Örs, Stella, Kamil2020. július 14., kedd
Természet

Nem öl tovább a csatorna!

National Geographic Magyarország

Több mint két esztendővel ezelőtt adták át a Dél-Alföldön azt az öntözőcsatornát, amely azóta sok száz vadállat vesztőhelye lett. Úgy tűnik, az árok már nem szed több áldozatot.

Fotó: Bíró Dávid/ delmagyar.hu

Az elmúlt év decemberében olasz vadászok megdöbbentő felfedezést tettek Békés megyében: egy csaknem három kilométer hosszú, fekete fóliával bélelt öntözőcsatornát találtak, amely alján elhullott, vízbe fulladt állatok teteme hevert. Köztük őzek, vaddisznók, rókák, sőt egy vizsla is volt a három méter mély árok alján, a láthatóan poshadt vízben. Az elkészített felvétel fölkerült a legnagyobb közösségi videómegosztó portálra. Ennek linkjét egyik olvasónk elküldte, úgyhogy a megrázó felvételről Facebook-oldalunkon 2010 decemberében tudósítottunk.

Vizsgálódásaink során kiderült, a gyilkosnak bizonyult létesítmény a Dónáti öntözőfürt rekonstrukciója keretében épült. A csaknem 659 ezer euró (193 millió forint) európai uniós támogatás mellett létrejött csatornaberuházás fontos része a Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat évek óta folyó fejlesztésének. Amint a társulat honlapján olvasható, ennek az alacsonyan fekvő, kötött talajú vidéknek a mezőgazdasági hasznosítása gyakorlatilag lehetetlen a belvíz elleni védekezés megoldása nélkül. A Fábiánsebestyén és Szentes között elkészült csatorna részben a terület belvízelvezetését, részben a környező szántóföldek öntözését teszi lehetővé.

A fóliával bélelt árokban azonban, már napokkal az elkészülte után, a vadban gazdag vidék állatai sorra pusztultak el. A csatorna ugyanis egyfelől keresztezi a vadak vándorlási útvonalát, másrészt az aszályos időszakban, ivóvíz után kutató állatok számára halálos csapdaként működik. A csatornán átvágni szándékozó vagy inni érkező állatok a meredek rézsűn a mélybe csúsznak, és a sima műanyag fólián képtelenek újra a felszínre jutni, a téli hónapokban a fagypont körüli vízben pedig még a nagytestű vadállatok is hamar kihűlnek.
A tarthatatlan helyzetről a Délmagyar című helyi lap már 2010 áprilisában beszámolt. Az újság munkatársának számítása szerint az átadás óta addig eltelt néhány hónap alatt 48 vadállat – őz, mezei nyúl, róka, borz, görény, menyét stb. – vált a csapda áldozatává.

Azóta fölmerült a kérdés, vajon volt-e tudomásuk az illetékes hatóságoknak erről a megdöbbentő, és két éve megoldatlan problémáról? Egyáltalán szabályos-e egy ilyen veszélyes csatorna megépítése a vadállatok által benépesített területen? Tesznek-e lépéseket annak érdekében, hogy véget vessenek a természetkárosításnak? Az ng.hu 2011. december 19-én eljuttatta az üggyel kapcsolatos kérdéseit az Alsó–Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre (ATI–KTVF).

Megkeresésünkre az illetékes hatóság a napokban hivatalos levélben válaszolt, amelyben azt is közölték, hogy a kérdéseink nyomán milyen intézkedéseket tettek.

A felügyelőség igazgatója, Némethy Tímea által jegyzett levélből kiderül, hogy a hatósághoz benyújtott tervek a jogszabályoknak megfelelőek voltak, és mivel azok nem tartalmazták a felhasználandó fólia pontos típusát, fajtáját, ezért „előzetesen nem lehetett látni a sajnálatosan kialakult helyzetet”.

Maga a fóliaburkolatú csatorna a magyar és az uniós szabályozásnak megfelel, ám ez „nem mentesít más ágazati jogszabályok betartása alól. Ilyen általános jogi előírás az állatok kínzásának vagy a védett fajok elpusztításának tilalma, amelynek meg kell felelni a hatóságok külön előírása nélkül is” – olvasható a felügyelőség válaszában.

Adódik a kérdés, hogy vajon a megvalósult csatorna megfelel-e az előzetesen benyújtott terveknek. Ezzel kapcsolatban a felügyelőség vezetője közölte: „A felügyelőségünk által engedélyezett tervdokumentáció szerint a szóban forgó öntözőcsatorna rézsűhossza 1,81 méter, de a helyszíni ellenőrzésen a csatorna több pontján mérésekkel megállapítottuk, hogy a tényleges rézsűhossz eltér az engedélyezettől, ezért a felügyelőség a hatáskörébe tartozó intézkedéseket megteszi”.

Az ATI–KTVF további lépéseket tett a természetkárosítás elhárítása érdekében. A közelmúltban helyszíni ellenőrzést tartott, ahol feltették a kérdést az üzemeltetőnek, hogy milyen módon kívánja megszüntetni a további vadpusztulást. „A nyilatkozatban vállalta, hogy 3 soros villanypásztorral veszi körül a csatornaszakaszt, így sem a kis-, sem a nagytestű vadfajok nem tudják megközelíteni a csatornát. Továbbá vaditatót helyeznek el a környéken, ezzel biztosítják a víznyerő helyet az állatoknak. Felügyelőségünk közbenjárásával ezek a védelmi rendszerek az ellenőrzést követő napon megvalósultak.

Azóta telefonon tájékoztattak minket, hogy további erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a további vadpusztulást megakadályozzák: napi járőrszolgálatot szerveztek a helyszínre, illetve eltávolították a vizet a csatornából.”

Úgy tűnik tehát, hogy két hosszú esztendő után nem gyilkol tovább a Dónáti öntözőfürt „halálcsatornája”. Nem tudjuk, hogy ez idő alatt mekkora kárt okozott a vadállományban, és arra vonatkozóan sincsenek adataink, hogy Magyarországon és az Európai Unióban találhatóak-e még, ehhez hasonló technológiával készült árkok. A probléma itt megoldódott, ám a környékbeliek beszámolói szerint a fóliával bélelt csatornát és a környéket messzire elkerülik a vadállatok, a korábban nyüzsgő vadvilág szegényesebb lett a tájon.

Írta: Horváth Árpád

Hozzászólások

Mely állatok a szárazföldi vándorlás rekorderei?

Mely állatok a szárazföldi vándorlás rekorderei?

Egy legenda szerint a leghosszabb utat a karibu teszi meg, de vajon igaz lehet ez?

A lángok közt született fennsík és a Szentbékkállai-kőtenger

A lángok közt született fennsík és a Szentbékkállai-kőtenger

A videó a csodálatos Vaskapu-völgyet is bemutatja, amiért megéri kitérőt tenni a túraútvonalról.

Az ENSZ jelentése az elmúlt évek illegális állatkereskedelméről

Az ENSZ jelentése az elmúlt évek illegális állatkereskedelméről

Csökken az afrikai elefántagyar és az orrszarvútülök iránti kereslet, és ezeknek a termékeknek a feketepiaca is kisebb lett.

Már lehet szavazni a 2020-as Év Fájára

Már lehet szavazni a 2020-as Év Fájára

Az Év Fája 2020 versenyre idén is összesen 38 fát (vagy facsoportot), javasoltak civil szervezetek, önkormányzatok, óvodák-iskolák és családok a hozzájuk tartozó történettel együtt.

Őslakosok segítenek megóvni a szellem-medvéket

Őslakosok segítenek megóvni a szellem-medvéket

Kanada nyugati partjának erdőségeiben, kis területen élnek a fehér bundájú szellem-medvék, amelyek egy feketemedve alfaját képviselnek.

National Geographic 2020. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket