyorsan felmérik a veszélyeztetettség fokát.

Az Egyesült Államok fővárosában egyes források szerint a patkányok létszáma meghaladja az emberekét. Egy olyan sikeres fajról van szó, ami azzal fenyeget, hogy átveszi tőlünk a hatalmat.

Hozzászólások

Ez a rovar képes kimenekülni a békák emésztőrendszeréből

Ez a rovar képes kimenekülni a békák emésztőrendszeréből

A parányi rovar kifejezetten gyorsan halad keresztül a ragadozó emésztőrendszerén.

Zombivá változtatja a kabócákat egy parazita

Zombivá változtatja a kabócákat egy parazita

A szakértők egy ideje tudják, hogy a rovarokat gombák támadják, a fertőzéssel kapcsolatban azonban még rengeteg a kérdés.

A paraziták is részei az ökoszisztémának

A paraziták is részei az ökoszisztémának

Szakértők egy csoportja szerint az élősködők megóvására is érdemes figyelni.

Dél-Afrikában csökkent az orrszarvúk illegális vadászata

Dél-Afrikában csökkent az orrszarvúk illegális vadászata

Dél-Afrika környezetvédelmi minisztere, Barbara Creecy

A Déli-sark fényei július közepén

A Déli-sark fényei július közepén

A világűrből és a Földről is fotózták az antarktiszi sarki fényeket.

National Geographic 2020. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket