Gyöngyvér, János, Gyöngyi2019. október 23., szerda
Természet

Teknősök nagypapája a németországi triászból

2015.10.27.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

A Pappochelys őslény igazolja, hogy a teknősök a két halántékablakú Diapsidákhoz tartoznak.

A molekuláris vizsgálatok már korábban is ezt sugallták, de itt az első fosszilis bizonyíték. Más csoportokkal összehasonlítva a teknősök viszonylag gyakoriak az ősmaradvány anyagban. Ez el is várható egy olyan csoport esetében, amely csontos páncéllal rendelkezik, és édesvízi vagy tengeri környezetekben fordul elő, ahol sokkal jobbak a fosszilizációs esélyek, mint a szárazföldön. A teknősök kialakulása és korai evolúciója körül azonban még mindig nagyon sok a bizonytalanság. Ez főleg két tényezőre vezethető vissza: egyrészt egymásnak ellentmondóak a genetikai és a morfológiai vizsgálatok eredményei, másrészt pedig hiányoznak az átmeneti tulajdonságokat mutató ősmaradványok a kritikus időszakból. A molekuláris vizsgálatok szerint a teknősök a Diapsidákhoz tartoznak, amelyeknek a koponyáján két halántékablak található. Ide sorolják még a kígyókat, a gyíkokat, a dinoszauruszokat (ideértve a madarakat is) és a krokodilokat. A ma élő teknősöknek viszont nincs halántékablaka (ún. anapsid koponya).

A rendelkezésre álló vázelemek, melyek alapján rekonstruálták a Pappochelys rosinae koponyáját (Schoch & Sues, 2015 alapján).
Illusztráció: SciencyThoughts

Korábban két olyan korai hüllőnemzetséget írtak le, melyek jó úton haladtak a teknőssé válás felé, és közelebbi rokonságban álltak a teknősökkel, mint bármely más csoporttal. A Dél-Afrikában előkerült, 260 millió éves Eunotosaurus gyíkszerű állat volt, amelynél T-alakú keresztmetszetet mutató széles bordák védték meg a belső szerveket. Ezt a leletet hatalmas időhézaggal követi a 220 millió éves, már sokkal inkább teknősszerű kínai Odontochelys. Itt részben már kialakult a páncél (kifejlődött a plastron; a hasi teknő), és a csőrszerű száj, de megmaradtak az oldalsó fogak és az állat hátát még lapított bordák védték páncél (carapax) helyett. A legidősebb ismert igazi teknős körülbelül 214 millió éves, és eddig Thaiföldről és Németországból kerültek elő a maradványai (Proganochelys, összeolvadt hasi és háti páncéllal).

A Pappochelys rosinae rekonstrukciója, kiemelve azokat a vázelemeket, amelyekből a későbbi teknősöknél kialakult a hasi és a háti páncél.
Illusztráció: Rainer Schoch, Staatliches Museum für Naturkunde Stuttgart

A Nature folyóirat közelmúltban megjelent tanulmányában a stuttgarti és a washingtoni Természettudományi Múzeum kutatói egy új korai teknőst írtak le Németországból, amely mind felépítését, mind korát tekintve átmeneti helyzetben van az előbbi két ősteknős között. A ritka leletek Baden-Württemberg tartományban kerültek elő, a Schumann-kőfejtő középső-triász (240 millió éves) agyagos kőzetéből. Az új fajként leírt állat a Pappochelys rosinae nevet kapta. A Pappochelys nemzetségnév jelentése „nagypapa teknős”, míg a rosinae fajnév Isabell Rosin előtt tiszteleg, aki a vizsgált ősmaradványokat preparálta. A lelőhelyen 20 töredékes lelet került elő, de az új fajt a két legjobb megtartású példány alapján írták le. Az egyiknél a részleges csontváz elemei illeszkednek egymáshoz, azonban hiányzik a koponya. A másiknál a csontváz elemei elmozdultak egymástól, viszont megvan a koponya egy része is.

A Pappochelys rosinae egyik kipreparált példánya
Fotó: Rainer Schoch, Staatliches Museum für Naturkunde Stuttgart.

A Pappochelys rosinae kistermetű, lapított és megnyúlt testű, alig 20 centiméter hosszú állat volt. Teste széles, a koponyája kicsi, a farkának hossza pedig a teljes testhossz felét is elérhette. Az igazi hasi teknő még hiányzott, de már számos nagyméretű csontos lemez alakult ki a hasi oldal bőrrétegén belül. Ez utóbbi csontos elemek valószínű előfordulását már korábban feltételezték az ősi teknősszerű állatoknál, de eddig még soha nem találták meg egyetlen ősmaradványnál sem. A háti oldalt (csakúgy, mint az Eunotosaurus és az Odontochelys esetében) vastag, lapított, T keresztmetszetű bordák védték. A Pappochelysnek nem volt csőre, a fogak megmaradtak a száj oldalsó és elülső részén is. A szögszerű fogak arra utalnak, hogy férgekkel és egyéb lágytestű állatokkal táplálkozott. Az egykori sekély tóban lerakódó bezáró kőzet alapján a Pappochelys félig vízi, félig szárazföldi életmódot folytatott. Kiemelkedően fontos tulajdonság a töredékes koponyán megfigyelhető két pár halántékablak, ami egyértelmű teszi a faj Diapsida jellegét, és erős támogatást nyújt a korábbi genetikai eredményeknek.

Hozzászólások

A világ leghangosabb madara

A világ leghangosabb madara

A galamb nagyságú madár énekének hangnyomása megközelíti egy felszálló repülőgépét.

Úgy tűnik, megmenekültek a hosszúszárnyú bálnák

Úgy tűnik, megmenekültek a hosszúszárnyú bálnák

Az Atlanti-óceán délnyugati térségében kis híján kipusztult a populáció.

Két új mélytengeri korallt fedeztek fel

Két új mélytengeri korallt fedeztek fel

A Csendes-óceán nyugati medencéjében kínai kutatók bukkantak rá az új fajokra.

Két új meztelencsigafaj jelent meg hazánkban

Két új meztelencsigafaj jelent meg hazánkban

Fél éven belül két, messzi földről származó meztelencsigafaj jelent meg Magyarországon.

A törékeny vándor

A törékeny vándor

A kerti rozsdafarkúval (Pheonicurus phoenicurus) napjainkra megritkult, mint költőfaj.

National Geographic 2019. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket