Arnold, Levente, Doloróza2019. június 18., kedd
Természet

NG-portré: Kalotás Zsolt

National Geographic Magyarország

A hazai természetfotózás egyik emblematikus figurája nem ismeretlen a National Geographic Magyarország magazin olvasói számára. Szebbnél szebb, érdekesebbnél érdekesebb fotóiban sokszor gyönyörködhettünk már a magazin lapjain. Mostani, 2011. novemberi lapszámban lebilincselő cikke jelent meg a Duna-Dráva Nemzeti parkról. De kicsoda valójában Kalotás Zsolt?

Még csak jövőre lesz hatvan éves, mégis a magyar természetfotósok egyik „nagy öregjének” számít. Nem a kora miatt, hanem azért, amit e röpke néhány évtized alatt letett az asztalra.

Gazdag életrajzából csak néhány rövid tény: Gyöngyösön született, eredeti szakmája agrármérnök, vadgazdálkodási szakmérnök, de doktori disszertációját ornitológiai témában írta. A diploma megszerzése után azonnal a természetvédelemben kezdett dolgozni. 1989-től 2003-ig a Magyar Madártani Intézet igazgatója volt, majd az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főosztályvezető-helyetteseként folytatta pályáját.

Ez évtől szabadúszó természetvédelmi szakértő, és végre zavartalanul hódolhat legnagyobb szenvedélyének: a természetfotózásnak. E területen szintén megkerülhetetlen a neve Magyarországon. Részben a természetfotózásban elért eredményeiért is kapta meg 2004-ben a természetvédelem legnagyobb hazai elismerését, a Pro Natura-díjat. A naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetségének egyik alapítója és 15 évig elnöke. Több ezer képét közölték nyomtatásban – első magyar fotósként képe jelent meg a magazin amerikai kiadásában is. Számos könyv szerzője, nívódíjas, megszámlálhatatlan egyéni kiállítás szereplője…

„Meglehetősen későn, csak egyetemista koromban kerültem kamera közelébe, aminek nagyon egyszerű oka volt: addig anyagilag nem engedhettem meg magamnak egy fényképezőgép megvásárlását. Végül is 22 éves koromban egy NDK-ban töltött egyetemi gyakorlatot követően vettem meg magamnak a legegyszerűbb tükörreflexes Practicát, és hozzá egy kis telét. Nem volt kérdés, hogy a természetet választottam témául, hiszen amióta az eszemet tudtam, mindig is zoológus szerettem volna lenni” – emlékezik a kezdetekre Kalotás Zsolt.

Arra a kérdésre, hogy vajon miként vélekedik a természetfotózás legújabb, a technikát előtérbe helyező, és alkalmasint a jelenetek megrendezésétől sem idegenkedő irányzatáról, kicsit eltöpreng, mielőtt válaszol: „A digitális forradalom és a természeti értékek válsága miatt napjainkban a természetfotózás hihetetlenül felértékelődött a fotográfián belül. Ha az igények megnőnek, azt oly módon kell kielégíteni, hogy minél több embert megnyerjünk környezetünk védelmének.

Aki a természetfotózáson keresztül közel kerül a természethez, az rátalál arra a csodára, amit mi röviden földi életnek nevezünk, és amelynek változatossága minden emberi képzeletet felülmúl. De mivel nem lehet mindenki természetvédő vagy a természetben dolgozó biológus, szükséges, hogy vigyázó és szakértő kezek vezessék, amikor bepillant a természet titkos kamráiba. Ilyen megközelítésből én teljes mellszélességgel támogatom a öko-turizmusnak azt a válfaját, amit a természetfotósok egymás között csak fizetett leseknek  neveznek. Ha a természetfotós eleget tesz a törvényi előírásoknak, más szóval megtartja a természetvédelmi és az állatvédelmi jogszabályokat, és etikusan, a fotózott élőlény érdekeit szem előtt tartva végzi a dolgát, azon túl minden cselt, technikai trükköt megengedhetőnek tartok, beleértve ebbe infrasugarakkal magát kioldó vagy távirányítással működő kamerákat is.

És ahogy a technika rohamos fejlődését látom, ma még el sem tudjuk képzelni azokat a lehetőségeket, amelyeket, mondjuk, 10 év múlva a legtöbb természetfotós rutinszerűen fog majd használni. Egyetlen dolgot nem tartok elfogadhatónak: ha a természetfotó segítségével meghamisítják a természetet.”

Írta: Horváth Árpád

Kalotás Zsolt munkáiból készült válogatásért kattintsa végig galériánkat!

Hozzászólások

Fiatal szalamandrákat ejt csapdába egy növény

Fiatal szalamandrákat ejt csapdába egy növény

A növények a kanadai Ontario egyik nemzeti parkjában nőnek.

Miért van idén oly sok bogáncslepke?

Miért van idén oly sok bogáncslepke?

  A bogáncslepke (Vanessa cardui) világszerte

Tapsoló darázsölyvek a Somló hegyen

Tapsoló darázsölyvek a Somló hegyen

A darázsölyv későn, csak május elején érkezik meg hazánkba, így a fészkét már lombos ágakból készíti, ezért a többi ragadozómadár fészkétől könnyű megkülönböztetni, ha télen rátalál a „természetbúvár”.

Közös érdeklődés teszi barátokká a delfineket

Közös érdeklődés teszi barátokká a delfineket

A delfineknél is a nem rokoni alapú társas kapcsolataikat a közös érdeklődés határozza meg.

Dögevő baktériumok a Holt-tenger üledékeiben

Dögevő baktériumok a Holt-tenger üledékeiben

Bolygónk felszín alatti élővilágáról rendkívül keveset

National Geographic 2019. júniusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket