Orbán, Gergely2019. május 25., szombat
Természet

Óriások végnapjai

National Geographic Magyarország

Kétméteres kenguruk, orrszarvúnyi növényevők, röpképtelen madárgigászok, hatalmas erszényes ragadozók. Ők alkották régen Ausztrália megafaunáját, legalább félmázsás, de gyakran még sokkal termetesebb állatainak seregletét. Miután megjelent az ember, az óriások zömének nyoma veszett. Máig nem tudni, vajon a jégkorszak áldozatai lettek-e, vagy az ember irtotta ki őket.

Írta: Joel Achenbach
Fényképezte Amy Toensing

Idillien szép borvidéken húzódik a Naracoorte-barlangrendszer, Autóval négy kellemes óra az út az Indiai-óceán (vagy ahogy itt nevezik, a Délióceán) partján fekvő Adelaide-től. Rögtön látni, hogy pazarul érzi magát a szőlő a vörös talajon. Ám csalóka a táj jóindulata: a likacsos mészkőben kanyargó üregek hamar csapdába ejtik a vándort. Alig észrevehető a barlangok szája, legtöbbször telefonasztalkánál sem nagyobb, de aki óvatlanul lép és a mélybe zuhan, örökre odalent rekedhet.

 

Parkőrök böngészik a Kelly Hill-barlangrendszer csontokban gazdag üledékét. Itt, a Kangaroo-szigeten, aránylag sokáig fennmaradt a megafauna, barlangcsapdába veszett állatok tömegének maradványait fedezték fel a kutatók.

 

Egy szépreményű ifjú őslénykutató, bizonyos Rod Wells 1969-ben eljött ide, hogy alaposabban földerítse az egyik üreget. Akkoriban még egyszerűen Victoria-barlangnak hívták a turistalátványosságot; a látogatók kedvéért megvilágított járataiba korlát és lépcső vezetett. Wells és társai azonban sokkal mélyebbre merészkedtek, mint a turistasereg – beszuszakolták magukat a barlang szűk, koromsötét hasadékaiba. Az egyik üreg fala mögül hirtelen huzat csapta meg őket. Azonnal tudták: jókora üreg rejtőzik a túloldalon. Wells és egyik társa átpréselte magát a résen. Tágas kőcsarnokban találták magukat. A sziklaterem vörös talaján furcsa holmik hevertek. Wells pillanatok alatt rájött, hogy csontokat lát, méghozzá rengeteg csontot – száz meg száz csapdába esett jószág maradványait.

 

A Drysdale folyó mellett talált sziklarajz talán az első igazi bizonyíték a megafauna és az ember kapcsolatára. A kép valószínűleg vadászt ábrázol, aki elijeszt egy Thylacoleo carnifexet.

 

A Victoria-kövületbarlang, ahogy manapság nevezik, nagyjából 45 ezer állat csontmaradványait rejti. A legrégebbi kövületek Ausztrália mai állatnépességénél jóval nagyobbra nőtt lényektől valók. A pleisztocén kor idején ezekből a behemótokból állt Ausztrália állatóriásainak sereglete, szakkifejezéssel: megafaunája. A hajdanvolt óriások menazsériájából már sok állatot ismernek a kutatók. Megkövesedett óriáskígyó, irdatlan, röpképtelen madár, vombatszerű, de orrszarvúnyira nőtt Diprotodon, kétméteres óriáskenguru, tapírszerű és vízilóra emlékeztető szerzet, sőt egy hatméteres óriásgyík maradványai is előkerültek a csonttemetőkből. Hosszan uralta a megafauna Ausztrália élővilágát, ám egy idő után fogyatkozni kezdtek, és végül alig maradtak fél mázsánál nehezebb állatok a kontinensen.

 

Amint az Adelaide-ben kiállított öntvény is bizonyítja, a csonttörő állkapcsú, erős fogú erszényes oroszlán félelmetes ellenfél volt.

 

Ahhoz képest, hogy manapság olyan fölkapott téma a dinoszauruszok kihalása, enyhén szólva furcsa, hogy a pleisztocén kori megafauna tagjaival, akik ráadásul egy ideig az ember kortársai is voltak, keveset foglalkozik a szakma és a közvélemény.

Pedig a Tyrannosaurus rexszel és társaival legfeljebb a Frédi és Béniben szívhattak egy levegőt, mamutra és masztodonra viszont még igenis vadászhattak a kőkorszaki szakik.

 

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2010. októberi lapszámában.


Hozzászólások

Botswanában folytatódik az elefántok mészárlása

Botswanában folytatódik az elefántok mészárlása

Az afrikai ország felfüggeszti a vadászatra vonatkozó tilalmat.

Arzént lélegző baktériumokra bukkantak az óceánban

Arzént lélegző baktériumokra bukkantak az óceánban

Az élet egy egészen meglepő formáját azonosították a Csendes-óceán mélyén.

Eltévedt fehér cápára bukkantak

Eltévedt fehér cápára bukkantak

A nonprofit Ocearch szerint először észleltek fehér cápát a Long Islandnél fekvő torkolatvidéken. Az állat feltételezhetően eltévedt.

Mi lett a Kárpát-medence több ezer hagyományos gyümölcsfajtájával?

Mi lett a Kárpát-medence több ezer hagyományos gyümölcsfajtájával?

Az agrártárca 1998-ban hozta létre Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét. A jelenleg 300 tételes gyűjtemény 54 gyümölcs tájfajta szakmai-történeti leírását tartalmazza.

A pávapók fekete foltjai nagyon feketék

A pávapók fekete foltjai nagyon feketék

Az ugrópókok családjába tartozó pávapókok (Maratus nem

National Geographic 2019. májusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket