Máté, Mirella, Jónás2019. szeptember 21., szombat
Természet

Csábító gyilkosok

2010.06.18.Admin
National Geographic Magyarország

Carl Linné még a gondolatát is elutasította, Charles Darwint mérhetetlenül lenyűgözte hogy léteznének rovarevő növények.

Írta: Carl Zimmer
Fényképezte: Helene Schmitz

Éhes légy szálldos föl-alá az észak-karolinai fenyves mélyén. Észrevesz egy csábítóan vöröslő, édes illatot árasztó foltot. Bódultan telepszik a vörhenyes, húsos levélre, beleszürcsöl a felületén gyöngyöző édes nektárba. De jaj, lábával súrol egy, majd még egy apró szőrszálat! Mire föleszmél, falak zárulnak köré: a levél két fele összecsukódik, a peremén sorakozó tüskék, akár a csapóvas fogai, egymásba kapaszkodnak. A légy vergődik egy ideig, igyekszik szabadulni, de kelepcébe szorul. Dehogyis kínálja édes nektárral a levél: emésztőenzimeket választ ki, amelyek fokozatosan elfolyósítják, feloldják a légy belső szerveit. Laikus gondolat, ám óhatatlanul fölmerül: micsoda megaláztatás lehet egy állatnak, hogy egy növény végez vele…

Az észak-karolinai Wilmingtontól százötven kilométerre találjuk az egyetlen helyet, ahol őshonos a híres Vénusz-légycsapó. De más, nem kevésbé különös ragadozó növényeket is megleshetünk üzelmeik közben a lápos-fenyőerdős szavannán. A kürtvirág kelyhet formál a leveléből, öblös csapdájába nemcsak rovarok, de néha méretesebb állatok is belefulladnak. A harmatfű ragacsos mirigyszőreivel vonja fojtó ölelésébe áldozatát. A tavakban-patakokban tenyésző rence búvárszivattyúként kebelezi be zsákmányát.

Van valami lúdbőröztető az állatokkal táplálkozó növényekben – olyan szépek és elegánsak, nehéz elhinni róluk, hogy ilyen kegyetlen harcmodort választottak. Az élők nagy rendszerének kimunkálója, Carl Linné 18. századi svéd természetbúvár még a gondolatát is elutasította, hogy léteznének rovarevő növények. Isten elgondolásának, a természet rendjének mondana ellent, ha a Vénusz-légycsapó rovarokat enne, jelentette ki. Csak a véletlen műve lehet, ha rovart kap el egy növény; nyilván rögtön szabadon engedi, amint a szerencsétlen fölhagy a kapálózással.

Charles Darwin már nemcsak hogy elfogadta a rovarfogó növények létezését, de mérhetetlenül le is nyűgözte, amit velük kapcsolatban tapasztalt. Nem sokkal azután, hogy Anglia egyik lápvidékén első ízben került közelebbi ismeretségbe egy ragadozó növénnyel (a Drosera nemzetségbe tartozó harmatfűvel), lelkesen közölte: „Jelen pillanatban sokkal jobban érdekel a Drosera, mint a világ összes fajának eredete.” Hónapszám kísérletezett a harmatfűvel: legyeket pottyantott a levelére, és figyelte, amint ragadós mirigyszőreit a növény lassan prédája köré fonja. Tojássárgájával és nyers hússal is próbára tette a Drosera vadászhajlamát.

Ámulattal tapasztalta: egyetlen hajszál súlya is elegendő, hogy összezáruljanak a levelek, ugyanakkor a harmatfű ügyet sem vet a vízcseppekre, bármilyen magasról hulljanak is. Nyilván „súlyos balfogás” lenne tőle, vélekedett Darwin, ha minden kis záporesőre támadásba lendülnie. Az, hogy rá se ránt az esőkre, nem a véletlen, hanem hosszú alkalmazkodás eredménye. Darwin egyéb húsevő növényeket is tanulmányozott; megfigyeléseit 1875-ben Insectivorous Plants (Rovaremésztő növények) című munkájában tette közzé. Megírta például, hogy milyen hihetetlen gyors ragadozó „a világ egyik legcsodásabb növénye”, a Vénusz-légycsapó. Összezáruló levele „időlegesen kehellyé, emésztőtasakká” alakul át, a zsákmányt lebontó enzimeket választ ki.

Azt is megállapította Darwin, hogy a sikeres vadászat után több mint egy hétig zárva marad a Vénusz-légycsapó levele, és a peremén összekapaszkodó tüskék szökni hagyják a legapróbb rovarokat, így a növénynek nem kell minden csip-csup préda emésztésére energiát pazarolnia. A Vénusz-légycsapó döbbenetes gyorsaságát (levélcsapdája tizedmásodperc alatt összezárul) Darwin az állatok izom-összehúzódásához hasonlította. Csakhogy a növényeknek nincsenek izmaik, sem idegeik. Hogyan tudnak akkor ilyen villámsebesen, állatok módjára lecsapni?

 

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2010. júniusi lapszámában.

Hozzászólások

Kiépült az első dunai kérészvédő fénysorompó

Kiépült az első dunai kérészvédő fénysorompó

Világviszonylatban elsőként Tahitótfalunál valósult meg a sötétedés után rajzó dunavirág kérészfaj védelmét szolgáló műszaki fejlesztés.

Nedves élőhelyek invazív kúszónövénye

Nedves élőhelyek invazív kúszónövénye

Augusztus végén, szeptember elején vízpartok mentén találkozhatunk olyan erdőkkel, amelyeket sűrűn, szinte dzsungel-szerűen belep egy növény, ez a süntök.

Pusztulnak a Tigris Templomból kimentett nagymacskák

Pusztulnak a Tigris Templomból kimentett nagymacskák

Vírusfertőzésben pusztult el a hírhedt thaiföldi Tigris Templomból kimentett nagymacskák több mint fele a helyi média szerint.

Mecseki legendák nyomában: Máré-vár, Barna-kő és a mecseki boszorkányok

Mecseki legendák nyomában: Máré-vár, Barna-kő és a mecseki boszorkányok

Kanyargós műút vezet a Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzetet észak felől határoló Magyaregregy községhez.

A kora ősz apró virága

A kora ősz apró virága

A nagy nyári szárazság után megérkeznek az augusztusi esők, majd ezt követően, úgy héttel kezd el virágozni egy szépséges növény a vetővirág (Sternbergia colchiciflora).

National Geographic 2019. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket