Friderika2019. szeptember 20., péntek
Természet

Rendkívüli terep, különleges segítők

2015.06.05.Kőnig Rita
National Geographic Magyarország

A Magyar Barlangi Mentőszolgálat (BMSz) 54 éve nagy szakmai felkészültséggel menti a mélyben rekedt embereket. Hegedűs Andrást a szolgálat egyik akcióvezetőjét kérdeztük munkájáról.

Sérült szállítása 2012-ben, Dobogó-kő egy meredek szakaszán.

Magyarországon 1961 óta minden barlang a megtalálásának pillanatától kezdve oltalom alatt áll. Világviszonylatban egyedülálló helyzetben vagyunk, hiszen elég könnyen elérhetőek a Budapest alatt húzódó ismert barlangrendszerek. Ezek teljes hosszúsága ma már meghaladja az 50 kilométert, és a kutatók szerint még számos járat vár feltárásra. Szinte egész Európában, különösen hazánkban e föld alatti védett értékek kutatása, látogatása és maga a barlangászat, jól szabályozott keretek között zajlik. A kiépített részek utcai öltözetben is biztonságosan látogathatóak, a barlangok belső szakaszaiba azonban jóval nehezebb lejutni, ahol még szebb látvány tárul a szemünk elé.

Hogy a talpunk alatt elterülő világ kiépítetlen zugaiba betekintést nyerhessünk, barlangi túra-, vagy kutatásvezetőre kell rábízni magunkat, sőt az illetékes nemzeti parktól engedélyre is szükség van. A szigorú szabályok ellenére – amelyek embert és természeti értéket egyaránt védenek – balesetek vagy nem várt események bárhol előfordulnak. A bajbajutottak kiszabadítása ilyen speciális, nehéz terepről, különleges szaktudást és segítőket igényel – ők a Magyar Barlangi Mentőszolgálat tagjai.

Föld alatti útvesztőkben rekedt, rossz látási viszonyok között, ködben, éjszaka nehezen megközelíthető helyeken megsérült személyeket mentenek. Helyszínre érkezésük a 30 perctől egészen a 3 órát is elérheti. A barlangok bugyraiban, üregeiben ugyanis nincs térerő, így a telefonáláshoz is fel kell jutnia a bajbajutott személy kísérőjének a felszínre. A beérkező hívást követően, legyen nappal vagy éjszaka, kattan a sisak, felszerelés már a háton és indulnak is útjukra. Ám a mélybe közel sem egyszerű a lejutás, szerszámokkal felpakolva kúsznak-másznak, köteleken ereszkednek, hogy végre a sérült vagy beszorult személy számára segítő kezet nyújtsanak. De mi is hívta életre a szervezetet?

Hordágy a kötélhídon, tíz emelet magasban.

Ahogy Hegedűs András mesélte: „az ’50-’60-as években még a kalandra szomjazó fiatalok bizony gyakran lemerészkedtek a barlangokba, ahol eltévedtek. Az akkori világító eszközök még kevésbé üzembiztos fényforrások voltak, például gyertyák, benzinlámpák. A nagy kiterjedésű üregeket már csak a szakemberek ismerték, ezért ha valakik eltűntek, nem jöttek fel időben a felszínre, akkor összehívták a környék barlangkutatóit, akik átjárták ezeket a labirintusokat és megkeresték a benne eltévedt fiatalokat.”

Érdekes módon a Szolgálat hivatalos megalakuláshoz egy vakriasztás adta meg a végső lökést. 1961 április közepén két eltűnt diák megkeresésére érkezett felhívás. A rutinkeresés eredménytelenségét követően minden barlangász megmozdult, ezzel összesen száznál több ember, egy héten át, kitartó buzgalommal, de egyre kevesebb reménnyel kutatott az eltűntek után. A széleskörű szervezést és összehangolt irányítást követelő akció végén kiderült, hogy az akkori Jugoszláviába disszidált diákok szándékosan hagytak maguk mögött barlangba menetelre utaló, elterelő nyomokat. A mentőakció azon tanulsága viszont kézenfekvő volt, hogy hasonlóan sokakat megmozgató keresési akciókra bármikor lehet számítani, így 1961-ben megalakult a Magyar Barlangi Mentőszolgálat, Dénes György, jogász, geográfus-barlangkutató vezetésével, aki örökös tiszteletbeli elnöke marad a szervezetnek, 2015. április 30-án bekövetkező haláláig.

„Mind a barlangászatban, mind a mentésben nagy változások következtek be, miután a ’80-as években jelentős mértékben átalakult a függőleges barlangi bejárás technikája. A franciák által kifejlesztett egyköteles technika mind a mai napig lehetővé teszi, hogy egy 1 centiméter vastagságú kötélen több 100 méteres mélységbe le tudjanak ereszkedni és fel tudjanak onnan jönni. Ebben az időben alakult ki a jelenlegihez hasonló több lépcsős képzési rendszer, ahol az alapfokú barlangász tanfolyamot, az arra épülő technikai majd túra-, illetve kutatásvezetői képzés követi. A Barlangi Mentőszolgálat szervezeti felépítése egy 10 fős elnökségből, 66 teljes jogú tagból és 6 akcióvezetőből áll. Központjuk Budapesten található, de a Mecsekben és az Aggteleken is vannak területi egységek – tájékozta a részteletekről a MBSz vezetője, majd így folytatja a mentés foylamtát: „A helyszínen mindenekelőtt elsősegélynyújtásban és sürgősségi ellátásban részesül a balesetet szenvedett személy. Az egész szervezetnek a békeidőbeli tevékenységét az elnökségünk vezeti, egy kivonulás során viszont valamelyik akcióvezető irányítja magát a mentést.”

A speciális mentőhordágy segítségével, felszíni és föld alatti nehezen megközelíthető terepviszonyok között egyaránt tudják biztonsággal mozgatni a sérültet. Nagy mélységekből függőlegesen fel tudják húzni, míg kötélhíd használatával képesek horizontálisan egyik irányból a másikba átjuttatni. Speciális technikai és orvosi felszerelések mellett, a felszíni éjszakázáshoz hatalmas katonai sátrakkal, sőt a hordágy miatt egyes járatok tágításához, fúrókkal és vésőkkel felvértezve vágnak neki egy-egy riasztásnak.

A barlangi mentők a sérült lábát rögzítik.

„Az elmúlt tíz évben a Magyar Barlangi Mentőszolgálat 37 éles mentésben vett részt, ebben a föld bugyrában történt balesetek és felszíni akciók is voltak. Többnyire traumatológiai esetek fordultak elő. Jelentősek voltak a csontsérülések, de előfordultak lágyrész sérülések, kis létszámban belgyógyászati esetek is. A tavasz beköszöntével rendszeresek a magas fákon fennakadó siklóernyősök. 2005 óta négy fő esetében nem segíthettünk és csak a holttest ki-, vagy leszállítását tudtuk megoldani” – tudtuk meg a barlangásztól.  A föld alatti balesetek nagy része lábkifordulás, elesés miatt következik be, ilyenek a hétköznapokban is bármikor megtörténhetnek. Akadtak azonban szabályszegésre visszavezethető helyzetek is, amikor a jelzett turistaútról letért ösvényen, vagy tiltott helyen következett be a baj. Egy ilyen vérfagyasztó eset zajlott le például 2006-ban a Pilisszentkereszt és Dobogó-kő között tátongó Szopláki-ördöglyukban. A korláttal lezárt barlang bejárata közvetlenül a turistaút mellett található, egy férfi megpróbált lemerészkedni a függőleges szakadékkal induló sötétségbe. Az ördöglyuk első szakasza 8 méter mély, amelyet több intenzív letörés követ. A barlang falán lépést is alig lehet találni. Mielőtt a férfi az aljára ért volna, az utolsó pár métert ugorva tette meg. Hogy társai felszínre hozzák, egy hosszabbító kábelt kötöttek a korláthoz, amelyet a mászó a derékszíjára erősített, ám ő a sikertelen próbálkozásokat követően többször visszaesett, végül a vakmerő fiatalt elnyelte a sötétség. A barlangi mentőszolgálatnak hála egy lábsérüléssel túlélte a balesetet.

A dobokői belsetet szenvedett mentése.Ő túlélte, lezuhant társán már nem lehetett segíteni.

Hátborzongató balesethez 2010-ben is riasztották őket, méghozzá Dobogó-kőre. Itt a kijelölt turistaútról letérő kirándulók miden felszerelés nélkül egy függőleges sziklafalon lefelé mászva megrekedtek, alattuk pedig 10 emelet mély szakadék húzódott. Egyikük lezuhant és életét vesztette, a másik túrázó a semmi felett csüngve várta a felmentő sereget. A csapatban voltak olyanok, akik bölcsen nem vágtak neki a halálos mélységnek, így tudták riasztani a barlangi mentőket. A kiérkezéstől számított 3 percen belül a bajba került személyt már biztonságba helyezték. „Mögé ereszkedtem, innentől folyamatosan fogtam, nem tudott leesni. Ráadtam egy mentőbeülőt, magamra akasztottam, lógott alattam és úgy másztunk lefelé” – emlékezett vissza Hegedűs András a bravúros mentésre.

András – aki önkéntes barlangi mentő és egyben paramedikus (felsőfokú képzettséggel rendelkező elsősegélynyújtó szakember) is – elmagyarázta, miszerint sok esetben nincs se módjuk, se idejük azt fontolgatni, mi is vezetett egy-egy balesethez. „A legnagyobb probléma az szokott lenni, hogy az emberek rövidnadrágban és pólóban, nem megfelelő lábbeliben, elegendő élelem és víz nélkül vágnak neki egy túrának. A tervezett úti céltól messze sodródva végül nem tudják, hol járnak, rájuk sötétedik, lehűl a levegő és innentől kezdődik a kalandosabb része a dolognak.”

„Egy 2013-ban történt eset családtagokat, barátokat, sőt az egész szakmát megrázta – meséli a Hegedűs András. A Rám szakadéknál egy balesetet szenvedett személy segítségnyújtása fordult tragédiába. Először a tűzoltóság érkezett a sérülthöz, de az akció következtében segítőből lett bajbajutott, ugyanis az egyik tűzoltó lezuhant, majd életét vesztette. A történtek után a barlangi mentőcsapatra hárult a feladat, hogy a sérültet és a tűzoltó testét is lehozza.”

A BMSz bátor önkéntesei 1961 óta eddig közel 500 ember mentésében vettek részt, mindezt teljesen társadalmi munkában végzik.

Írta: Kőnig Rita, fotók: BMSz

Hozzászólások

Kiépült az első dunai kérészvédő fénysorompó

Kiépült az első dunai kérészvédő fénysorompó

Világviszonylatban elsőként Tahitótfalunál valósult meg a sötétedés után rajzó dunavirág kérészfaj védelmét szolgáló műszaki fejlesztés.

Nedves élőhelyek invazív kúszónövénye

Nedves élőhelyek invazív kúszónövénye

Augusztus végén, szeptember elején vízpartok mentén találkozhatunk olyan erdőkkel, amelyeket sűrűn, szinte dzsungel-szerűen belep egy növény, ez a süntök.

Pusztulnak a Tigris Templomból kimentett nagymacskák

Pusztulnak a Tigris Templomból kimentett nagymacskák

Vírusfertőzésben pusztult el a hírhedt thaiföldi Tigris Templomból kimentett nagymacskák több mint fele a helyi média szerint.

Mecseki legendák nyomában: Máré-vár, Barna-kő és a mecseki boszorkányok

Mecseki legendák nyomában: Máré-vár, Barna-kő és a mecseki boszorkányok

Kanyargós műút vezet a Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzetet észak felől határoló Magyaregregy községhez.

A kora ősz apró virága

A kora ősz apró virága

A nagy nyári szárazság után megérkeznek az augusztusi esők, majd ezt követően, úgy héttel kezd el virágozni egy szépséges növény a vetővirág (Sternbergia colchiciflora).

National Geographic 2019. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket