Jónás, Renátó, Jozafát2019. november 12., kedd
Természet

Az aligátorok bizalmasa egy magyar természetfilmes

2016.05.21.Bordás Veronika
National Geographic Magyarország

1916-ban alakult meg az amerikai nemzeti parkok rendszere. A National Geographic Channel a centenárium alkalmából természetfilm-sorozatban mutatja be az Egyesült Államok nemzeti parkjait.

Fotó: Sárosi Zoltán

1916-ban alakult meg az amerikai nemzeti parkok rendszere. A National Geographic Channel a centenárium alkalmából természetfilm-sorozatban mutatja be az Egyesült Államok nemzeti parkjait.

A bolygónk egyik legnagyobb kiterjedésű vizes élőhelyéről, az állatfajok ezreinek otthonául szolgáló Everglades lápvidékéről szóló részt Török Zoltán készítette.

Miért külföldi szakembert választottak a munkára?
Az Egyesült Államokban zömmel tényleg amerikaiak szoktak forgatni. Azért jött az ötlet, hogy erre a sorozatra külföldi szakembereket, stábokat szerződtetnek, mert ők nyilván más szemlélettel közelítenek egy-egy témához. Akkoriban a fesztiválokon sokat szerepelt a szintén vizes élőhelyeken játszódó Vad Magyarország, én voltam a szakmában a „mocsaras srác”. Ezért kértek fel engem az Everglades-filmre a velünk együttműködő hamburgi cégen keresztül 2011 májusában.

Hogyan indult a munka?
Egy év elment arra, hogy megismerjem a terepet. Floridába költöztem a családdal, éjjel-nappal jártam a területet az egyik amerikai barátommal, aki imádja az Evergladest, és figyeltem, hol-merre járnak az állatok. Kamera csak ritkán volt nálam, inkább a tereppel ismerkedtem. Az előtanulmányok során vált világossá számomra, hogy az Everglades Nemzeti Park nem csupán füves-vizes helyeket foglal magában; van ott fenyő- és mangroveerdő is, és óriási a védett tengeri terület.

Más munka volt ez, mint a Vad Magyarország forgatása?
A szervezés körülményes volt, mivel ott egyetlenegy út van; ha arról letér az ember, csak kajakkal vagy csónakkal közlekedhet, vagy caplatnia kell a vízben. Igen nehéz arrafelé forgatni, így nemcsak számomra volt ismeretlen a terület – utoljára 1997-ben készült nagy film az Evergladesről.
Az ott töltött idő alatt egyetlen csapattal találkoztam, amelyik természetfilmet készített, nem úti filmet. Mi két és fél évig, kivételesen hosszú ideig forgathattunk. Embert és felszerelést próbáló munka volt: hónapokon át, nap mint nap sós vízben dolgozni és nézni, hogy eszi meg a méregdrága felszerelést szép lassan a tenger…

Hogyan zajlott maga a forgatás? Leseket építettek?
Nekem más a stratégiám: hagyom, hogy az állatok megszokjanak. Első nap kiteszem a felszerelést – az állat elszalad. A második, harmadik napon is elfut, de egy hónap alatt megszokja, hogy ott vagyok. Megérti, hogy nem bántom, és attól kezdve nem figyel rám. Hüllőkkel, emlősökkel működik ez a módszer, már a Vad Magyarország forgatásakor is így dolgoztunk. Az emlősök, a madarak örökké élelmet keresnek, mindig csinálnak valamit; ez filmes szempontból könnyebbség.
Más a helyzet a hüllőkkel; egy aligátor fél évig is kibírja táplálék nélkül. Rengeteg idő és óriási szerencse kell ahhoz, hogy hüllőt akció közben láthasson az ember. Persze adódnak véletlenül elkapott snittek is; az ember belefut egy váratlan helyzetbe, és felveszi, amit lát. Vannak előre tervezett jelenetek, amelyekről tudjuk, hogy előbb-utóbb megtörténnek.
És vannak olyanok is, amelyeket nagyon szeretne fölvenni az ember, de nem lehet biztos benne, hogy valaha is összejöhet.

Volt jelenet, amely nem a várakozás szerint alakult?
Találtunk egy aligátorfészket, közel az úthoz. Körülbelül tudtuk, mikor fognak kikelni a tojások. Ez általában hajnalban történik; huszonöt napon át minden éjjel kiautóztunk a fészekhez, hogy felvehessük, amikor a fiókák kikelnek. Száz kilométerre laktunk, utólag kiszámoltam, ötezer kilométert tettünk meg a tojások miatt – amelyekről végül kiderült, hogy terméketlenek. A filmben ezért egy másik aligátorfészek szerepel. Ott váratlanul egy éhes kócsag figyelmét is fölkeltették a kikelő fiókák. A kicsik anyjuk fejére menekültek, a madár nézegette őket egy darabig, de aztán valami gyanús lett neki, elrepült. A meddőnek bizonyult fészeknél előre megvizsgáltathattuk volna a tojásokat, hogy termékenyek-e, de ehhez ki kellett volna ásni a fészket és meg kellett volna kötözni az anyát. Nem lesz ebből gond, bizonygatta a szakértő. Én azonban nem akartam tönkretenni az anyával kialakult jó viszonyt. Az aligátorfiókák kikelését egyébként szinte mindig állatkertben vagy aligátorparkban veszik fel: kikelés előtt pár órával a kicsik már csipogó hangokat hallatnak, így tudható, hogy mikor bújnak ki. Mi viszont feltétlenül természetes körülmények között akartuk filmezni a kikelést.

Nem félt a hüllőktől?
Az elején igen, de nagyon hamar hozzászoktunk a helyzethez, hogy tőlünk pár lépésre ott egy aligátor. Néha figyelmeztetnünk is kellett magunkat, hogy vigyázat – elég, ha egyszer ugrik az emberre aligátor…
Magától nem támad; nincs rá oka, mert az ember zsákmánynak túl nagy neki. Ám ha valaki behatol a személyes terébe, akkor el akarja űzni. Egyszer, egy ligeterdőben, véletlenül ráléptünk egy fészkét őrző aligátoranya farkára. Nem vettük észre az állatot, mert a víz alatt pihent. Én akkor helyből egy fára ugrottam föl…

Miről szól majd a következő filmje?
Már javában dolgozunk a lemmingek vándorlását bemutató filmen, ez a tervek szerint az év végére készül el. A skandináv hegyvidék ökoszisztémájában a lemming kulcsfontosságú szerepet tölt be: ha megugrik az egyedszám, a hegyekben hirtelen jóformán minden állatra a bőség időszaka köszönt. Például a sarki rókák olyankor lemminggel táplálkoznak, nem madarakkal, ezért jócskán nő a madarak egyedszáma.
A rengeteg lemming ürülékétől ráadásul dúsabb lesz a növényzet, ha több a növény, több rénszarvas jön legelni, így aztán a medvék is megjelennek. Ám a nagy egyedszám nem tart sokáig – a lemmingállomány egyszer csak összeomlik. Ilyenkor azután szó szerint éhen vesznek azok az állatok, amelyek túlélése, fennmaradása a lemmingekttől függ. A lemmingszaporulatnak egyébiránt ciklikusan, szabályosan kellene alakulnia, a tapasztalatok azonban rácáfoltak erre; valószínűleg a klímaváltozás miatt borult fel a rendszer.

Úgy volt, hogy elkészíti a Vad Magyarország középhegységeinkben játszódó folytatását is.
Egy darabig valóban szó volt róla, hogy leforgatjuk, de végül is arra jutottam, hogy majd megcsinálja más. Egyrészt az történt, hogy időközben felkértek az Everglades filmre, másrészt azóta egyik kollégám, Mosonyi Szabolcs – akivel a Vad Magyarországot forgattuk – elkészítette a Vad Szigetközt és a Vad Kunságot. Nálunk amúgy viszonylag jók a természetfilmesek munkakörülményei: a filmtervekre lehet támogatást nyerni, adó-visszatérítést is lehet igényelni, a nagyobb televíziós csatornák is gyakran beszállnak a gyártásba. Jó filmeket forgatnak a magyar természetfilmes műhelyek, a filmek szépen szerepelnek a fesztiválokon, megtalálják a maguk közönségét. Minőségi tartalomra pedig mindig nagy szükség lesz.

Van témaálma, amiről legszívesebben forgatna?
Például a szibériai rénszarvasok vándorlásáról vagy a darvak vonulásáról. A darvak hatalmas utat tesznek meg, és rendkívül érdekes, hogy ugyanaz a darucsapat mindenütt kicsit máshogyan viselkedik. A Hortobágyon például tartanak az embertől, Izraelben viszont nem. Egy ilyen hatalmas utazást szeretnék bemutatni egy-egy állat sorsán keresztül, tulajdonképpen egy „természetfilmes road movie”-ban: a főhős elindul valahova, és mire odaér, ő maga is megváltozik. Végül is minden történet lényege ugyanez, amióta csak mesélni kezdtek az első emberek, még valamikor az ősidőkben, a tűz körül ülve.

Hozzászólások

Vadon élhetnek európai bölények az Őrségi Nemzeti Parkban

Vadon élhetnek európai bölények az Őrségi Nemzeti Parkban

Európai bölényekkel népesítették be az Őrségi Nemzeti Park egy hetven hektáros, fokozatosan újra vadonná alakuló területrészét.

Videón a fehér cápát üldöző kardszárnyúak

Videón a fehér cápát üldöző kardszárnyúak

A dél-afrikai Mossel-öböl a bőséges zsákmány miatt rengeteg cápának és kardszárnyúnak ad otthont.

Különleges színű baktériumok nyomában Gemencen

Különleges színű baktériumok nyomában Gemencen

Gemencet járva már régebben is megfigyeltem, hogy alacsony vízállás idején a Vén-Duna medrében kis források bukkannak elő.

Megérkeztek a szőlőrigók

Megérkeztek a szőlőrigók

Északról érkező szőlőrigók (Turdus iliacus) dézsmálják a kamondi kastélykert évszázados ostorfáinak a bogyóit.

Egyre szárazabb Amazonas vidéke

Egyre szárazabb Amazonas vidéke

A NASA friss jelentése szerint az elmúlt húsz évben jelentősen kiszáradt az Amazonas-medence légköre. A helyzetért nagyrészt az emberek a felelősek.

National Geographic 2019. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket