Krisztina2020. augusztus 05., szerda
Természet

Élő tiszai holtág Csongrádnál

2016.08.06.Sarusi István
National Geographic Magyarország

Nevükkel ellentétben a holtágak igenis élettel teli helyek. Mindahányszor kisétálok a Csongrád melletti Serházzugi Holt-Tiszához, annyiszor meg is győződöm erről.

Napkeltekor az Aranyszigeti holtág, Büdösvíz részén. Ez az oldal van közelebb Csongrádhoz. A népnyelvi elnevezés eredetét nem tudni pontosan.

Mostani kirándulásom rendhagyónak ígérkezik: azért is, mert Deák Józseffel, a Környezet- és Természetvédők Csongrád Városi Egyesületének a vezetőjével barangoljuk be az ismerős-ismeretlen tájat.

Ahogy találkozunk a tanár úrral (a legtöbben így ismerjük Deák Józsefet, aki földrajz-biológia szakos tanárból lett az egyesület vezetője) máris kérdezni kezd: Tudom-e, hogy mi a holtág meghatározása? Újságírói (kérdező) szerepemen egy pillanatra túllépve kezdek bele: a folyó egy olyan szakasza, ami vagy mesterségesen, szabályozás után jött létre, vagy természetes lefölöződéssel keletkezett. Válaszom helyességét tanár úr bólintással nyugtázza.

A térképen jól kirajzolódik a patkó alakú Serházzugi Holt-Tisza, benne az Aranyszigettel. Az észak-nyugati csücsökben látható zöld téglalap jelöli a mai sporttelepet. E terület bal szélén állhatott a Serház nevű sörfőzde, amiről vélhetően a teljes holtág kapta a nevét.

Sétánk kiindulási pontjául a Sport utca elejét választjuk. Mint kiderül, nem véletlen, mert úti társam máris mesélni kezd a környék történelméről: „Gyermekkoromból emlékszem egy épületre, ami itt állt, a Kistisza ezen zugában. Serháznak hívták azt a vendéglátóhelyet, így valószínűleg a teljes holtág erről kapta a nevét.” A Serház a mai sporttelep, tűzoltólaktanya és MHSZ (Magyar Honvédelmi Szövetség) székházának helyén állt – írja az 1989-ben megjelent Mozaikok Csongrád város történetéből című könyv.

Az országos védettségű láp, nádasokkal gyékényesekkel.

Mielőtt otthonról elindultam, megnéztem a www.holtagak.hu weboldalon a Serházzugi (Csongrádi) Holt-Tiszáról írtakat. Onnan tudom, hogy a folyó jobb partján lévő holtág a Tisza-szabályozása során a 84. átmetszéssel jött létre 1856-ban. A 117 hektár területű, 7,5 kilométer hosszú állóvíz legszélesebb pontján 156 méterre van egymástól a két part.

Elindulunk, majd Deák József folytatja: „a patkó alakú holtágat három részre, vagy ahogyan a vízügyi szakemberek mondják, bögére oszthatjuk. A patkó északi részén található az egy kilométer hosszú Györgyvíz, ami az úgynevezett Piroska-átjáróig tart – ezt a mesterségesen épített földhidat (áttöltést) Piroska Jánosról, egy csongrádi festőművész-polgármesterről nevezték el – majd az átkelőtől nyugatra, a Bőrhídig (a másik áttöltés helyi neve) tart az Aranyszigeti böge. Végül a Bőrhíd után, tovább, nyugat felé haladva, érjük el a Serházzugi-, vagy Kisréti-holtág végét.”

Ködös reggel a Büdösvízen, az aranyszigeti holtág Csongrád felőli oldalán. Háttérben az Aranysziget erdeje látszik.

Az Aranysziget legendája
Az Aranysziget név eredete legalább olyan misztikus, mint maga a földnyelv, ami a Kisrét felől Sárgavízre, a város felől pedig Büdösvízre osztja a róla elnevezett bögét. Jómagam is Sebestyén István levéltáros, író-költő tollából ismerem a történetet, aki bár kutatásokat is végzett, hogy kiderítse honnan ered a sziget elnevezése, ám mindössze egy családi történetet mesélt el neki a ’90-es évek elején egy idős néni. Eszerint: a sziget nevét egy szerelmi történetre lehet visszavezetni. A mesélő felmenői között sok vízimolnár volt. Egyiküket Szalkai Szabó Pálnak hívták. A férfi egyik vízimalma a sziget partján állt. Ott dolgozott fia is, aki szerelmes lett egy Aranyos nevű leányba. A mendemonda szerint egy nap elsüllyedt a malom, és a fiatal molnár kedvese is a habok között lelte halálát. Ettől kezdve a nép Aranyos-, később Aranyszigetként kezdte emlegetni a területet, aminek közvetlen kapcsolata van a Bőrhíddal. Napjainkban leginkább horgászok ülnek ki pecázni a partjára, de alkalmasint lehet találkozni kutyasétáltatókkal és magunkfajta természetjárókkal egyaránt.

Noha a Serházzugi Holt-Tiszának nincs közvetlen kapcsolata az „élő” Tiszával, mégis jó, hogy megvan. Miért? „Vízügyi szempontból azért, mert víztározó funkciója van: akár talaj-, akár belvíz befogadására alkalmas a holtág, aminek a vízutánpótlása nem csak az imént említett forrásokból történik, hanem esővízből is” – válaszol tanár úr.

Ekkor megpillantjuk a Kisréti-holtágon evező kenusokat és kajakosokat. Ez az ág evezésre biztonságos, főleg kezdőknek ad lehetőséget, ugyanis a Tisza fő folyásában örvények is kialakulhatnak. E szakaszon a horgászok is jól megférnek a sportolók mellett.

Apropó, horgászok! Épp itt futunk össze Peterdi Péter nyugdíjas biológia-testnevelés szakos tanárral, a Csongrádi Sporthorgász, Környezet- és Természetvédő Egyesület elnökével. Ki is használom a lehetőséget és megkérdezem a terület szakértőjét, hogy milyen halak is élnek a Serházzugban. „Őshonos fajnak számítanak a pontyfélék, például a tiszai nyurga ponty, ami a Tisza fő folyásában is élt. Ugyanígy őshonosak a keszegfélék, mondjuk a dévérkeszeg; a ragadozó szürke harcsa szintén, ami mindhárom szakaszon előfordul. Betelepített fajok közül a planktonevő busa és a növényevő amur jellemző, de invazív faj még a törpeharcsa és az Ázsiából származó ezüstkárász is. Érdekes, hogy ez utóbbi faj bármely másikkal képes ívni. Az ivadékok szinte mindig nőnemű ezüstkárászok lesznek, mert e halfajtának erősebb a domináns-jellege. Nagyon ritkán lesznek csak hibrid egyedek az ezüstkárász és egyéb halfajta nászából. A csuka- és a süllőállomány telepítéssel maradt meg a Serházzugban. A gond az, hogy a betelepített halfajok eleszik az őshonos halak elől a táplálékot, vagy az invazív ragadozóhalak megeszik a természetesen előforduló ponty- és keszegfélék ivadékait. Ennek eredményeként tapasztalatom szerint a Kisréti holtágban 10-15 év alatt kétharmadára csökkent a keszegállomány. Hazánk egyetlen őshonos teknősével, a mocsári teknőssel is találkozhatunk. A horgászok ugyan nem szeretik, mert a horogról leeszi a csalit, legyen az kukorica vagy giliszta, a mocsári teknős mindenevő.”

Sirály száll fel a Györgyvízről.

Mindeközben megérkezünk az Aranysziget végéhez. Jobbról szórványosan a kisréti tanyákat látjuk, míg balról a böge végében egy náddal sűrűn benőtt rész van. „E terület 2012 óta ex lege (törvény erejénél fogva) védettséget élvez. Ezen a 11,5 hektáros területen évek óta költenek fokozottan védett madarak: törpegém, 2-3 pár vörös gém is rendszeresen fészkel, ritka vendégként megjelenik a kormos szerkő, a nagy kócsag és a bakcsó is. Jelentős természetes növénytársulások errefelé a nádasok és a kisebb arányban előforduló gyékényesek. Közöttük már csak csekély szabad vízfelület maradt meg.”

Magyarországon csak nagyon kevés helyen fordul elő a védett tőzegpáfrány, de ebben a lápban ez is megtalálható. „A tőzegpáfrány természetvédelmi értéke 5 000 Ft/tő! – figyelmeztet tanár úr. A vízi állatok közül is sok a védett: vidra, a nádasok mocsári teknőse és a sikló, kétéltűek közül pedig a barna varangy, a kecskebéka, vagy a vöröshasú unka.”

Fontos hangsúlyozni, hogy a 2010-’11-es mederkotrás után az ex lege láp peremén, iszapból és nádmaradványból épített gátakra csak száraz időben, alacsonyabb vízállásnál lehet rámenni, akkor is különös körültekintéssel, mert süppedős a felület. Mederkotrásra pedig azért volt szükség, mert anélkül túlságosan eliszaposodott volna a víz, ami pedig károsan befolyásolta volna a Sárga- és a Büdösvíz élővilágát.

Egy kb. 2,5 kg-os ponty. E halfaj természetes előfordulási helye a Serházzugi Holt-Tisza.

A Piroska átjáróhoz érve néhol van egy kis rálátás a Györgyvízre. Ezen a szakaszon csónakkal csak a Piroska-átjáró felőli részen lehet közlekedni. Horgászni is csak a parton kialakított helyekről szabad. A csendes vízfelületen eltűnődve eszembe jut, hogy 2005 és 2006 között itt forgott Fekete István Tüskevár című ifjúsági regénye alapján készült mozifilm, aminek Balogh György írta a forgatókönyvét, s ő maga volt a rendező is.

Túránk végpontjáról visszafelé indulva rákérdezek a teljes Serházzug élővilágának összetételére. „Ha a teljes holtág élővilágát nézzük, akkor elmondható, hogy a barna rétihéja kivételével minden olyan védett madárfaj előfordul, ami az ex legében is él. A parti régió fáinak és cserjéinek védett madárfajai a tövisszúró gébics, a széncinege, a kékcinege, a vörösbegy, a zöldike, az erdei pinty, a tengelic, a szürke légykapó, a nagy fakopáncs és a zöld küllő” – sorolja Deák tanár úr. Aki szerencsés, egy-egy tő védett rucaörömöt, sulymot is találhat. Sokat hallani még a Kistiszához közel élőktől, hogy olykor éjjelente róka dézsmája a baromfiállományt; de van, aki aranysakál jelenlétéről is mesélt már.

Megérkezvén kiindulási pontunkra Deák József bizakodva mondja: az egyesület célja, hogy a teljes Serházzugi Holt-Tisza legalább helyi védelmet kapjon. Ennek érdekében lépéseket tesz Csongrád Város Önkormányzatának.

Napnyugta a Kisréti-holtág felett.

Írta és fényképezte: Sarusi István

Hozzászólások

Különös módon találtak rá a császárpingvinek új kolóniájára

Különös módon találtak rá a császárpingvinek új kolóniájára

A műholdas felvételek segítségével a szakértők eddig ismeretlen költőhelyeket találtak az Antarktiszon.

Ez a rovar képes kimenekülni a békák emésztőrendszeréből

Ez a rovar képes kimenekülni a békák emésztőrendszeréből

A parányi rovar kifejezetten gyorsan halad keresztül a ragadozó emésztőrendszerén.

Zombivá változtatja a kabócákat egy parazita

Zombivá változtatja a kabócákat egy parazita

A szakértők egy ideje tudják, hogy a rovarokat gombák támadják, a fertőzéssel kapcsolatban azonban még rengeteg a kérdés.

A paraziták is részei az ökoszisztémának

A paraziták is részei az ökoszisztémának

Szakértők egy csoportja szerint az élősködők megóvására is érdemes figyelni.

Dél-Afrikában csökkent az orrszarvúk illegális vadászata

Dél-Afrikában csökkent az orrszarvúk illegális vadászata

Dél-Afrika környezetvédelmi minisztere, Barbara Creecy

National Geographic 2020. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket