Gellért, Gerda, Mercédesz2020. szeptember 24., csütörtök
Természet

A patakokba hulló avar sorsa

National Geographic Magyarország

Az erdőkben hullatott avar nem csak a talajra juthat, hanem a felszíni vizek, főként patakok, tavak felszínére is, így biztosítva szénforrást és energiát a vízben élő mikroorganizmusok számára, főleg olyan esetekben, ahol kevés növény található a víz felszínén.

Az avar lebontása többlépcsős, nagyon bonyolult és időigényes folyamat. Az ősszel lehulló avar a vízbe kerül, majd a levél vízoldható vegyületei egy nap alatt kioldódnak, ekkor akár tömegének 25 százalékát is elveszítheti.

A lebontás következő szakaszai a mikrobiális, majd a bakteriális lebontás, mely az előzővel egyidejűleg is megindulhat. Ezekben a szakaszokban látványos változás következik be a levél szerkezetében, amit már szabad szemmel is könnyen észrevehetünk. A különböző fafajok levelei eltérő mértékben bomlanak. Például a tölgy avar a nagy lignin tartalma miatt sokkal nehezebben és lassabban bomlik le, mint a fűz.

Az lebontás utolsó szakaszában a vízben élő makrogerinctelen szervezetek aprítják a gombák és baktériumok által előkészített avart.

Télen a szárazföldön a mikroorganizmusok aktivitása lecsökken, így nem tudják olyan mértékben bontani az avart, mint melegebb időszakban. Ezzel szemben a vízi gombák a hidegebb időszakot részesítik előnyben, ekkor sokkal intenzívebben képesek működni, mint nyáron.

A lebontásban résztvevő gombák mennyiségét ma már könnyen meg tudjuk határozni. A fonalas gombák egyik fő alkotója az ergoszterol, ami az elsődleges szterol a sejtmembránban. Nem található meg az edényes növényekben és az állatokban. A gombákban található ergoszterol mennyisége tehát alkalmas a gombák mennyiségének (biomasszájának) becslésére, mivel köztük szoros korreláció áll fenn. Az ergoszterol viszonylagos kémiai instabilitása miatt gyorsan lebomlik a sejt halála után, így alkalmas az élő sejtek mennyiségi meghatározására.

A kihelyezett avarcsapdák a felülről hulló (a) és az oldalról besodródó (b) avar mérésére

A vízbe hulló avar mennyiségét is meghatározhatjuk. Ehhez a patak fölé és partjára kihelyezett ún. avarcsapdákat kell alkalmaznunk. Ezek nem mások, mint egy egyszerű fém vagy fa keretre erősített zsákok, amik könnyedén átengedik a vizet. A csapdákból 10 darabot egy adott hosszúságú patakszakaszra véletlenszerűen kihelyezünk, majd a keret méretének és a patakmeder területének ismeretében kiszámítható az éves avar behullás a patak 1 négyzetméterére vonatkoztatva. Természetesen a csapdákba hullott avart megfelelő időközönként üríteni kell, és az avarfajtákat szétválogatva a pontos összetétel is megmondható.

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi történik akkor, ha túl sok avar hullik a patakba? Hogyan tud ez lebomlani? Ilyen eset nem nagyon fordulhat elő, hiszen ha jobban belegondolunk, akkor láthatnánk olyan területeket, ahol az avar kupacok évekig felhalmozódnak. Az avar állandó mozgásban van, a szárazföldről a patak medrébe fújja a szél, onnét a sodrás kisodorhatja a partra, vagy messzire elviheti magával. Tehát ahhoz, hogy a természet által le nem bontható mennyiségben halmozódjon fel, valami drasztikus eseménynek kell bekövetkeznie.

Az avar bontásában aktív részt vállaló tegzesek.

Írta és fényképezte: Kucserka Tamás

Hozzászólások

Bonobóknak köszönhetően fedeztek fel egy szarvasgombát

Bonobóknak köszönhetően fedeztek fel egy szarvasgombát

A szarvasgombát nemcsak az ínyencek fogyasztják, hanem számos vadállat, köztük legközelebbi rokonaink is.

Tömegesen pusztították a vadmadarakat az ókori Egyiptomban

Tömegesen pusztították a vadmadarakat az ókori Egyiptomban

A Nílus-völgy nekropoliszaiban több millió mumifikált íbiszt és ragadozó madarat találtak, melyeket Hórusznak, Rének vagy Thotnak ajánlottak fel.

Mikor csökken az állatok ragadozókkal szembeni félelemérzete?

Mikor csökken az állatok ragadozókkal szembeni félelemérzete?

Úgy tűnik, sok vadállat már nem fél a ragadozóktól, ha elkezd érintkezésbe lépni fajunkkal.

Kiderült, mi okozta a botswanai elefántpusztulást

Kiderült, mi okozta a botswanai elefántpusztulást

Az elmúlt hónapokban elefántok százait találták elpusztulva az afrikai országban, és úgy tűnik, sikerült kideríteni, mi okozta a pusztulásukat.

Már lehet szavazni az év legviccesebb természetfotóira

Már lehet szavazni az év legviccesebb természetfotóira

Magyar fénykép is bekerült a döntősök közé, és nyeremény is vár a szavazókra, így két okunk is van, hogy végignézzük a fotókat és leadjuk a voksunkat.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket